magazin

Cannes: Mindennapi szörnyeink

Az eredeti Frankenstein regény finoman elrajzolt adaptációja Mundruczó legújabb filmje, amely megpróbálja mindennapi viszonyok közt értelmezni az…

tovább

magazin

Cannes: A pofátlan ifjú és a hiányzó öreg

Politikai elkötelezettség, de kevés tematikai vagy formanyelvi újítás jellemezte az idei versenyprogramot, amit a néhány kiemelkedő ellenére szinte…

tovább

magazin

Cannes: Platóni szerelem

Az iráni Kiarostami az első, aki a Cannes-ban idén felvonuló nagy szerzők közül végre valóban maximálisan megfelelt a várakozásoknak. Első…

tovább

magazin

Raleigh: Hollywood a Dunánál

Európa legmodernebb stúdióját nyitották meg Rákospalotán: bejártuk a műtermek mellett a kamerabutikot, műhelyeket, a készülő utómunka-stúdiót és a…

tovább

magazin

Kocsis Ágnes: „Ijeszt a gondolat, hogy túlságosan komolyan vegyük magunkat”

A rendezőnővel filmje, a Pál Adrienn cannes-i beválogatása kapcsán beszélgettünk hitelességről, az igazi tömegfilmekről, filmezésről, iróniáról…

tovább

magazin

Cannes: Beckett és Kaurismaki találkozása a hullaházban

Kísértet - pontosabban egy hatalmas nővérbábu - járta be a Croisette-t a fesztivál első napjaitól kezdődően: Kocsis Ági túlsúlyos ápolónőről szóló…

tovább

magazin

Cannes: A boldogság fasizmusa és a közvetlenség varázsa

A fesztiválkezdet előtti héten errefele dúló minicunamival ellentétben az első  napokban nem vet nagy hullámokat Cannes: mindenki korrektül és…

tovább

magazin

Corneliu Porumboiu: A román film „démonai”

Ahhoz már szép lassan kezdünk hozzászokni, hogy évente legalább két román film feltűnést kelt, és azonnal besoroljuk a román új hullám sikereinek…

tovább

magazin

Ciki a Lacoste Cannes-ban

A cannes-i magyar delegációt tagjait kaptuk el egy-egy gyors kérdésre. Mundruczó Kornél egy korty vízről, Kocsis Ágnes a Godard-ral való versenyről,…

tovább

magazin

Mediawave: Szemben a széllel, kitartott kézzel

A filmforgalmazás válságban van -- ez volt a tavalyi Mediawave szakmai konferenciájának egyik szomorú megállapítása. A helyzet azóta még rosszabb,…

tovább

És mi van Tomival?

Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba

És mi van mindannyiunkkal?

Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?

Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül

a teljes dosszié

BIFF 2024

Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.

Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál

Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en

A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál

a teljes dosszié
 
hirdetés

Fekete pont

Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.

Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle

Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak

Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié
 
hirdetés