10. TOLDI - A MOZIFILM (r.: Jankovics Marcell és Csákovics Lajos)
A János vitéz és a Fehérlófia rendezője, a magyar animáció egyik legkiválóbb alkotója tavaly hagyott itt minket, de utolsó műve csak idén került a mozikba. Ha a kamasz Toldi Miklós dühbe gurul, lobogó hajú naphérosszá változik, repül a malomkő, hullanak a nádi farkasok és kiterül a cseh lovag, miközben alattomos bátyja, György hisztérikusan toporzékol. Ha valaki, akkor Jankovics Marcell és a Kecskemétfilm csapata képes volt rá, hogy Arany János epikus költeményét igazán játékos és lenyűgöző képi formába öntse. Bár eredetileg tévésorozat formájában mesélték el, a különálló részek a kibővített filmváltozatban kerek egészet alkotnak, és olyan klasszikus rajzfilmélményt nyújtottak a vásznon, ami egyenesen a Pannónia Stúdió hőskorába repített vissza. Az pedig külön öröm, hogy lett végre egy látványos és az eredeti műhöz méltó igényességgel elkészített Toldi-mozifilmünk, ami egyben méltó lezárása is Jankovics páratlan életművének. (HB)
9. MELEGVIZEK ORSZÁGA (r.: Igor Buharov és Ivan Buharov)
Indák és kígyók csavarodnak a lábunkra, a köldökünkbe, a bőrünk alá, de a világuralomra törő növényektől és az obszidián tükörben feketéllő arcképünktől nem kell megijedni, a mesternövények szép lassan a felszabadítóinkká válhatnak. A Buharovok érzéki képei, a Super 8-as film tompa melegsége tapinthatóvá teszik a történet biomitikus rejtelmeit, a rendezők parabotanikába vetett hitét. Heveny bőrpír üti fel a fejét a családban, akik megmagyarázhatatlanul becsipognak a szupermarketben, és ezen még az ayahuasca-főzet és a terjengő rádióhullámok sem biztos, hogy segíthetnek. A nagymama félretett pénzében eddig még lehetett reménykedni, de úgy tűnik a perui csodatevő ígéretei már azt is elszipkázták. Miközben a lidércek és jelenések eddig ismeretlen univerzumokat nyitnak meg, a Melegvizek országa kiváló vígjáték, a magyar groteszk és a szarkazmus kedvelői között is igazi kultfilmmé válhat. (BA)
8. A TITOKZATOS STYLESI ESET (r.: Lichter Péter)
Mácsai Pál és Agatha Christie összeboronálása nagyszerűen sült el. Ehhez persze Kránicz Bence is kellett, aki jó érzékkel sűrítette össze az irodalmi alapanyagot, hogy aztán a színész előadásában a nyomozás izgalma egy pillanatra se hagyjon alább. Egyszerre megnyugtató és tekintélyt parancsoló hangját hosszú órákon át lehetne hallgatni, még úgy is, ha valami szerencsétlen hiba folytán elszállna a kép. Ami persze katasztrófa lenne, hiszen Lichter Péter régi fekete-fehér filmrészletekből és DOS-parancssorokból összeállított, állandóan mozgásban lévő kollázsa nem csak frappáns módon illusztrálja a történéseket, de érzékletesen le is képezi Hercule Poirot gyors észjárását. A titokzatos stylesi eset remek példája annak, hogy az avantgárd film nem feltétlenül egy kevesek által érthető kódnyelven kommunikál, hanem egy felszabadító gesztus is tud lenni, ami közös játékra invitálja a nézőt. És mindezt annyi pénzből követték el, amiből legfeljebb Kenneth Branagh bajuszszobrásza jött volna ki a brit rendező jóval fantáziátlanabb Christie-adaptációinak a forgatásán. (VD)
7. VÉDELEM ALATT (r.: Schwechtje Mihály)
Ha léteznek még a világon valódi hősök, olyanok, akik vért-verejtéket beleadva, minden energiájukat arra áldozzák, hogy önzetlenül segítsenek másokon, akkor Toszeczky Renáta az egyik közülük. A Baptista Szeretetszolgálat dolgozójaként egy vidéki védett házban segít korábban prostitúcióra kényszerített, emberkereskedelem áldozatául esett nőkön. Az egyik legkeményebb munka az övé, de elképesztő tartása, türelme és humora még a legnehezebb helyzeteken is átsegítik őt. Schwechtje Mihály és csapata Renáta alakján és három kiemelt lány történetén keresztül az áldozattá válás és az abból való felemelkedés keservesen nehéz folyamatát követi végig, egy olyan országban, ahol papíron nem zajlik emberkereskedelem, de ahogy Renáta mondja, a “shelterek közben bőven tele vannak”. A Védelem alatt nagyszerű, érzékletes példája annak, hogy még a legmélyebb gödörből is van kiút, ha empátiával fordulunk a másik felé. (PJ)
6. A DÖNTÉS (r.: Ugrin Julianna és Vízkelety Márton)
Ugrin Julianna és Vízkelety Márton filmje olyan viszonyt tematizálnak, amelyről kevesebb komoly beszélgetést hallani, mint ízetlen tréfát, és több családot érint, mint az valaha számon tartható lesz. A két rendező akkor kapcsolódik be Murakeresztúr plébánosa, Róbert atya életébe, amikor a pap elhatározza, hogy végre választ családja és hivatása között. Az alkotók nem csak a pap dilemmáját örökítik meg, helyet kap a filmben a falusiak, a közösség megdöbbenése, együttérzése, a megbecsült plébános elvesztésének drámája is. Róbert atya karaktere pedig tényleg nélkülözhetetlennek tűnik, az alkotók a személyiségének, feladatköreinek minden oldalát igyekeznek megmutatni – focizik, bulit szervez, lelkisegélyt nyújt. Mindenhol egyszerre próbál helytállni, miközben az otthonában három gyermekét élettársa szinte egyedül kénytelen felnevelni. (BA)
5. SZELÍD (r.: Csuja László, Nemes Anna)
Össze lehet úgy foglalni a történetét, hogy egy hagyományos, a diadal felé vezető utat végigjáró sportfilm benyomását keltse, csak éppen a Szelíd lényege veszik el: az árnyalt karakterrajz, a tökéletes testben vergődő törékeny lélek keresése. A szigorú rutint követő testépítő vágya az intimitásra váratlan és bizarr helyekre visz el, a szexiparba való alámerülés szürreális színezetet ad a filmnek, de Csonka Eszter halkszavú, mégis karakteres alakításának köszönhetően ekkor sem veszik el a legmeghatározóbb jellemvonása, a címben is kiemelt szelídség. A két rendező, Csuja László és Nemes Anna alapvető kérdésekig jutnak el test és lélek viszonyáról, és ahogy egy testépítő az arányos külső végett minden egyes izomcsoport erősítésére odafigyel, úgy ők is gondosan kitalált alkotói koncepciójuk mentén hozták összhangba a film különböző elemeit. (VD)
4. VESZÉLYES LEHET A FAGYI (r.: Szilágyi Fanni)
Szilágyi Fanninak és Lányi Zsófi forgatókönyvírónak különleges tehetsége van ahhoz, hogy a leghétköznapibb, sokszor banális apróságokat új megvilágításba helyezzék – mágikus szűrőjükön keresztül egy jalapeños virsli és egy giccses macskaszobor is felértékelődik. Első mozifilmjük egy egypetéjű ikerpár misztikus viszonyán keresztül, lírai érzékenységgel mesél a valóság szubjektív megéléséről, ahogy egy szituációt sokszor képesek vagyunk teljesen máshogy érzékelni, mint a körülöttünk lévők. A radiológus Adél és a depressziós háziasszony Éva életébe villámcsapásként érkező férfi hosszú idő után mindkettőben felébreszti a reményt egy szebb életre, de főleg új hidat épít az egymástól messzire szakadó testvérek között. Stork Natasa a Csatárnő bal lába életveszélyes után ismét tökéletesen belepasszol a rendező játékosan ironikus univerzumába, és nem kettő, hanem egyből négy komplex szerepben bizonyítja, miért ő a generációja egyik legizgalmasabb színésznője. (PJ)
3. ZANOX - KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK (r.: Baranyi Benő)
Az érettségiző Misi rájön, hogy egy kísérleti szorongásoldó gyógyszer és egy különleges házi pálinka kombinációjától vissza tud utazni az időben. Persze hősünk az érettségi teljesítésén túl is kap egy életbevágó okot arra, hogy folyamatosan újra kezdje a kérdéses napot. Baranyi Benő első filmje az Inkubátor program szerény keretei között készült, mégis tökéletesen kihasználja a zseniális alapkoncepció minden lehetőségét, ami az év legszórakoztatóbb közönségfilmjéhez vezetett (már ha hiszünk az eféle kategorizálásban.) A Zanox tele van remek poénokkal, jól eltalált a tempója, a főszerepekben remekül működnek a fiatal, friss arcok (Bálint Előd és Erdős Lili), a moziban ritkán látható dunaújvárosi környezet, és még a váratlan, meglepő csavar is a végén, ami nem hazudtolja meg a film magyar realitáshoz igazított humorát. (HB)
2. LARRY (r.: Bernáth Szilárd)
Ismerjük a mondást, a harag rossz tanácsadó. Lehet azonban pozitív kifutása is, Bernáth Szilárd rendező lehengerlő erővel, elsőfilmestől ritkán látható precizitással és érzékenységgel vezet végig azon a keserves úton, ahogy a kitörési pontokat kereső indulat átalakul alkotói energiává, és a dadogó rapper világba kiáltja a szent dühöt. Ez a kiáltás valósággal megrengette idén a mozikat köszönhetően a bődületesen erős színészi alakításnak és a címszereplő zaklatottságát tükröző filmnyelvi megoldásoknak, a borsodi miliő megragadásával pedig elkerüli a film azt a csapdát, hogy egy hollywoodi kitöréstörténet variációjára egyszerűsödjön a Larry. A színpadi csúcsjelenet katartikus, aztán a tökéletes lezárást is sikerült megtalálnia a rendezőnek és Nagy V. Gergő forgatókönyvírónak. Keserédes – és ahogy az egész film is –, őszinte búcsú, ami túllép azon a kérdésen, hogy most akkor ki lehet-e törni vagy sem, és helyette a pillanat felszabadult megélésére koncentrál és a baráti kötelék fontosságát hirdeti. (VD)
1. MAGASSÁGOK ÉS MÉLYSÉGEK (r.: Csoma Sándor)
Miközben Erőss Zsolt (Trill Zsolt) társával együtt eltűnik a Kancsendzönga megmászása közben, felesége (Pál Emőke) két fiatal gyermekükkel itthon néz szembe az elvesztésével és a tragédia országos, a bulvármédia által felerősített visszhangjával. Erőss tragédiáját Csoma Sándor első nagyjátékfilmje a híres hegymászó özvegyének, Sterczer Hildának szemszögéből mutatja be – már ennek az alapvető döntésnek is köszönhető, hogy Magasságok és mélységekből nem egy szimpla hegymászós film lett, hanem érzelemdús, fajsúlyos karakterdráma, ami a gyász bonyolult lelki folyamatának legérzékenyebb filmes ábrázolása az utóbbi időben. A bátor megközelítés, Pál Emőke feledhetetlen alakítása és a kislányát alakító fiatal tehetséggel, Nagy Enikővel való tökéletes összhangja, a gyász komplex ábrázolása, némi váratlan humor és Csoma Sándor kiemelkedő rendezése miatt is az év legjobb magyar filmjének tartjuk. (HB)
Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmjét pár nappal ezelőtt az év egyik legjobbjának kiáltottuk ki, de sajnos bemutatódátum hiányában nem tudott rákerülni az év végi toplistánkra. A film 2023-as premierjének helye és ideje még tisztázatlan, mi mindenesetre bízunk benne, hogy minél hamarabb bekerülhet a mozikba.
A Filmhu évösszegző cikkei:
A toplistát Babos Anna, Horváth Bálint, Pozsonyi Janka és Varga Dénes állította össze.
