A sorozatból végül 12 epizód készült el, amelyeket a Magyar Televízió kéthetente csütörtökönként műsorára tűzött. A négy kisfilm nagyjátékfilm formájú összefűzése a producer Bodzsár István ötlete volt, a címet azonban Bollók Csaba adta: East Side Stories - és a négy epizód is egy-egy passzoló címet kapott, így lett a Levegőt venni-ből The other side, az Otthon-ból The flip side, a Te országod-ból The wild side és a Summertime-ból The summer side. A szkeccsfilm érdekessége, hogy nem egymás mellé készül a négy epizód, hanem egymástól függetlenül, utólagos szerkesztés eredménye az így kiadott jelentés.
Bollók Csaba filmje lóg ki leginkább a rendszerváltás következményeit taglaló filmek sorából: a The summer side 1914-ben indul Szarajevóban, 1971-ben Hvar szigetén folytatódik és a 2006-os budapesti zavargások idején ér véget. A kisfilm alapjául egy Balázs Attila novella szolgált, aki ugyan húsz éve él Budapesten, mégis állandó témája a dupla trauma feldolgozása. Bollók szerint fontos, hogy a történelmünket a régiótól nem függetlenül szemléljük, és hogy tisztában legyünk azzal, hogy a monarchia szétesésével indult minden. "Örök karakterek vannak, akikkel mindig történik valami, de a történelem mindig holnap fog elkezdődni" - mondta filmjéről Bollók, aki három különböző hangulatot akart átadni a filmjével: némafilmes játék a párbeszédekkel, hippis-polaroidos tengerparti hangulat, és jelenkori Budapest fotórealizmusa. Bollók szándékosan választott fiatal, ismeretlen arcokat filmjébe, és mindössze hat nap alatt leforgatotta az eredetileg három országba tervezett filmet, de ikonikus és ironikus fordulat, hogy a fél stáb nem hozott útlevelet a horvátországi forgatásra, mert nem tudták, hogy Boszniában szükség lenne rá, így Hvar szigetén vették fel a Szarajevóban játszódó jeleneteket is.
A klasszikus, nagybetűs filmszínészet iskolapéldája Rába Roland alakítása az ebben a formában The other side címet viselő Levegőt venni című kisfilmnek. Bodzsár elmondta, hogy a Zoltán Gábor novellát Németh Gábor küldte át neki: nagyon nagy segítség volt számára, hogy a rendszerváltás kapcsán a jelen torzulásairól is lehetett beszélni. A szöveg pedig kiadta azt a szerkezetet és tónust, amit mindenki rajongva szeret a filmben, a királyi többest használó főszereplő monológját. "Ha összevetnénk az eredeti novellával, valószínűleg egy mondat sem egyezne, csak a szenvtelen-groteszk hangulatot szerettem volna megőrzni, de úgy, hogy szituációkba helyezem ezt a karaktert és az első pillanattól fogva biztos voltam benne, hogy Rába Rolanddal szeretném ezt megcsinálni." Bodzsár Márk hozzátette: sokban érez rokonságot a főszereplővel, és ez nem azt jelenti, hogy nem szabadna őt leelőzni a Városmajorban futás közben, de átérzi azt, amikor az embernek teljesen más, adott esetben sötétebb gondolatai vannak annál, mint amit valójában kimond vagy mutat magáról. "Szerintem azért tud mégis szimpatikus karakter maradni, mert stílusa van, így a nézők is félreteszik a moralitást."
A filmek mindegyike, még a vidámabb darabok is, a rendszerváltás rossz következményeit, hatását fogták meg. Németh Gábor elmondta: nem volt tervezhető a sorozat hangulata, az elkészült filmek így sikerültek, mert az alkotók erről az oldalról közelítettek a témához. A boldog családok egyformák, idézte Németh Gábor Tolsztojt, a boldogtalan családok boldogtalansága viszont mindig egyedi - így a filmek is ezt a boldogtalanságot fogták meg egyedi formában.
Korábbi cikkeink a Hajónaplóról:
Moziból bútorbolt
Magam sem tudom, miért
Hajónapló-filmek az Magyar Televízió videótárában
A Kortárs Magyarok sorozat a Kolorádó Kid vetítésével folytatódik október 25-én, a vetítés után vendégünk Vágvölgyi B. András rendező.
