Adam Michnik, a Gazeta főszerkesztője
Lew Rywin a Canal+ digitális televízió, a Heritage Films cég orosz származású tulajdonosa, a Lengyelországban példátlan mértékű megvesztegetési ajánlatot júliusban tette az Agorának, hogy az megvásárolhassa a Polsat kereskedelmi televíziót. Cserébe azt kérte, hogy alkalmazzák a Polsatnál, a Gazeta pedig ne tegyen közzé a miniszterelnököt és a baloldalt bíráló cikkeket. Közölte még, hogy Leszek Miller kormányfő megbízásából jár el, s a kért pénzt a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség céljaira fogják felhasználni.

Rywin az ajánlatot Adam Michniknek, a Gazeta főszerkesztőjének is megerősítette, aki a beszélgetést magnóra vette. A főszerkesztő értesítette a miniszterelnököt, aki cáfolta és légből kapottnak minősítette az egész ügyet, s közölte Michnikkel, hogy semmiféle közvetítésre nem kérte Rywint, akit soha nem alkalmazott tanácsadóként. Ezután - hármas találkozóra került sor a miniszterelnöki hivatalban Miller, Michnik és Rywin között. Rywin összeomlott, öngyilkosságot vagy emigrációt emlegetett, és Andrzej Zarebski médiaszakértőre, illetve Robert Kwiatkowskira, a lengyel közszolgálati televízió elnökére hivatkozott, mint ötletadókra. Az említettek szintén cáfolták állítását.

Miért várt a Gazeta fél évet a nyilvánosságra hozatallal? Michnik arra hivatkozott, hogy idő kellett az újságírói oknyomozásra. Júliushoz képest azonban semmi újabb körülmény nem derült ki, illetve, hogy nem akartak ártani az EU-csatlakozás folyamatának. 

Másik kérdés, hogy miért nem értesítette Michnik az ügyészséget? Sokan feszegetik a miniszterelnök felelősségét is, aki szintén már fél éve tudott a dologról, de nem kezdeményezett eljárást. A Gazeta cikkének megjelenése után viszont az igazságügy-miniszter vizsgálatot rendelt el.

Marek Borowski házelnök a botrány kirobbanása után egy hónapra felfüggesztette a rádió- és televíziótörvény módosításával kapcsolatos, végső szakaszukba jutott bizottsági munkálatokat. A törvénymódosítás tervezetét hosszas előkészítés és konzultációk után a kormány nyújtotta be a szejmhez még tavaly júliusban. A módosítás célja, hogy megakadályozza a médiakoncentrációt a lengyel sajtópiacon: elfogadásával lehetetlenné válna például, hogy ugyanannak a tulajdonosnak ugyanabban a városban (a város nagyságától függően) egynél vagy kettőnél több rádiócsatornája legyen, illetve, hogy országos napilap televíziós csatornát vásárolhasson. Ez utóbbi előírás éppen az Agora érdekeit sérti, hiszen megakadályozná régi törekvése megvalósulását, a Polsat megvásárlását.

A magánkézben lévő médiaeszközök, a Polsattól a TVN-ig és a Polityka című hetilaptól a Wprostig bírálták a módosítást, és arra hívták fel a figyelmet, hogy azzal éppen az állami kézben lévő és a baloldal érdekkörébe tartozó állami televízió és rádió "bebetonozása", privilegizált helyzetének megerősítése történik meg. Súlyos aggodalmaiknak adtak hangot a nyugat-európai újságíró-szervezetek és EU-intézmények is. De elégedetlen a módosítással Aleksander Kwasniewski államfő is.

A Polgári Platform elnevezésű ellenzéki párt javaslatot nyújtott be a szejmben egy vizsgálóbizottság felállítására, a bűncselekmények áldozatainak védelmére alakult Katon civil szervezet pedig feljelentést készül tenni a miniszterelnök ellen, amiért nem járt el az ügyészségnél, miután tudomást szerzett a botrányról. A lengyel társadalomban viszont tovább erősödött a gyanú vagy inkább meggyőződés a politikai elit, az üzleti (és az al-) világ, illetve a média közötti szoros kapcsolatokról.