A mozit 1937-ben alapították Lloyd Színház néven, s 1949-ben vette föl a Duna nevet. A üzemeltetés 2000 december 31-e óta szünetel, ugyanis 300 fős teremmel és hagyományos kinotechnikával már nem lehetett kereskedelmi moziként gazdaságosan működtetni. A tulajdonos Budapest Film már a bezáráskor döntött a mozi felújításáról.

Erősődő art-mozik, egyéni profilok

A cél az volt, hogy jól működtethető, optimális befogadóképessegű, tökéletes technikai feltételekkel rendelkező art-mozi jöjjön létre. Az Odeon-Lloydként újranyíló mozi lesz a tizenkettedik tagja a Budapest Film art-mozi hálózatának. Mint Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója elmondta, a döntést a művészmozik iránt megnövekedett érdeklődés indokolta. Az art-mozi hálózat 12 éve indult a fővárosban a Budapest Film égisze alatt, s azóta nemcsak hogy stabil látogatószámot sikerült elérni, de az elmúlt évben 20 százalékos növekedést is regisztráltak, miközben a multiplexek látogatottsága csökkent. Ez a több mint 900 ezres nézőszám Port szerint azt jelzi, hogy "Budapesten igény van speciális profilú művészmozikra, és egy új színfolt még elfér a palettán."

A projekt beruházója és a létesítmény tulajdonosa a Budapest Film, míg az üzemeltető az Odeon Video Kiadó- es Kölcsönző Kft.. Noha az Odeon a BuFi többségi tulajdonú cége, ugyanolyan feltételekkel és díjjal bérli a mozit, mint bármely más art-mozi üzemeltető. A választás azért esett az Odeonra, mert náluk látták biztosítottnak azt a szakmai háttért és egyéniséget, ami egy önálló arculatú mozi kialakításához és működtetéséhez szükséges. Ez a máshol is látható művészfilmek preferálása mellett konkrétan azt jelenti, hogy az Odeon évi 3-4 saját maga által vásárolt filmet is fog vetíteni, olyanokat, melyek hiányzoznak most a hazai mozikból. Port Ferenc a filmhunak elárulta: a nyitásra pl. egy igazi unicummal, a Betty Blue rendezői változatával csalják a nézőket a vászon elé.

Művészmozi optimális technikával

Az Odeon 1993 decemberében alakult azzal a céllal, hogy a videópiacon képviselje a Budapest Film által moziforgalmazásban felvállalt filmes értékekre koncentráló irányvonalat. A Duna mozi tőszomszédságában indult vállalkozás kinőtte kereteit: havonta 170-180 ezer alkotást kölcsönöznek négy helyszínen. A Duna mozi felújítása tovább növeli az anyatéka belső terét: a mozi és az Odeon Art Video tartós együttélésre rendezkedik be, s többfajta funkció (kölcsönzés, DVD-árusítás, fesztiválok) összekapcsolásával igazi filmes
találkozóhellyé válhat.

A 2002 novemberében indult felújítási munkák során a Budapest Film figyelembe vette az épület műemlékvédelmi védettségét - így megtartotta az eredeti homlokzatot, a bejárati portált és az eredeti alaprajzot; az átalakítások kizárólag belsőépítészeti jellegűek. A korhangulatot idéző előcsarnokban hangulatos kávézó kap helyet.

Az Odeon-Lloydban kialakítottak egy póriumszínpadot is, ahol az előadások utáni éjszakai sávban a társművészeteknek (kabarék, fesztiválok) is helyet biztosítanak. A moziteremben egy egytermes mozi szempontjából az optimális befogadóképesség kialalkítására törekedett a 100+20 fősre csökkentett nézőtérrel. A kényelmet az 1,20 méteres sortáv biztosítja, míg a technikai színvonalat a Dolby Digital hangzás, a videó kivetítő és a DVD-lejátszó.

A BuFinál már csak az Átrium van zárva

A Budapest Film tulajdonában jelenleg már csak egyetlen bezárt mozi található, az Átrium. A két világháború közti Bauhaus épületet a Műemlékvédelmi Hivatal védettnek nyilvánította. Ez a védettség a létesítmény eredeti mozifunkciójára is kiterjed. Ezzel szemben a Fővárosi Önkormányzat a funkcióváltást preferálja: filmszínházként nem akarja működtetni az Átriumot, helyette művészeti kiállítóhelyet szándékozik létesíteni. Amíg ez a patthelyzet fennáll, az Átrium mozi üresen várja azokat a kockázatkedvelőket, akik esetleg bérbe vennék a Budapest Filmtől.