Kapcsolódó anyagok

Kocsis Ágnes: „Ijeszt a gondolat, hogy túlságosan komolyan vegyük magunkat”

Cannes: Platóni szerelem

Elhunyt Pölöskey István

Raleigh: Hollywood a Dunánál

Cannes: A boldogság fasizmusa és a közvetlenség varázsa

A Variety Magyarországra fókuszál

A Színművészeti Akadémia elvégzését követően a Nemzeti Színház tagja volt 1956-ig, amikor a forradalom leverése után el kellett menekülnie hazájából. Ezt követően életét a szülőföldjüktől távol szakadt magyarok összefogásának szentelte. Életének üzenete, hogy magyarságát minden körülmények között, minden nehézség ellenére megőrizte - olvasható a főkonzulátus közleményében.

A megemlékező ökumenikus istentiszteletet szombaton az észak-hollywoodi Szent Károly katolikus templomban tartják. Temetése szűk, családi körben lesz.

Szörényi Éva 1917-ben született Budapesten. Már a Színművészeti Akadémia növendékként a Nemzeti Színház tagja lett, és az ország első színházának egyik vezető színésznőjeként több mint húsz éven keresztül lépett Magyarországon színpadra.

A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is.

A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, olyanokban, mint a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940).

A színházi és a filmes munka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként.

A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt.

Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben érdemes művész-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1994-ben Nagy Imre-emlékplakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott.