Az alkotót péntek hajnalban, hosszan tartó betegség után érte a halál. Böszörményi Zsuzsa 1961. augusztus 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán dokumentumfilm-rendezőként végzett 1991-ben. Diplomafilmje, az Egyszer volt, hol nem volt..., egy intézeti kislány és az őt magához vevő idős asszony kapcsolatának története, amely elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscart, fesztiválsikereket aratott Cannes-ban, Nyon-ban, Londonban.
Első nagyjátékfilmje, a Vörös Kolibri (1995) a női sorssal foglalkozik a zűrzavaros közép-kelet-európai viszonyok közepette. Ourense-ben a legjobb európai film, a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb első film díját kapta. Második játékfilmje, a Mélyen őrzött titkok (2004) a 35. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezés díját kapta, s ezt is több nemzetközi díj követte.
Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza lányaként tovább vitte szülei filmjeinek szellemiségét, a dokumentarista indíttatású társadalmi érzékenységet és a mély együttérzést a filmek hőseivel. Együtt hozták létre a BGB Film produkciós céget, amelyben Böszörményi Zsuzsa producerként is dolgozott olyan filmekben, mint a Szökés, A mi gólyánk vagy a Táncrend - közölte a szövetség.
Időközben Finnországba költözött finn filmrendező férjével, Kai Salminennel, akivel együtt készítették a Hosszú utazás című dokumentumfilmet az ukrán-szlovák határral kettévágott magyarlakta falu falu, Szelmenc hányatott sorsáról. A film a 2008-as Magyar Filmszemlén a legjobb dokumentumfilm díját kapta. Utolsó dokumentumfilmje, az 580 méter a magyarországi bányászat megszűnésének személyes történetét meséli el.
A Filmjus Egyesület Kuratóriumának tagjaként kivételes szociális érzékenységgel és megértéssel dolgozott hosszú ideje a nehéz helyzetbe került kollégák megsegítésén.
