A Gellért hegy oldalában reflektorok világították meg Mansfeldék filmbéli házát és az előtte parkoló, legalább négy évtizedes Opel Recordot. A városban az elmúlt tizenöt évben szinte lehetetlen korsemleges külső teret találni, osztotta meg velünk tapasztalatait Medvigy Gábor, a Mansfeld, és korábban a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák operatőre.
Maia Morgenstern az ’50-es évek otthonka-szabású konfekciójában, hajában tartós hullámmal is végtelenül nőies jelenség. Az éjszakai forgatás szünetében beszélgettünk.
filmhu: Sokat játszott magyar filmekben, Szilágyi Andorral dolgozott együtt a Rózsa énekeiben, miért fogadta el a rendező ajánlatát, amikor felkérte, hogy eljátssza Mansfeld Péter anyját?
Maia Morgenstern: Igent mondtam, mert bármikor dolgoznék újra Szilágyi Andor úrral. Csodálom őt, amióta csak a Rózsa énekeit elolvastam. Meglepett a gondolkodásmódja, ahogy a történetet kibontja és ahogy az érzelemeket bemutatja.
filmhu: Milyennek látja az ifjú Mansfeld Pétert, akinek az anyját alakítja?
MM: Nem angyal, korántsem az, hibát hibára halmoz, mégis ártatlan, velejéig ártatlan.
filmhu: A Passióban Szűz Máriát alakította, egy olyan anyát játszott, akinek a gyermeke feláldozza életét másokért, és halála után hőssé lesz.
MM: Nem keresnék hasonlóságot a két film között, a szerepek eltérőek, a munkamódszer sem ugyanaz és a rendező sem.
filmhu: A Mansfeldben több új arccal játszik együtt, sok a fiatal színész, a Mansfeld Pétert játszó Fancsikai Péter, a Fenyő főhadnagyot játszó Nagy Ervin.
MM: Nem minden arc új nekem, például Oberfrank Pállal nemrég együtt dolgoztunk a Zsidó Nyári Fesztivál egyik darabjában, ami a Marienbad című Sholem Aléchem regényen alapul.
filmhu: A Mansfeld eseményei hozzátartoznak a közelmúlt kelet-európai történelméhez.
MM: Ez a mi történelmünk, ráadásul a történelemnek egy olyan szelete, amit én sosem tanultam az iskolában. 56-ról most kezdtem el könyveket olvasni.
A napi forgatási penzum utolsó jelenetéhez érkezve régi gépfegyverek kerültek elő egy kocsi csomagtartójából. A történet ezen pontján a belügyi szervek nagy erőkkel keresik a szökött Mansfeld Pétert, és a kapun Fenyő hadnagy nyomában kikocsizó kamera épphogy elkapja az utca végén gázt adó Opelt. A pontos időzítést igénylő jelenetet legalább tízszer kell ismételni, mire tökéletesen összeááll a ritmus és a világítás.
 |
| Szólni kell Ervinnek, mert lehullik a vakolat. Nagy Ervin |
A Mansfeld kihallgató tisztjét alakító Nagy Ervin olyan lendülettel ábrázolta a házból kirohanó Fenyő főhadnagyot, hogy a rendező megjegyezte: „Szólni kell Ervinnek, mert lehullik a vakolat.” A Katona József Színház színészét legutóbb a Mélyen őrzött titkokban és a Szezonban láthattuk a vásznon, ezúttal az ’56-os évfordulóra készülő filmben játszott szerepéről beszélgettünk vele.
filmhu: A történet két fő szála a Mansfeldné és fia, illetve a Mansfeld Péter és kihallgatótisztje, Fenyő főhadnagy közötti kapcsolat. Milyen figura ez a kihallgatótiszt, akit játszol?
Nagy Ervin: Mansfeld Péter nem az ’56-os események kapcsán került a belügyre. Kocsit lopott, fegyvereket gyűjtött, és a maga gyerekes módján azt tervezte, hogy kiszabadítja a börtönből testvére férjét. Én hallgatom ki. Úgy tekintek rá, mint egy tizenéves rossz utcagyerekre. Ez nem egy komoly ügy, maximum kap öt vagy hat évet. A film ötven százalékában meg akarom őt védeni, és nem gondolom, hogy rá komoly büntetést kellene mérni. Csakhogy Péter mindent magára vállal, hihetetlen csökönyös. A másik oldalról Fenyőt presszionálják, hogy ebből precedens értékű ügyet kell csinálni. Nagyon sokáig ellenállok minden fajta felső kezdeményezésnek, amíg tudom, tartom a hátam. Elkezd idegileg szétzilálni Péter makacssága, az ügyben sem tudunk felmutatni semmi előrelépést. Fenyő normális ember, aki a lehető legemberibben próbálja kezelni a történetet, de a film végére kezd deformálódni. Előjön belőle az állat. Végül egy normális hozzáállású rendőrből vadbarommá válik.
filmhu: Milyen partner Maia Morgenstern?
NE: Csodálatos, semmi fakszni, átlép a fókuszpulleren, csak hogy nekem nézésirányt adjon. A jó fajta sztársághoz talán hozzátartozik, hogy hihetetlen emberi, könnyed és laza. Ő nem csak ott akar lenni, minden porcikájával segíti a kollégáját.
A Mansfeld kanadai-magyar koprodukcióban készül, Füredi Zoltántól, a kanadai koproducertől tudtuk meg, hogy a filmben kanadai jelenetek is lesznek, ezek a részek a jelenben játszódnak és a film keretét adják: egy magyar származású operatőrt, aki a szüleivel emigrált '56 után, felkérnek egy Magyarországon forgatandó filmre.
Füredi Zoltán rendezőként végzett a montreali Concordia Egyetemen, Cége, a kanadai 21st Century Dreamquest Films a Mansfeld mellett a készülő Terror háza, és a Dobray György által rendezett, a whiskys rabló életén alapuló Viszkis produceri teendőiben is szerepet vállalt.
A magyar producert, Hábermann Jenőt a forgatás anyagi hátteréről, és a koprodukciós együttműködésről kérdeztük.
 |
| A nemzetközi díszbemutató 2006. október 23-án lesz Kanadában Fancsikai Péter és Maia Morgenstern |
filmhu: Miben áll a koprodukciós partnerekkel való együttműködés?
Hábermann Jenő: Kanadai partnerünk a 21st DreamQuestFilms, a forgatókönyv Kanadában kezdődik, így ott is forgatunk, terveink szerint kanadai színésszel, akinek neve még nem publikus. A filmben lesznek számítógépes animációs munkálatok, amelyek az angol szinkronnal együtt szintén ott készülnek. A nemzetközi díszbemutató 2006. október 23-án lesz Kanadában, az ottani ’56-os ünnepségek keretein belül.
filmhu: Mi kell ahhoz, hogy egy magyar produkció külföldi partnerre találjon?
HJ: Szerencse, ismeretség. A kanadai magyarok sokat segítenek, már most szervezzük az elő-eladásokat, a kanadai CBS televízió is meg akarja venni a filmet, persze szeretnénk, ha az ottani mozikba is eljutna.
filmhu: A film teljes költségvetése 550 millió forint, hogyan áll ez össze?
HJ: A költségvetés mindig ilyen kardinális kérdés? Az MMK maximális támogatást nyújtott a Mansfeld-nek, 210 millió forintot adott összesen, a Magyar Történelmi Film Alapítvány (MTFA) összesen 135 millió forintot ítélt meg. Az a fontos, hogy a forgatás példamutató pontossággal és lelkesedéssel halad, betartva a gyártási tervet. Egyedüli nehézséget az okoz, hogy a Magyar Történelmi Film Alapítvány az ebben az évben megítélt összegről még nem tudta megkötni a szerződést a Miniszterelnöki Hivatallal, és így a FilmArt Kft.-vel sem. Ezért a filmet nem tudjuk a Nemzeti Filmirodánál nyilvántartásba vetetni, ami a Concorde Értékpapír Rt.-vel kötendő befektetői szerződéskötés elengedhetetlen feltétele. Ennek hiányában a bank sem tudja rendelkezésünkre bocsátani a Concorde által biztosított összeget és az MTFA által megítélt támogatás sem áll rendelkezésünkre. Március 31-én ül össze az MTFA Kuratóriuma, és talán kedvező döntés születik, amitől felszabadulnak ezek a gátak. El kell mondanom, hogy nem az akarat, illetve a jóindulat hiánya okozza a problémát.
filmhu: Milyen nézőszámot várnak a Mansfeld-től?
HJ: Mansfeld Péter történetének nagyon komoly drámai háttere van, a forgatókönyv nagyon jó, rég olvastam ilyen szép könyvet. Biztos vagyok benne, hogy 80 ezer nézőszám fölé tudunk menni. Szeretnénk a filmhez méltó reklámkampányt. Bíztatóak a muszterek, mindenki nagy szeretettel vesz részt a film elkészítésében. Ennek csak pozitív eredménye lehet.
