Filmhu: Négy filmben is szerepeltél az elmúlt félévben – 1945, Jupiter holdja, A tökéletes gyilkos és Pappa Pia – előtte három évig semmi, csak színház. Szándékosan szervezted így az életed, vagy így alakult?

Szabó Kimmel Tamás: Ez a négy film véletlenül ért össze az elmúlt a fél évben. Pacskovszky Józseffel még egy másik film kapcsán dolgoztam volna együtt, de az meghiúsult, közben behívtak a Pappa piára, ami viszont csúszott egy évet, jött helyette az 1945, ami időben el is indult. Mindeközben hívott Pacskovszky, hogy a Filmalap elfogadta A tökéletes gyilkost, és amikor már a világ legboldogabb embere voltam, Mundruczó Kornél is behívott a Jupiter holdja castingjára. Ezek most mind egyszerre jelentek meg, ezért tűnhet úgy, hogy mindenben én vagyok.

Filmhu: Négy - és az ősszel forgatásra kerülő Apró mesékkel együtt öt - teljesen különböző stílusú és habitusú rendezővel dolgoztál együtt mostanában, akik más stílusban, más közönségnek készítenek filmeket. Mundruczó Kornél, gondolom, teljesen máshogy instruálja a színészeit, mint például Török Feri. Hozzád melyik rendezői attitűd áll a legközelebb?

SZ. K. T.: Ők ketten állnak hozzám a legközelebb és Szász Attila, amikor az ő filmjeikbe bekerültem, azt éreztem, hogy valami történhetett velem, mert mindig is reméltem, hogy ezekkel az emberekkel dolgozhatok együtt, mert szerintem ők állnak most a magyar filmgyártás csúcsán. Nyilván teljesen máshogy vezetik a színészt, de ez egyáltalán nem baj. A Jupiter holdjában végül csak egy jelenetben maradtam benne, de miután megnéztem, azt éreztem, hogy igen, legszívesebben mindig így látnám magamat filmben, miközben Mundruczó semmi mást nem kért, csak hogy ne artikuláljak olyan jól és próbáljam meg minél szárazabban mondani a szöveget. Török Feri sokat hagyott minket improvizálni, máshonnan indult ki, mint a Kornél, Csupó Gábor és Szász Attila is teljesen más. Attila a reklámos és filmkritikus világból érkezik, hihetetlen jó ízlése és érzéke van a filmkészítéshez, ő is másfelől próbál közelíteni a színészekhez.

 

1945

Filmhu: Mundruczó kérte tőled először, hogy ne artikulálj?

SZ. K. T.: Ha megnézed a filmjeit, az emberek dobottabban beszélnek. Én nem így beszélek, és ez neki nem jött be, nem erre volt szüksége.

Filmhu: Retró és történelmi filmekben is feltűnsz, szerinted mi az a karakteredben, ami a régi időket idézi fel a rendezőkben? 

SZ. K. T.: Szász Attilával például most egy 1945-ben játszódó thrillert fogunk forgatni, egy katonát alakítok, aki hazajön a frontról, és izgalmas dolgok történnek vele. Abba a korba belesimul a kinézetem, klasszikusak lehetnek talán a vonásaim. Nem tudom igazából mi az oka, hogy ezek a történelmi korok megtalálnak. 

Filmhu: Gyakran sorolnak, skatulyáznak be téged?

SZ. K. T.: Igen, gyakran mondják, hogy celeb vagyok, mert vezettem egy tévéműsort, és úgy működik ez az ország, hogy ha te egyszer kinéztél egy ablakon, akkor onnantól kezdve mindig lehet téged vízipisztollyal lőni. A bulvár sajtó rendíthetetlenül be akarja bizonyítani, hogy az vagyok, de én ezt nem hagyom. A Made in Hungária miatt sokan ugribugri énekelgetős hülyegyereknek tartottak, és sok évembe telt bebizonyítani, elsősorban magamnak, hogy nem, én nem csak ez vagyok. Pont akkor állt le a filmgyártás, ezért nehéz dolgom volt. Ezért van az, hogy a mai napig ezzel a figurával azonosítanak, mert ebből ismernek a legtöbben. Nem várható el mindenkitől, hogy színházba járjon. Szerencsére van egy réteg, aki viszont jár és látja, hogy miket és mennyi féle szerepet játszom a színpadon.

 

A tökéletes gyilkos

FilmhuAz első “kísérleti zenei” osztályban végeztél az SZFE-n, mit jelent ez pontosan?

SZ. K. T.: Ascher Tamás és a Novák Eszter megunta, hogy a musical osztályokban jól énekelnek, de prózában gyengék a diákok, ezért indítottak egy olyan képzést, ami egyformán erős prózai és tánczenei képzést ad, hogy aki onnan kikerül, azt bárhova felvegyék. Azért volt jó ez az osztály, mert nem volt többet olyan, hogy mi vagyunk a ‘musicalesek’. Voltak Shakespeare-, Ödön Von Horváth és több fajta zenés vizsgáink is, musicales csak 3. évben volt egy-egy. Elsőben például gyerekdalokat kellett hozni, de LGT számokból is le kellett vizsgáznunk egyszer. Miért is ne lehetne, hogy négy ember beszélget és megszólal egy kórus mű, mert olyan lelki változásokon mentek keresztül a szereplők? Érdekelni kezdtek ezek a dolgok, hogy egy prózai előadásba hogyan fér bele zene, hogyan tudja erősíteni a szám a gondolatot. Ezért sem szeretem annyira a musicaleket vagy léptem errefelé, nekem az nem elég, én mindig azt keresem, hogy mitől lehet valami fűszeresebb. 

FilmhuMi az a szerep, amit még szívesen eljátszanál? Műfaj, amit kipróbálnál?

SZ. K. T.: Több drámai filmben szeretnék szerepelni, mert színházban játszom mindenféle szerepet, de filmen szeretném súlyosabb szerepekben kipróbálni magam. Nehéz és összetett munka a filmszínészet, és azt érzem, hogy sok lemaradásom van. Ezért volt például nagy élmény Kornél filmjében is benne lenni, meg Török Feriében, és ezért is várom annyira, a közös munkát Szász Attilával, régóta várok már egy ilyen szerepre. A lényeg, hogy izgalmas, ne kétdimenziós, hanem sokrétű szerep legyen, egy klassz rendezővel, aki mellett biztonságban érzem magam.

FilmhuA filmben Ostorházi Bernadett alakítja a szerelmedet, ő pár éve Londonba emigrált. Te gondoltál valaha arra, hogy külföldön folytasd a karriered?

SZ. K. T.: Sokszor el akartam menni Thaiföldre, de színészkedni odakint nem lehet, csak reklámokban. Egy évre legalább elmentem volna, de közben kaptam egy csomó munkát, és aztán megszületett a gyerekem. Skandináv országok és Spanyolország is vonz, főleg Barcelona, vagy a Dominikai-köztársaságban lennék szörfdeszka-kölcsönző tulajdonos, fehér homokos tengerparton, ahol egész nap kókuszt és halat eszem.

 

Pappa Pia

FilmhuKamarás Iván itthon elismert színész volt és csak ezek után ment ki Amerikába, ahol nagyjából előröl kellett kezdenie az egészet. El tudod képzelni, hogy egy ilyet meglépj?

SZ. K. T.: Nem, mert ez az önismeretem teljes hiányát jelentené. Ismerni kell a saját képességeidet, hogy fel tudd mérni, van-e bármi keresni valód a világ legnagyobb filmkészítő paradicsomában, Los Angelesben, ahol mindenki színész és mindenki azért van ott, hogy befusson. Nem akarok senkit megbántani, de ahhoz tényleg különleges tehetség és kapcsolatok kellenek szerintem, hogy odakint befusson egy külföldi színész.

FilmhuGryllus Dorka, Osvárt Andrea, nekik bejött a két nyelven való színészkedés, mindketten gyakran kapnak odakint is szerepeket. 

SZ. K. T.: Igen, de amíg itthon vannak lehetőségek, addig itt akarok lenni. Ha lesz esetleg egy olyan film, ami nyer valahol egy díjat és külföldön elkezdenek emiatt érdeklődni irántam, akkor biztos szintet fogok lépni.

FilmhuSokszor kerülsz bajba azért, mert elmondod a véleményedet?

SZ. K. T.: Igen, de próbálok róla leszokni, mert kezdem visszahallani, hogy balhés vagyok. Pedig nem is, csak néha túltolom. Sajnos hamar eldurran az agyam és ez nem jó. Ha azt éreztem volna például Kornélnál, hogy amit kér, az lehetne jobb, akkor azt elmondtam volna neki, de ő pont az az ember, akinek nem szívesen mondtam volna nemet, mert csinált már annyi filmet, amiből tudom, hogy megbízható. Azt gondolom, hogy az a normális, ha én is elmondhatom a véleményemet, és úgy tudunk együtt dolgozni, mint egy családi közösség. Garas Dezső nyilatkozta azt állítólag, hogy ő azt szereti, hogy amikor elmegy forgatni, kora reggel rögtön kiveri a balhét, csak azért, hogy felébredjen, és amelyik rendező ezt nem veszi észre, az nem jó rendező. Magamat persze nem hasonlítom hozzá, de ez egy létező dolog, hogy az ember a stresszes félelmeitől és szorongásaitól elkezd támadni és emiatt könnyen félre lehet érteni a szándékait. Az a lényeg, hogy amit csinálsz azt jól csináld és ha valaki arra kíváncsi, hogy milyen ember vagyok, akkor szívesen megiszok vele egy kávét és beszélgetek vele.

Made in Hungária

Filmhu: Melyik film tetszett utoljára?

SZ. K. T.: La La Landet most láttam, az tetszett. Egy szuper zenés film, iszonyú kreatívan van kitalálva, és minden hangra történik valami olyan, amin meglepődök, csodálkozok, örömmel tölt el. Most láttam a Dunkirk-öt, az is tetszett. 

Filmhu: És melyik az, amit betéve tudsz?

SZ. K. T.: Malénát imádom, de ilyen a Sose halunk meg és a Szamba is. És bármikor meg tudnám nézni a Nolan féle Batman-trilógiát, abból bármelyiket.