A számos fiatallal teli Uránia kávézóban az eredetileg tervezett hat győztes pályázat helyett hetet nyilvánítottak megfilmesítésre alkalmasnak a döntnökök és további öt pályamunkát részesített dicséretben a zsűri, amelynek elnökei Bereményi Géza és Pálfi György filmrendező, további tagjai Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója, Gryllus Dorka színművész, Seres Tamás, a Magyar Televízió rendezője és Meskó Zsolt producer.
Az eredményhirdetés során Budai Bernadett kormányszóvivő és Pusztai András, az MTV 1 programigazgatójának protokoláris beköszöntője után Bereményi Géza, Pálfy György és Rainer M. János a pályamunkák kapcsán a személyes érintettséget emelték ki mint közös nevezőt. Bereményi Géza szerint a nyugvóponttól még távoli események vizsgáztatják mind az idősebb, mind a fiatal generáció tagjait, és a pályázatokon keresztül a magyar társadalom képe is kirajzolódik. Pálfi György számára az egyik leglényegesebb momentum az volt, hogy 56-ról mennyi fiatal szeretne filmes nyelven beszélni.
|
| A Sztálin szobor ledöntése után |
Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet igazgatója szkeptikusan állt hozzá a pályaművek elolvasásához, hisz a film fikció, de „hibavadászként” alig talált pontatlanságot. 1956 emlékezetének sajátossága kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 33 év elhallgatás után a rendszerváltást követő csaknem két évtized során mintha még mindig nem lenne meg a megfelelő forma az ünnepléshez - „kicsit merev, kicsit patetikus és egy kicsit túl gyászos.”
Számára az egyik legérdekesebb észrevétel az volt, hogy két generáció távlatából a pályázatokban még mindig érezhető az érzelmi túlfűtöttség. A személyes viszonyulás pedig azt jelzi, hogy 56 korántsem történelmi esemény, amelynek emlékezetét még mindig a családon belüli emlékek, élmények elmesélésével lehet a leghitelesebben továbbadni.
A felhívásra összesen 220 érvényes pályázat érkezett a határidőig: 129 a felsőoktatásban tanulóktól, 77 középiskolásoktól, 2 pedig általános iskolás diákoktól – olvasható az MTV sajtóközleményében. A legfiatalabb pályázó mindössze 11 éves volt. Néhányan több ötlettel, tervezettel is indultak. A 201 magyarországi pályázó mellett 9-en a határon túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból is küldtek be anyagokat.
A kiírók olyan nyolcperces filmetűd-terveket vagy legfeljebb háromoldalas ötleteket vártak a pályázóktól, melyek az 1956-os forradalomról, annak fiataljairól szólnak, 1956-ban vagy a jelenben, egy helyszínen játszódnak. A pályázatokat október 28-áig kellett elküldeni a Magyar Televíziónak, amely jövő október 23-án 20 órától mutat be.
|
| Október 23. a Bem szobornál |
A több mint öt évtizeddel ezelőtti eseményeknek még számos oldala, olvasata van, amelyek akár mind megfilmesíthetők. Azonban mintha most először nyílna lehetőség arra, hogy az 56-os események túlmutassanak a forradalomban, az egyik illetve a másik oldalon résztvevő, vagy a közvetlenül érintett generáció tagjainak egymás közötti diskurzusán.
A Film-Szabadság-56 forgatókönyvíró- és ötletpályázat nyertesei:
Bence Balázs (Budapest): Október Ifjak
Birtalan Ilona Liliána (Budapest): Lyuk
Csigás Viktor Dávid (Veresegyház): 1956
Hidasi Kata és Harasztos Péter (Budapest): Corvin-köz
Kiss Emma (Budapest): Befürödve
Tucsni László (Zalaszentgrót): Októberi séta
Varga Katalin (Miskolc): Misley
A zsűri dicséretében részesült:
Gábor József Levente (Budakeszi): Két hét szabadság
Győrik Zoltán (Leányvár): Buszmegálló
Bernáth Szilárd (Budapest): Szabadok
Szőcs Petra (Budapest): Fénykép
Zsók Enikő (Sepsiszentgyörgy): Fekete füzet
