Kapcsolódó anyagok

Ráday Mihály 1942. június 11-én született Budapesten. Apja Ráday Imre színész volt, anyja, Ferda Erzsébet Magdolna pedig divatszalont vezetett. Három gyermeke, két unokája van.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr és később a rendező szakát is. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. A legismertebb operatőri munkája a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat, de az ő nevéhez fűzödik a Mi újság Pesten?, a Bánk bán, a Tudós nők vagy a Horváték című Csáth Géza-adaptáció is.

A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt. Ráday visszaemlékezése szerint, amikor operatőrként dolgozott, Szőnyi G. Sándorral kerestek helyszínt a Bánk bán című tévéfilmhez, ám lényegében mindenütt csak lepusztult műemlékeket találtak. Végül az ausztriai Léka Vára lett a forgatás helyszíne, ám Ráday elgondolkodott azon, miként lehet, hogy bár sok helyen évszázadokkal ezelőtt szétlőtték a várat, azok Magyarországon vállalhatatlanul pusztulnak, Ausztriában azonban helyreállítva várják a látogatókat. Ekkor született egy olyan műsor ötlete, amely nemcsak bemutatná az értékeket, de agitálna is a megmentésük érdekében. 

 

Az Unokáink sem fogják látni... harminc éven keresztül hívta fel a figyelmet értékes épületek, építmények rossz kivitelezéséből, elhanyagoltságából, pusztulásából fakadó hibákra, hiányosságokra, veszélyekre. Rengeteg épület köszönheti megmaradását, apró részleteinek megmentését, felújítását a műsornak. Ráday az ismeretterjesztő sorozat anyagaiból több kötetet is összeállított, van olyan, amelyik közel ezer oldalon át sorolja a műsor anyagait és a visszhangokat, az épületek sorsának további alakulását.

1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel.
A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt.

A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg.

Címlapkép: Ráday Mihály / Forrás: MTI/Kovács Attila, Telex, Wikipedia