Az American Cinematographer az American Society of Cinematographers (ASC) hivatalos lapja, áprilisi számának rövidfilmes rovatában (Short Takes) Refugee Experience in Hungary címmel a Los Angelesben operatőri tanulmányokat folytató Erdély Mátyást faggatták a Before Dawn Sundance szereplése kapcsán.
|
|
Hajdu Szabolcs állandó munkatársa volt Balra: Erdély Mátyás |
A kulissza titkai
A cikk először a film történetét foglalja össze, Erdély a Before Dawn menekült-tematikáját azzal magyarázza, hogy mióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a kelet-európai menekültek számára egy nyugati kapuként funkcionál, ezért megnövekedett az országban a menekültek száma. „De szerintem ez egy univerzális történet” – tette hozzá az operatőr.
Erdély a lapnak elárulta, hogy a Before Dawn alapjául szolgáló történet eredetileg egy nagyobb játékfilm részét képezte, amelyet szintén a rendező, Kenyeres Bálint írt. A rendező azonban később úgy döntött, hogy ez az egyetlen jelenet is működőképes önálló kisfilmként, ezért ennek a megvalósításához gyűjtötték össze a szükséges pénzt. Erdély a magyar filmgyártás állami finanszírozását és a pályázati rendszert bonyolultnak találja, de hangsúlyozta, hogy évente körülbelül két tucat nagyjátékfilm és legalább ugyanennyi kisfilm forog Magyarországon. A Before Dawn 50 ezer dolláros (10 millió forintos) költségvetését az operatőr az átlagosnál magasabbnak tartja, és hozzátette, hogy Kenyeresnek egy évig tartott összeszednie a pénzt. (A Before Dawn az Inforg Stúdió gyártásában készült.)
Noha storyboard nem készült, Erdélyi és Kenyeres aprólékosan megtervezték a jelenet hosszát, a kameramozgást, a szereplőktől való távolságot és más egyéb vizuális részleteket. Helyszínelés közben találták ki a film nagyon speciális koreográfiáját. Erdély az amerikai lapot beavatta egy kulisszatitokba is: egy kis DV kamera segítségével az egész filmet lepróbálták – természetesen színészek nélkül. „Bálintnak nagyon határozott elképzelései voltak” elevenítette fel Erdély. „A végeredmény nagyon közel áll az eredeti elképzeléseinkhez”.
Csupán az utolsó szereplő arcát láthatjuk közeliben is. „Tudtuk, hogyha megfelelően van kiválasztva ez a szereplő, akkor a film működni fog”. Kenyeres nagyon hosszú ideig kutatott: külföldi színészeket castingolt, menekülttáborokba, hajléktalanszállókra látogatott el, és illegális bevándorlókkal is találkozott. A forgatás előtt egy barát ajánlotta a rendező figyelmébe az eredeti foglalkozását tekintve szobrász Kalmár Jánost, aki előtte még soha nem dolgozott filmben.
 |
| Helyszínelés közben találták ki a film nagyon speciális koreográfiáját. |
Nem az, aminek látszik
A cím értelmében a film történései napfelkeltekor játszódnak, ám a felvételek valójában két egymást követő nap alkonyati fényeinél készültek. A nap folyamán Erdély és Kenyeres lepróbálták a jelenetet a járművekkel, majd fokozatosan a statisztákat és főszereplőket is bevették a koreográfiába.
A filmben szereplő helikopter nem várt szerepet kapott: a légi jármű mozgását összesen csak egyszer próbálták el, majd megkérték a pilótát, hogy próbáljon még lejjebb szállni – ezt a második próbát azonban már rögzítettek is. „Annyira alacsonyan szállt, hogy a kamera is bemozdult, és ez a filmben is látszik.” – emlékszik vissza Erdély.
Kenyeres és Erdély eredetileg úgy tervezték, hogy egyetlen beállításban veszik fel a teljes jelenetet, de már az első forgatási napon be kellett látniuk, hogy ez lehetetlen. Az átúszást végül oda rejtették el, ahol a teherautó a kamerához közel megy el. Mindent aprólékosan lemértek, hogy a következő nap beállításai pontosan onnan induljanak. „Megjegyeztük a lencsék beállítását, a teherautó sebességét, és a kamerától való távolságát.” – elevenítette fel az operatőr a nehézségeket. Erdély elmondta, hogy olyannyira sikerrel járták az egysnittes látvány és mozgás létrehozásában, hogy az utómunka során alig valamit kellett rásegíteni a két képkocka összeillesztésére, amelyeket végül egy gyors áttűnés köt össze. Az utómunka során a Discreet Inferno segítségével mindegy két óra alatt sikerült összeilleszteni a film két részét. A fényelés során az eredetileg is hideg színeket hangsúlyozták: egy zöldes és egy acélkék árnyalat között vacilláltak, végül az utóbbi mellett döntöttek, mert ez jobban hangsúlyozta a napfelkelte előtti fényviszonyokat. A fényképezést leginkább nehezítette, hogy a fényviszonyok nagyon gyorsan változtak. „A film egy ponton sötétebbre vált, és egyre sötétebb is lesz, holott egyre jobban világosodnia kellene”.
Még két magyar név kerül elő a cikk szövegében: a bonyolult kameramozgáshoz Pegasus kránt használtak, és Erdély külön megemlítette dolly grip-jét, Herczeg Miklóst, aki fantasztikus munkát végzett. A felvételek másik hőseként Erdélyi focus pullerét, Horváth Árpádot emelte ki: „Nem hibázhatott, és nagytotálokban forgattunk. Nagyon nehéz dolga volt, de nagyon jó munkát végzett” – mondta az operatőr. A forgatás során egyetlen lámpát használtak csak, a végső arcközelinél. A cikk a befejezésében főleg a szakmai részletekre koncentrál: kamerára (ARRI 435), nyersanyagra (Kodak Vision2 500T, 5218), és a képarányra (2.35:1).
|
| A helikopter mozgását egyszer próbálták el |
A Before Dawn a Cannes-i filmfesztiválon debütált 2005-ben, és már több mint negyven fesztiválon megfordult, köztük a Sundance-n.
(A cikk az American Cinematographer offline, nyomtatott példányában érhető el.)
