Lezsák Levente (balról a második) a csapattalLezsák Levente: Ezek az életem különféle darabjai, melyek számomra teljesen természetesen és logikusan illeszkednek egymáshoz. 1993 óta vagyok kaszkadőr, igazából véletlenül csöppentem bele ebbe a szakmába. Amikor az Attila című rockoperát próbálták a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, megkérdeztem édesapámat – Lezsák Sándort, aki a darab dalszövegeit írta –, hogy van-e szükség lovasokra az előadásban, én ugyanis már évek óta csikóskodtam. Azt gondoltam, hagyományőrzőkkel fogok együtt szerepelni, de kiderült, hogy a darabban lovas kaszkadőrök játszottak. A kollégák megkedveltek és rögtön felajánlották, hogy folytassam velük a munkát máshol, filmekben. Éppen itt forgott egy amerikai film, melybe egy hozzám hasonló karakterű dublőrre volt szükség, így rögtön a mélyvízben kezdtem a filmezést. Ez történt ’93-ban, és utána 3-4 évre volt szükség ahhoz, hogy a kaszkadőrszakma minden csínját-bínját kitanuljam, és kaszkadőrnek nevezhessem magam.

filmhu: Ezek szerint édesapád a lakitelki költő-politikus Lezsák Sándor. Mit szól ő a munkádhoz?

L. L.: Azt szokta mondani, hogy a politika veszélyesebb szakma. Nem félt engem.

filmhu: Unger Béla mellett kezdted a szakmát?

L. L.: Igen, őt tartom mesteremnek, példaképemnek és pótatyámnak. Nagyon jó vele dolgozni, akár az életemet is rábíznám, sőt, számtalan alkalommal rá is bízom. Ugyanezt elmondhatom kollégáimról is. Teljes mértékben megbízunk egymásban, és mivel egy kaszkadőr nem kaszkadőr, ezért mindig csapatban dolgozunk.

filmhu: A szakma minden ágához értesz?

L. L.: Természetesen, hiszen mindenhez kell érteni valamilyen szinten, de persze van olyan terület, amihez jobban értek, amit jobban szeretek. Ilyenek a lovas- és történelmi filmek, de egy modern akciófilmben is megállom a helyem, sőt, jól is érzem magam.

filmhu: Hányadik filmed A harag napja?

L. L.: Még nem számoltam össze, hogy 12 év alatt mennyi filmben dolgoztam, de körülbelül a 60-70-ik lehet.

filmhu: Azt rebesgetik, hogy Christopher Lamber nagyon elégedett a munkáddal, sőt, az elérhetőségedet is elkérte. Fogtok máskor is együtt dolgozni?

L. L.: Kevés színész van olyan helyzetben, hogy megszabhassa, ki legyen a dublőrje. Remélem, ő közéjük tartozik. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk, az én lovamat lovagolja. Ő maga is nagyon jó lovas és vívó, tehát nem volt vele sok „gondunk”.