Extázis
Mint megtudtuk, a Tarka képzelet eddigi három részéhez csatlakozó Gulácsy Lajos-képeket bemutató darab forgatása április első hetében indul. A magyarországi impresszionista-szecessziós festészet egyik legfontosabb alakjának 15 alkotásával (például: Dal a rózsatőről,  Az ópiumszívó álma, A varázsló kertje, Extázis) „játszadozó” 25 perces alkotás felvételei körülbelül 4-5 napos stúdiómunkát igényelnek.

„A filmben Gulácsy különleges és titokzatos világába kerülünk. Menekülve a realitástól az álmok és a fantázia birodalmába, ahol Gulácsy maga is feltűnik, hol rejtőzködő bohócként, hol magányos barangolóként, hol álarcot öltött bolondként, aki Na’Conxypan álomországában űzi, keresi a vágy titokzatos tárgyát, az igazi kedvest: a romlás virágát, egyben a titok, a szenvedély és a csábítás megtestesítőjét. Képből képbe utazunk a szürrealizmus, a szecesszió, néhol az impresszionizmus világában, követve a magányos „Pierrot-t” – Gulácsy Lajost, aki maga kalauzol bennünket. Ennek a szürreális álomvilágnak a megjelenítéséhez komoly 3D-s technikát is fogunk használni.” A digitális eszközök alkalmazása is indokolja a nem egészen egyhetes forgatást követő 2-3 hónapos utómunkálatokat.

A képi világ megteremtését Kardos Sándor operatőrre, a digitális trükkök elkészítését a Saint Stúdióra bízták, a zenét Kardos Dániel szerzi. A rövidfilmben mindössze két „húsvér” figura szerepel, egyikük Gulácsy múzsáját, másikuk magát a festőt alakítja. Épp az utolsó pillanatokban vált kérdésessé, hogy egyeztetési problémák miatt, ki lesz az a két színész, aki elvállalja a feladatot. A film, mint a korábbi részek is, Garami Gábor producersége alatt a Cinema Film-nél készül.

A varázsló kertje
A Tarka képzelet első három része, amely Pierre-Auguste Renoir, Pieter Brueghel és Henrie Rousseau képeit mutatja be, már idén nyáron mozikba kerülhet, mivel a produkció elnyerte a DiVi-re forgatott anyag felnagyításához szükséges pénzösszeget a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. Azonban Groó szerint elképzelhető, hogy a sorozat kiadása őszre csúszik, de akkor már a hamarosan készülő Gulácsy-fejezet is benne lesz a gyűjteményben.

Az első három részt nemrég a MOKÉP adta ki DVD-n, és a korong mint segédanyag bekerült a középiskolák művészettörténeti oktatásába. A Tarka képzelet minden részénél komoly művészettörténeti kutatások folytak, így a festők és alkotásaik bemutatása tudományos szempontból korrekt, tényszerű, de nem száraz. „Mindig igyekszünk érdekesen, játékosan bemutatni az adott művészt és alkotásait. Például a saját képen megelevenített alkotó mutatja be munkáit és figuráit.”

A Gulácsy-univerzumba kalauzoló rövidfilm összesen 8-10 millió forint körüli összegből forog le, szemben a korábbi epizódok 5 milliós költségvetésével. A kiadások növekedése mellett gyarapodott a film hossza is. „Mindez részben annak köszönhető, hogy 3D-s technikával kísérletezünk, másrészt most több festmény kerül bemutatásra, mint eddig."

A Gulácsy-epizód költségét az MMK és az NKA biztosította, valamint szeretnék támogatónak bevonni a festő képeit kiállító Kieselbach Galériát is.

A festők kiválasztásakor Groó Diána ízlése volt az irányadó. „Azok az alkotók kerültek a Tarka képzelet-sorozatba, akiknek a munkái közel állnak hozzám. Korábban egy Rippl-Rónai József-rész versengett Gulácsyval, végül az utóbbi mellett döntöttem.” Mindez nem jelenti azt, hogy később ne születhetne egy Rippl-Rónai-epizód is.

Na’Conxypanban hull a hó
Az eddigi sorozatból leginkább Brueghel lóg ki, aki a XVI. század közepén alkotó németalföldi festő volt. „Képeinek játékossága, részletgazdagsága és humora miatt választottam a Flamand közmondások című képét, ahol körülbelül 120 különféle dolog történik, de mi csak tíz bemutatására vállalkozhattunk egy negyedórás rövidfilmben. A többiek, Renoir, Rousseau, Gulácsy és ide számítva Chagallt is, akiről egy 5-6 perces próbaanyag készült, időben és stílusban is jóval közelebb állnak egymáshoz, hiszen a  XIX-XX. század festészetének szinte egymást követő láncszemei.”

A Csoda Krakkóban rendezőnője nem mondott le további egészestés alkotások készítéséről sem, Hajdana Baletic Londonban élő szerb írónő Dead man’s coat című művét Tizedik parancsolat címmel szeretné vászonra vinni. „Maga a történet egyszerű, egy pszichodrámáról van szó, amelynek a megfilmesítési jogait a Katapult Film már megvette. A forgatókönyv alapjai már megvannak, és a forgatást reményeink szerint már idén év végén szeretnénk elkezdeni, de ehhez persze támogatás és szerencse is kell.”

Gulácsy személye és szürreális álomképei más alkotókat is arra késztettek, hogy filmet forgassanak a magyar impresszionista-szecessziós festészet kiemelkedő alakjáról. A CameoFilm égisze alatt Tóth Tamás rendező vállalkozott arra, hogy műfaja szerint történelmi thrillert készít a Gulácsy-univerzumról, Na’Conxypanról, amelynek forgatókönyvét Bereményi Géza írta. A film a tervek szerint 360 millió forintból készül el.