Rekord összegű, több mint fél milliárdos állami támogatással készült Pálinkás Norbert Katinka című dokumentumfilmje, mely az eredeti tervek szerint az Iron Lady életútját mutatta volna be a 2020-as tokiói olimpiáig. A koronavírus járvány azonban átírta a terveket: nemcsak az olimpia csúszott egy évet, a sportolók felkészülése is korlátozva volt, ráadásul Hosszú Katinka elég csúnyán leszerepelt Tokióban, ezért a stábnak újra kellett gondolnia a dokumentumfilm struktúráját.

Nemcsak a hatalmas büdzsé miatt kísérte kiemelt figyelem a filmet, hanem Hosszú Katinka személye miatt is. A világ egyik legsikeresebb úszója egy magyar kisvárosból, Bajáról indult, és sorra döntötte meg a világrekordokat, Rióból három arany és egy ezüst olimpiai éremmel tért haza. Valóban csodálatra méltó teljesítmény, amit 33 éves korára elért Hosszú, és amihez méltó dokumentumfilm is dukált. A végeredmény azonban inkább egy félmilliárdos, látványos PR-film lett, mintsem egy dokumentumfilm.

Pálinkás Norbert a másfél órányi játékidőt telepakolta gyerekkori felvételekkel és klasszikus beszélőfejes interjúkkal a családtagokkal, edzőkkel, barátokkal. Hosszú visszatér az általános iskolájába nosztalgiázni a gyerekkori barátnőjével, egykori edzője, a nagyapja újra megúsztatja a bajai medencében, archív felvételekről újraélhetjük a legizgalmasabb versenyeit (amik kétségkívül még most is bámulatosak). Még Amerikába is vele tart, ahol 2008 és 2012 között a Dél-kaliforniai Egyetem hallgatójaként pszichológia alapszakon szerzett diplomát, mellette pedig az úszócsapatban edzett. A dokuban a régi alma materben elevenítik fel volt edzőjével a beilleszkedési nehézségeket és a kulturális különbségek miatti félreértéseket.

 

Már itt felmerül egy érdekes kérdés: Hosszú majdnem abbahagyta az úszást az otthoni körülmények és a kezdeti sikertelenség miatt, az amerikai suli, az edző és a társai viszont újra lelket öntöttek belé. Miben volt más a magyar és az amerikai úszósport a kétezres években? Miért hagyta abba majdnem az úszást? Miben voltak mások a különböző nemzetiségű úszótársai Amerikában, mint az itthoniak? A Katinka tele van rendkívül izgalmas, de teljesen kifejtetlen témákkal, ez a vonulat az egész filmet végigkíséri.

Mire ment el a félmilliárd forint? Az óriási büdzsé látszólag a funkciótlan, de annál látványosabb műtermi edzésjelenetekre, valamint lassított, csúcstechnikával készült vízalatti felvételekre, meganimált képeslapokra ment el. Szép, de szükségtelen és túlhalmozott elemek, amik helyett sokkal érdekesebb témákkal is lehetett volna foglalkozni. Köbli Norbert (A vizsga, A berni követ) kreatív producerként vett részt a doku készítésében, ő próbálta játékfilmes elemekkel terelgetni Hosszú történetét, de ez is inkább a PR-film jelleget erősíti. Az illusztrációnak készült úszós képek mellett egész jeleneteknek nincsen funkciója, például a költözés előtt álló Hosszú és vőlegénye, Máté pakolása. Újabb téma, amire nem kapunk választ: milyen közel 20 év élsportolás, ingázás és bőröndből élés után, a covid idején muszájból megállni, otthont venni és letelepedni? Válaszok helyett sokkal fontosabbnak tűnik a család új kutyájának a bemutatása.

 

Hosszú Katinka a vetítési utáni sajtótájékoztatón elárulta, hogy volt egy igen-nem listája arról, hogy mit szeretne és mit nem szeretne a filmben viszontlátni magáról. Ez kérdésessé teszi a dokumentumfilm objektivitását, viszont imázsépítés szempontjából megint csak remek húzás. Az ’igen’ oldalon a példaképként szolgáló Egerszegi Krisztina és a róla készült dokumentumfilm állt, amely szépen keretezi a Katinkát: Hosszú Katinka hasonló inspiráció sok fiatal lánynak, amilyen Egér volt a kilencvenes években Hosszú korosztályának. Beleszólása a kreatív koncepcióba érdekes módon többet elárul róla és arról a Katinka-álarcról, amit a filmben többször elmesél a kamerának, itt viszont a szárazföldi gyakorlatban is megmutatkozik.

Katinka nőiségének kapcsán is elhangoznak olyan állítások a filmben, amivel érdemes lett volna részletesebben foglalkozni. A filmben nyilatkozó Katinka visszaemlékszik Shane Tusup, a volt edzője és exférje mondataira: ‘“ő egy sportoló és nem egy nő”. Súlyos mondat, ami nőként még mélyebben érintett, és szükségét éreztem volna egy részletesebb reakciónak. Például hogyan viszonyul Hosszú Katinka a férfi edzőihez? Mit gondol az úszóvilágban kirobbant zaklatási vádakról vagy a túlhajtásról? Élsportolóként hogyan hat rá a média által közvetített szépségideál? Vannak-e önértékelési problémái? Milyen volt egyszerre edző-sportoló és a férj-feleség viszony Shane Tusuppal?

 

A sok megszólaló edző és barát mellett Tusup csak archív felvételeken szerepel, mások leírásából ismerjük meg milyen ember, vagy legalábbis milyen edző lehetett. Hosszú elmondása szerint többször keresték a férfit, de ő nem élt a lehetőséggel. A családtagok és barátok beszámolói alapján egy toxikus kapcsolat mintázata formálódik ki kettejük között, amiben a férfi szép lassan elidegenítette Hosszút a családtagjaitól. Ennek ellenpontja Hosszú jelenlegi kapcsolata, “vőlegénye mellett nőnek érezheti magát” – hangzik a film egyik zárómondata.

De kimarad a filmből Hosszú közéleti szerepvállalása, a híres szerződéstépés, a rajongókkal való kapcsolata, az olyan, ellene felmerült vádak kezelése, mint amikor jogosulatlanul használta a Duna Arénát edzésre, vagy amikor doppingolással vádolták. Az alkotók attól is eltekintenek, hogy a hosszú és keserves készülés utáni tokiói vereséget közelebbről bemutassák. Nemcsak a várva várt győzelem marad el, a rajongók és a sportvilág csalódása, hanem Hosszú morálisan megkérdőjelezhető lépése, amikor alig egy órával a kezdés előtt visszalépett a 200 méteres vegyesúszás döntőjétől, ezzel elvéve a lehetőséget Jakabos Zsuzsannától, aki miatta nem indulhatott a számban. Mindez valójában ugyanannyira a Katinka imidzs része, mint az Iron Lady képregények és játékbabák – az esendő és csalódott pillanatok is legalább olyan fontosak, mint a dicsőség, és valójában attól válik valaki szuperhőssé, mert meg meri mutatni a sebezhető oldalát is.

 

De a Katinkából csak az Iron Lady történetét ismerjük meg, Hosszú Katinkát mint embert és mint nőt, nem. A filmben el is hangzik Hosszú szájából, hogy az úszó Katinka egy álarc volt, amivel hatalmas kitartás, akaraterő és versenyszellem társult.

Talán csak így lehet túlélni mentálisan az élsportolói létet? Hosszú elmondása szerint sosem volt pszichológusnál, bár nagyon érdekli a téma és szeretne is ezzel foglalkozni, ha abbahagyta az úszást. Ahogy amerikai edzője is elmondta, őt mindig is a győzelem hajtotta. A győzelmek viszont az utóbbi években elmaradtak, ami változásra kényszerítette az úszót, most úszóiskolában tanít kisgyerekeket. A doku ezzel az elemmel próbálja meg ellensúlyozni Hosszú élsportolói karrierjének végét, a családalapítással.

Hosszú Katinka kétség kívül rendkívüli úszó, elképesztő sikerekkel. A Katinka viszont csak olyan dolgokat mutat meg, amiket eddig is tudtunk róla, Pálinkás Norbertnek nem sikerül elérnie, hogy közelebb kerüljünk az úszóhoz. Az izgalmas dokumentumfilm helyett egy játékfilmes elemekkel felépített alkotást látunk drámai zenei aláfestéssel, precízen megkomponált műtermi és úszó jelenetekkel, aminek minden egyes pillanata a Hosszú Katinka brandet erősíti. Ki rejtőzik az álarc mögött? Reméljük egyszer ezt a Hosszú Katinkát is megismerjük.

A Katinka május 12-től látható a hazai mozik műsorán.