A Szerelmet az ELTE filmszakán láttam először, Gelencsér Gábor 1970-es magyar filmes kurzusán volt a tananyag része. Utána még párszor az egyetem alatt, utoljára pedig 2016-ban, Cannes-ban néztem meg én is, másnap még Makk Károllyal is tudtam egyet beszélgetni.
Törőcsik Mari, Makk Károly és Darvas Lili Cannes-ban, 1971-ben / Fotó: MTI/AP
Tóth János bevillanó, asszociációs képi játékai mellett leginkább a két nő dinamikája jut róla az eszembe. Törőcsik Mari és Darvas Lili civakodó, se veled se nélküled kapcsolata, ami tele van szeretettel és kegyes hazugsággal. Minden alkalommal elbizonytalanodom, hogy vajon melyikük veri át jobban a másikat. Vajon tudja-e az öregasszony, hogy a csomagok nem Amerikából jönnek? Luca pedig tisztában van ezzel, és azért hagyja rá, hogy egyikőjüknek se kelljen szembenéznie János lehetséges halálával? Csodálatos ez a játszma, ahogy ide-oda billeg a mérleg nyelve kettejük között.
A filmnyelvvel való játék és a színészek játéka is kifejezetten modern, 50 év alatt semennyire se kopott meg. Ahogy díszes kendőt terítenek az ágytálra, és amikor Jánost meglátva Luca az ajtó mögé bújik, ezeket a képeket nem tudom kiverni a fejemből. Kiváncsi voltam, mit jut eszébe róla azoknak, akik nem csak nézik és elemzik, hanem készítik is a filmeket.
TÓTH EVELIN JUDIT / operatőr
.jpg)
2018-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Máthé Tibor Filmoperatőr művész osztályában. Kemény Lili Zsibvásár című diplomafilmje fényképezéséért 2014-ben az Aranyszem Operatőr Fesztiválon díjazták. Számos rövidfilmben dolgozott operatőrként, többek közt a Peron, a Balansz (mindkettő Csata Hanna munkája) és Fazekas Máté Apám szíve című kisfilmjében. Tavaly nyáron leforgatták Máté első nagyjátékfilmjét, a Kilakoltatást is. A filmet idén tervezik bemutatni.
Mikor és milyen körülmények között láttad először a filmet? Otthon, iskolában, kicsiben vagy nagyvásznon? Mikor láttad utoljára?
Suliban láttam először, az SZFE előtt filmelmélet-filmtöri szakot is végeztem, itt magyar filmtöri óra keretein belül láttam, amit Szekfü András oktatott. Szerencsére vásznon nézhettük, de sajnos nem szalagról. Utoljára tegnap láttam itthon, TV képernyőn, miután lefektettem a gyereket és csend lett.
Emlékszel, elsőre milyen hatással volt rád?
Mikor először láttam, arra a benyomásra emlékszem, hogy korát meghaladóan modernnek éreztem a filmet. Egyrészt Törőcsik Mari tűzrőlpattant, felvágott nyelvű, szofisztikált humorú Lucája és a szövegei miatt, másrészt a rengeteg bevágott pillanatkép használata miatt, amikkel hatványozottan gazdagítják az elbeszélés tartalmát. Valamint a happy end is, ami a korabeli filmekre (drámákra) nem volt jellemző. Most is ugyanezt a frissességet éreztem rajta, ami arra is rávilágított, hogy ez a hármas érzelmi szituáció a nő, a férje és az anyósa között, tehát maga az alaptörténet mennyire kortalan. Bármilyen korban játszódhatna, a lényegén azt hiszem nem változtatna. Ezen kívül mindeddig nem is tudtam, hogy Déry Tibor írta, örömteli meglepetés volt.
Darvas Lili
Mit jut róla először eszedbe? Egy kép, egy hang, egy mondat, egy izgalmas vágás?
Elsőre a rövid vágóképek jutnak eszembe róla, mert ez a film iskolapéldája ennek. Amit mindig is lenyűgözőnek tartottam a filmben, mint nyelvben, hogy egyetlen pillanat alatt annyi információt képes közölni, mint amennyit rajta kívül egyik művészeti ág sem képes.
Hatással volt bármilyen szinten arra, ahogy filmeket fényképezel?
Közvetlen hatással nem volt a film arra, hogyan fényképezek, arra viszont igen, hogy filmes lettem. (A filmelmélet-történet szakon jöttem rá, hogy én csinálni akarom a filmet, nem elemezni.)
Hogyan ajánlanád valakinek, aki még nem látta?
Aki még nem látta, annak azt ajánlom, ha lehet, vásznon nézze meg.
KERTÉSZ ZSANETT / forgatókönyvíró
2018-ban, Németh Gábor és Szabó Iván filmdramaturg osztályában diplomázott az SZFE-n, vizsgamunkája Rónai Domonkos Flip-flop című rövidfilmje volt. Több sorozatban dolgozott, Valami madarak című nagyjátékfilmterve (rendező: Hevér Dániel) bejutott a Midpoint forgatókönyv-fejlesztő programjába, ami három országban zajlott, majd 2019-ben a Midpoint Feature Launch nyertesei lettek Karlovy Varyban. A Valami madarak a 2020-as Inkubátor programba is bekerült, idén tavasszal eldől, hogy nyernek-e támogatást a gyártásra.
Mikor és milyen körülmények között láttad először a filmet? Milyen hatással volt rád?
Nagyon közel áll hozzám a Szerelem története, amikor most a napokban újranéztem, szerintem még nagyobb hatással volt rám, mint korábban. Amikor először láttam, harmadéves voltam az SZFE-n, a filmtörténet órák mindig pont ebéd után kezdődtek, mindenki jóllakva, kicsit kábán ült a teremben. Mindent belengett a kifőzde szag, ami beleivódott a ruhánkba az ebédből. Volt nálam egy kávé a büféből, amit véletlenül a nadrágomra öntöttem, de nem akartam kimenni megszárítani, mert féltem, hogy lemaradok valamiről. De kávés ruhában is szerencsésnek tartottam magam, hogy nagyvásznon láthattam a Szerelmet. Amikor kiengedik a Darvas Ivánt, és ott vár egész nap egyedül a szerelmére a lakásban, ahol együtt éltek és már nem csak az övék, és csak kering, és nem tudja mit kezdjen magával… hát, ott hüppögtem a székbe süllyedve, ahogy most is, amikor újra megnéztem. Látszólag olyan kevés dolog, de mégis annyi minden történik benne, egyszerűen képtelenség kívül maradni érzelmileg.
Mit jut róla először eszedbe?
Amikor a Szerelemről beszélünk, általában az experimentális filmezés kerül szóba először. A gyors, dinamikus vágások, amelyek a Mama emlékeit, gondolatfolyamát ábrázolják meglehetősen újszerűek voltak akkor. Az egész történetmesélésben van valami zaklatottság, amitől görcsösen kapaszkodsz a székbe. Ami nekem eszembe jut először erről a filmről, azok a párbeszédek, az a különleges nyelv, amin Luca és a Mama beszélgetnek egymással, amiben a szavak helye gyakran felcserélődik. Bármennyire is borzasztó dolgok történnek velük és körülöttük, a mondatok tele vannak rengeteg humorral és szeretettel. Ez nagyon inspiráló.
Törőcsik Mari és Darvas Iván
Hogyan ajánlanád valakinek, aki még nem látta?
Ha rá kéne vennem valakit arra, hogy megnézze ezt a filmet, akkor azt mondanám, hogy a Szerelem azért fontos film, mert a hétköznapi események szintjén beszél valami sokkal nagyobb dologról. Egy korszakról, az akkori politikai viszonyokról, arról, hogy mennyire a mindennapok része, hogy az ember akár egy pillanatról a másikra is elvesztheti azt, akit szeret. És hogy tehetetlen vagy. Minden borzasztóan természetes, mint amikor a taxis megáll Darvasnak cigarettát venni, és tudja, egyszerűen látja rajta, hogy most szabadult. Egy-egy fél mondatban benne van az egész történelem. Csodálatos, hogy amellett, hogy egy érzékeny témához nyúl egy érzékeny időben, nem áll meg sem itt, sem a kísérleti filmezés szintjén, hanem végül mindig az emberek, a viszonyok és az érzelmek lesznek igazán fontosak.
El tudod képzelni ezt a történetet modern környezetben?
Nem annyira tudnám elképzelni. A film szerves része a kor, amiben játszódik, az események természetessége, és az a nyelv, amit használnak. De azt hiszem, hogy nem is kell hozzányúlni valamihez, ami tökéletes. Egy modernebb verzióban sosem mondhatnának olyasmit, hogy “megeszem a mizerábilis ebédemet”.
GELSI ZOLTÁN / látványtervező
.jpeg)
2016-ban, Rajk László látványtervező művész MA osztályában végzett az SZFE-n, majd fél évet töltött Erasmussal Angliában, ahol filmkészítést tanult. Látványtervezőként dolgozott a Paraziták a paradicsomban című filmben, emellett számos videoklipben és rövidfilmben, többek közt Szeleczki Rozi Rozgonyiné és Grosan Cristina Átalakítás folyamatban című munkáiban. Ő a látványtervezője Cristina első nagyjátékfilmjének, A legjobb dolgokon bőgni kellnek is, ami 2021-ben kerül a mozikba.
Mikor és milyen körülmények között először a filmet?
Idén lesz tíz éve, hogy láttam a filmet otthon, gimnáziumi éveim végén, a képző előtt.
Milyen hatással volt rád?
Leginkább a várakozás az, amit jelent nekem azóta is. Majd 10 éve igyekszem becsempészni az életembe én is a “virágot”, ez az, ami erőt ad mindannyiunknak. A remény.
Törőcsik Mari
Mit jut róla először eszedbe? Egy kép, egy hang, egy mondat, egy izgalmas vágás?
Legizgalmasabbak a pillanatképként előbukkanó emlékképeket tartom benne. Emellett nagyon szeretem azt, ahogy az időt kezelték a filmben.
Hogyan ajánlanád valakinek, aki még nem látta?
Az adott korszak és a társadalmi rétegek ábrázolása mellett ez a film nagyon érdekesen mesél a kitartásról, szeretetről, várakozásról és a türelemről. Kétségkívül mindenkinek látni kell egyszer!
BODNÁR VAJDA DÁVID / hangmester
2014-ben végzett az SZFE-n, Balázs Gábor osztályában. Hangmesterként dolgozott a Valanban, a Jupiter holdjában és az Aranyéletben, Szabó Mátyás Jövetel és Darabos Éva Pá, kis panelom! című animációs rövidfilmjében a zenét is ő szerezte. Jelenleg Szabó Mátyás készülő, Kukkoló munkacímű Inkubátoros nagyjátékfilmjében dolgozik.
Mikor és milyen körülmények között láttad először?
Emlékszem, amikor Makk Károly filmjét először egy álmatlan éjszakán elővettem, teljesen meglepett. Egy ‘70-es évekbeli magyar, fekete-fehér filmtől viszonylag kevésbé vártam, hogy mai szemmel is abszolút friss, szellemes, sőt, még szemtelen is lesz!
Mit jut róla először eszedbe?
Nekem a líraiság ugrik be elsőként a filmről, meg az, hogy milyen erővel szippantott be az összes tér-idő játék montázs. Hogy ezekben milyen nagy szerepe van a hang és a kép külön járt útjainak, amik aztán a befogadóban találkoznak csak újra, szubjektív minőségként. Ez a fajta játékos hozzáállás mindig is vonzott, és remélem, hogy sok olyan projekt lesz még, ahol hangi-zenei oldalról én is hozzátehetem a magam részét. Idén készülő Inkubátoros nagyjátékfilmjénél Szabó Mátyással például már forgatókönyvi fázisban gondolkozunk ilyen irányokban is.
Fotó: Markovics Ferenc (MNFA)
Mindig is szerettem azokat a filmeket, amik egy saját eszköz- és szabályrendszert építenek fel, és mint ahogy a Szerelem is, a nézőt menet közben tanítják meg olvasni az egyedi, személyes filmnyelvüket.
Hogyan ajánlanád valakinek, aki még nem látta?
Nagyon ajánlom azoknak, akik szeretik, ha egy játékfilm is mer kísérletező lenni. Szerintem itt ráadásul abszolút különleges arányát alakították ki a lineáris elbeszélésnek, és a kísérleti/játékos elemeknek. Az ilyen, tipikusabb csapásvonalak közötti, többféle hagyományt felhasználó alkotásokból van talán ma is a legkevesebb, ha valakit viszont mozgat ez a vonal, akkor Makk Károlyéktól érdemes lehet példát venni.
BELEZNAI MÁRK / filmrendező
Tavaly végzett a METU Képalkotás - Mozgóképkultúra és média szakán, Agapé című vizsgafilmjét meghívták a cannes-i filmfesztivál diákfilmeket összeválogató Cinefondation szekciójába. A rendezés mellett a Cirko-Gejzír mozigépészeként dolgozik.
Amikor először láttam a Szerelmet, nem tudtam róla túl sokat, csak azt, hogy fontos és klasszikus film, és hogy anyukám nagyon szereti. Azt hiszem, felvettem a TV-ből, és úgy néztem meg. Lenyűgözött, hogy milyen frissnek hatott a film több, mint négy évtized után: a tudatfilmes, formabontó vágások, a hangkeverés, az operatőri munka mind kiemelkedő, de nem önmaga érdekében, hanem a közvetíteni kívánt érzetek és a visszafogott történet szolgálatában. Megnéztem utána többször, otthon és egy cirkos vetítésen is, mert mocorgott bennem a film. Egyszer még meg is kíséreltem lenyúlni a vágási stílusát egy iskolai feladatra, amiben dialógus nélkül, csak képekkel kellett bemutatni a lakóhelyemet, környékemet.
Darvas Iván
Eddig még bele sem gondoltam, mekkora hatással volt rám a film. A minimalista történet, a szeretet több oldalának a tematizálása, a valóságosnak ható karakterek az én rendezői attitűdömet is alakították, vagyis inkább alakítják máig, akárhányszor megnézem. Elsőre talán a formai megoldások maradtak bennem, de egy pár napja egy vizsga miatt láttam megint, és most Darvas Iván hazaérkezése fogott meg a legjobban. Ahogy téblábol a városban, nem talál senkit otthon, villamosozik, félszavakkal és gesztusokkal évek történéseit beszéli meg a taxissal, ledől a fűbe, a kerti pad… Semmiképpen sem forgatnám újra, nem tudom elképzelni máshogy. Örülök, hogy ez a film így létezik, ahogy van, és néhány évente újranézhetem.
PATRICIA D'INTINO / producer
.jpeg)
Játékfilmekkel, animációs- és dokumentumfilmek producere. Pályáját a Pioneer Stillkingnél kezdte, ahol külföldi produkciókban dolgozott, majd megalapította a Good Kids nevű gyártócéget, ami pályakezdő rendezőket és írókat is támogat. Számos nemzetközi filmfesztiválon megfordult, 2020-ban a Berlinale alatt megrendezett Emerging Producers tagja volt, és részt vett Kovács István Ostrom című rövidfilmjének készítésében is.
Mikor és milyen körülmények között láttad először?
A Szerelem című filmet először tizenhét évesen láttam egy felvételről, VHS kazettán, legutóbb pedig 2016-ban Cannes-ban volt lehetőségem megnézni a Filmarchívum által restaurált változatot, a Cannes Classics programban.
Mit jut róla először eszedbe?
Arra mindenképpen emlékszem, hogy már az első alkalommal magával ragadott Törőcsik Mari eszköztelen, természetes, üdítő színészi játéka, illetve az anyós és a meny gyönyörű, érzékeny kapcsolata. Súlyosnak és nehéznek éreztem a film mondanivalóját, miközben a cselekmény egyszerű, de annál finomabb eszközökkel bontakozik ki a néző előtt. Felnőttként a film experimentális jellege nyűgözött le, a gondolatfoszlányokat szimbolizáló gyors snittek különösen mély nyomot hagytak bennem. Amikor felkerestetek ezzel a cikkel kapcsolatban, egyből az jutott eszembe, ahogy ezeken a képeken keresztül a szereplők – főként a Darvas Lili alakította “mama” fejébe látunk.
Makk Károly és Darvas Lili / Fotó: Markovics Ferenc (MNFA)
Hatással volt bármilyen szinten arra, ahogy a munkádat végzed?
Több magyar klasszikus mellett, számomra ez a film is látásmód-formáló élmény volt. A Szerelem ugyanis kísérleti jellegéből adódóan bizonyos értelmezési kérdéseket a nézőre bíz, természeténél fogva elgondolkodtat. Azt hiszem, az innen érkező felismerések segítenek megtanulni értelmezni és érteni a filmeket, igazán elmélyedni bennük.
Hogyan ajánlanád valakinek, aki még nem látta?
Annak, aki nem látta még a Szerelmet, azért ajánlanám, mert egy minden tekintetben időtálló, minden generációt megszólítani képes filmalkotás, és éppen annyira van jelentése és helye most, mint ötven évvel ezelőtt. Amit pedig Luca szerepében Törőcsik Mari vállal ebben a filmben, abból a fiatalabb generációknak bőven lenne mit tanulni.
DUNAI LÁSZLÓ / vágó
2009-ben végzett a kolozsvári Sapientia EMTE filmművészet szakán. Ő vágta Szőcs Petra A kivégzés című rövidfilmjét és Kristóf György OUT című filmje munkálataiban is részt vett, mindkét filmnek Cannes-ban volt a nemzetközi premiere. Munkái közt szerepel még Az itt élő lelkek nagy része a Buharov-testvérektől, és Szőcs Petra első nagyjátékfilmje, a Déva is.
Mikor és milyen körülmények között láttad a filmet?
2008 körül láttam egyetemista koromban Kolozsváron, a magyar filmtörténet kurzuson. Gelencsér Gábortól a történeti áttekintést kaptuk meg az óráin, Blos Jáni Melindával pedig a szemináriumokon elemeztük a filmeket. Ekkor néztük meg közösen az osztállyal a Szerelmet is.
Emlékszel milyen hatással volt rád? És amikor később láttad?
Emlékeim szerint elaludtam rajta, mint oly sok iskolai vetítésen, de aztán újra felfedeztem magamnak, mikor már nem volt kötelező megnézni.
Mit jut róla először eszedbe?
A végemontázs, amikor Törőcsik Mari és Darvas Iván egymásra néznek.
Szerinted hatással volt bármilyen szinten arra, ahogy dolgozol?
20 éves koromban az Egyetleneim (vágó Völler Ági) volt az egyik kedvenc filmem; nagyon sokszor láttam, akárcsak részleteket is belőle. A film rendezője, Nemes Gyula szerint (is) a vágás a filmkészítés legfontosabb része és ezzel nehezen tudok vitatkozni. A Szerelem is jó példa erre.
Hogyan ajánlanád valakinek, aki még nem látta?
Egyik legnagyobb magyar rendező egyik legjobb filmje.
