A magyar animáció legnépszerűbb egész estés filmjét, a Lúdas Matyit Dargay Attila rendezte Fazekas Mihály verses elbeszélésének alapján. Megjelenésekor mintegy 2,5 millió néző váltott jegyet a mozikban, sikere azóta is töretlen. Az elbeszélésből Nepp József, Romhányi József és Dargay írták meg a forgatókönyvet, amelyből árad a jóízű humor, a karikírozó stílusnak és a sziporkázó párbeszédeknek köszönhetően a nevetés garantált. Az emberkaraktereket Jankovics Marcell tervezte, aki közel két évig dolgozott a figurákon. A szegény, de eszes libapásztor fiú történetét elmesélő Lúdas Matyi időtlen mestermű, minden korosztálynak tanulságos és mulatságos. Bővebben az Alapfilmek oldalonlehet olvasni a rajzfilmről.
A Pannónia Filmstúdió alapításának 65. jubileumát ünnepeljük idén. Az 1957-ben létrejött legendás műhelyben több generáció számára is meghatározó alkotások készültek, mint a Vuk, a Pom Pom meséi, a Macskafogó, a Lúdas Matyi és sok-sok izgalmas rövidfilm is. A magyar kultúra napja alkalmából Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Jankovics Marcell, Varsányi Ferenc, valamint Keresztes Dóra és Orosz István egy-egy alkotásával kínál ízelítőt a Nemzeti Filmintézet a Pannónia Filmstúdió gazdag hagyatékából.
A Nap és a Hold elrablása, Reisenbüchler Sándor animációs rövidfilmje (1968) – Juhász Ferenc népmese feldolgozásában az emberi gonoszság következtében eltűnnek az égitestek az égboltról.
Szvit, Richly Zsolt animációs rövidfilmje (1969) – Öt közismert magyar népdal csendül fel az etűdben, a dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt.
Hídavatás, Jankovics Marcell animációs rövidfilmje (1969) – A hatalom kritikája és a protokoll üres formáinak kifigurázása, amit valós esemény inspirált: az 1960-as évek első felében volt az Erzsébet híd rekonstrukciója és az újjáépített híd átadása.
Mézes-táncos, Varsányi Ferenc animációs rövidfilmje (1975) – A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek és a népdalok a Sebő Együttes előadásában csendülnek fel, a dalokat a fiatal Sebestyén Márta énekelte, akinek ez volt az első filmes közreműködése.
Garabonciák, Keresztes Dóra és Orosz István animációs filmje (1985) – Az ősi varázsszövegekre épülő film archaikus elemekkel, a sámánhit emlékeivel egyike a magyar animáció leghipnotikusabb alkotásainak.
Jelenleg mintegy 400 magyar film közül válogathat a közönség a Filmión.
