2004. 09. 17. filmhu

Megoszló vélemények a Hitler-filmről

Gyengédség és dührohamok

Habár a Hitler utolsó napjait feldolgozó Bukás című film csak tegnap került a német mozik műsorára, máris nagy vitákat váltott ki arról, hogy lehet-e Hitlert másképp ábrázolni, mint a világ legnagyobb gonosztevőjét. A film vegyes fogadtatásban részesült, mind a kritikusok, mind pedig a nézők körében. Sokan örömmel üdvözlik benne a náci rezsim utolsó 12 napjának ábrázolását, míg mások néhány jelenetben kifogásolják Hitler humánus portréját.

Kapcsolódó anyagok

Humánus filmportré Hitlerről

Magyarországon legutóbb Spielberg forgatókönyvírója, Menno Meyjes filmjét, a Max-ot mutatták be hasonló témában. Ez a film azonban nem törekedett történelmi pontosságra, inkább egy fantáziajáték keretében a náci vezér fiatalkori éveibe vezetett, és a politika és a művészet kapcsolatáról próbált filmet készíteni, sokak szerint sikertelenül.

magazin

Balázs Ádám: Bölcsész fejjel megyek neki minden filmzenének

Interjú Testről és lélekről, a Mindenki és A boldogság ügynöke zeneszerzőjével

Nemzetközileg ismert zeneszerző, aki olyan magyar filmekhez komponált műveket, mint a Testről és lélekről, a Mindenki vagy a Magasságok és…

tovább

magazin

A rozsdás kapcsolatok mindig a szeméttelepen végzik

Kritika a Robotálmok című filmről

A régi barátok olyanok, mint az exek: volt köztetek valami, de már nem emlékszel pontosan mi, és nehéz róla beszélni. Az idő torzít, megszépít, de…

tovább

Lefkovicsék gyászolnak

Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.

Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás

Filmhu podcast #86: Breier Ádám

Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.