Horthy Miklós és az állatkerti mozgókönyvtár a 100 éves filmhíradóban

Sorra olvadnak ki az érdekes történetek a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában őrzött százéves filmhíradók kutatása kapcsán. A hang nélkül felvett képsorok néhány szavas magyarázó felirata kevés ahhoz, hogy elsőre kiderüljön, miért készültek a filmfelvételek száz éve, mi volt az események aktualitása és kik a képen látható szereplők. Az akkori idők fontos történelmi figuráit, meghatározó művészeit, sportolóit mára már a feledés pora lepte be, őket egyedül a korabeli újságok és a mesterséges intelligenciával működő arckereső képes újra megtalálni. 

1925. júniusának belpolitikai botránya mindenkinél kiverte a biztosítékot, és heteken át csak azt tárgyalták az emberek, hogy a korábbi belügyminiszter, Beniczky Ödön egy újságcikkben Horthy Miklóst megvádolta gyilkosságra való felbujtással. A botrány végigsöpört az országon: az exminisztert letartóztatták, a lapot betiltották, a nyomdászok sztrájkoltak. Eközben a megvádolt kormányzó melletti lojalitás érdekében összefogtak a katonai, oktatási és társadalmi szervezetek, és tüntető felvonulásokon ítélték el a vádaskodókat és biztosították feltétlen hűségükről Horthyt. Ilyen ünnepségből kettő is bekerült a híradóba, az egyiket a későbbi magyar deportálások fő szervezője, Endre László kezdeményezte, aki maga is megjelenik a filmriportban. Hozzá hasonlóan egy másik riportban megjelenik Kozma Miklós, a későbbi miniszter és az MTI elnöke, akit ekkor történt vitézavatásán vett filmre az operatőr. 

Ugyanígy, véletlenül került lencsevégre Hegedüs Gyula, a Vígszínház művésze, akinek nevét ma utca őrzi Budapesten, valamint Sajdik Sándor, a Pom Pom és A nagy ho-ho-horgász alkotójának édesapja is, aki száz éve az 1925-ös Derby nyerteseként került be a filmhíradóba. 

1925. júniusának egyik újdonsága volt az állatkerti mozgókönyvtár, amely nem csak a pónifogat miatt lett egycsapásra a gyerekek kedvence, hanem azért is, mert így ingyen lapozgathatták a legdrágább könyveket. A másik szenzáció a balatoni sínautóbusz volt, amely a déli part fürdőhelyei között ingázva szállította a nyaralókat. Budapestről akkoriban közel hat óra alatt lehetett vonattal a Balatonra lejutni, s ez nagyban gátolta a strandok kihasználtságát, ahol akkor még együtt fürdött a nyaralókkal a falvak összes arra legelésző haszonállata.  

Egy másik üdülőtelep, a fővároshoz közeli Máriabesnyő is bekerült a híradóba, annak kapcsán, hogy a nyaralók és a hívek adományaiból 24 darabos új harangjátékkal gyarapodott a búcsújáróhely temploma. Az instrumentum, amelyről alig maradt fenn más dokumentum, méltatlanul fejezte be rövid pályafutását, alig két évtizedig volt használatban, a front közeledtével leszerelték és befalazták a harangokat, majd az ötvenes években kibontva a rejtekhelyet, az akkori plébános, egyenként eladogatta a harangokat, végérvényesen elpusztítva ezzel Magyarország első harangjátékát.  

Bővebb információ a 100 éves filmhíradókról itt olvasható. 

Forrás: NFI