Filmhu: A Fehér tenyér nevezése engem egy csöppet meglepett, hiszen egy nagyrészt angol nyelvű filmről van szó, és tavaly is a nyelvi szabályozáson csúszott el Haneke Rejtély (Caché) című filmje is, amelyet francia nyelvű dialógusai miatt nem fogadtak el osztrák nevezésként. Később olvastam, hogy idén nem kötötte a Filmakadémiát az a szabály, miszerint az alkotások csak akkor jelölhetők a kategóriában, ha a film nyelve azonos a jelölő ország hivatalos nyelvével.
Návai Anikó: Egyre több fejfájást okoz, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába, mert a legtöbb külföldi film ma már vagy több ország koprodukciójában készül, vagy amerikai pénzböl, de nem angolul. Idén például határeset Mel Gibson Apocalypto című filmje, amely maya nyelven készült ugyan, de színtiszta amerikai pénzből.
A Filmakadémiának lassan el kellene gondolkozni azon, hogy a kategória szabályai felett eljárt az idő és a globális filmgyártás korában más pontrendszerben kellene besorolnia a produkciókat.
A kategória nevét is újra kellene definiálnia: legjobb idegen nyelvű film, vagy legjobb külföldi film, mert a kettõ nem ugyanaz. Ha idegen nyelvű, akkor minden film ide tartozik, amelyik nem angol nyelven beszél. De ha külföldi film és az alkotók nemzeti hovatartozása és a finanszirozás forrása a döntö, akkor könnyen elöfordulhat olyan eset, mint tavaly a Maria Full of Grace-szel, amely színtiszta kolumbiai stábbal készült, spanyol nyelven beszélt, mégis diszkvalifikálták, mert az amerikai HBO finanszírozta. A másik ilyen hires példa a Hosszú eljegyzés, Jean Pierre Jeunet francia nyelvű filmje, amit a Warner Europe finanszírozott, Franciaország nevezte be az Oscarra és diszkvalifikálták.
 |
| Magyarország a Fehér tenyér-t indítja az Oscar legjobb külföldi film nominációjáért való versenyben |
A Golden Globe díjat odaítélö testület, az HFPA, amelynek én is tagja vagyok, könnyebb helyzetben van ebből a szempontból, mert az adott kategória neve Legjobb idegen nyelvű film. Mi nem nézzük a költségvetési százalékokat, nem pontozzuk a nemzeti hovatartozást, mert a filmet nem az adott ország nevezi, hanem a film producerei, és ha egy adott országban öt kiváló film készül, mind az öt képviseltetheti magát.
Filmhu: Lesz esetleg több magyar film is a Golden Globe-ért folyó versenyben?
NÁ: A táncrendünkben egyelőre csak a Szabadság, szerelmet láttam. De volt olyan év, amikor több magyar film is indult a dijért.
Filmhu: Milyen esélyekkel indul a Fehér tenyér az Oscar idegen nyelvû kategóriában való jelöléséért folyó harcban?
NA: Amikor valakinek arról kell döntenie, hogy egy ország melyik alkotással képviseltesse magát hivatalos színekben a filmek olimpiáján vagyis az Oscar-versenyben, hatalmas felelösséget vállal. Elsősorban azt kell tudnia, hogy milyen rendszerben működik, milyen összetételű és milyen ízlésű a célközönség, vagyis az Amerikai Filmakadémia külföldi filmeket jelölő bizottsága, amely főként idősebb és főleg amerikai szakemberekből áll.
Ha engem az a megtiszteltetés ért volna, hogy az idei magyar versenyfilmről döntsek, négy egyenrangú szempontból gondoltam volna át a feladatot: melyik az az alkotás, amelyik esztétikailag értékes, univerzális mondanivalót hordoz, kellő nemzetközi publicitással rendelkezik, és abban a közegben, ahová küldöm, megértik, megérzik és kiemelik. (A magyar Oscar-nevezö bizottság tagjai idén a Magyar Filmművészek Szövetségéből Balog Gábor (operatőr), Báron György (filmkritikus) és Dettre Gábor (filmrendező), a Független Magyar Producerek Szövetségéből Hutlassa Tamás, a Magyar Producerek Szövetségéből Cirkó József, a Magyar Operatőrök Társaságából (H.S.C.) Kende János, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhébõl (MRC) Surányi András volt – a szerk.)
Filmhu: A Szabadság, szerelem HFPA vetítése valóban annyira sikeres volt, ahogyan az a sajtóban megjelent?
NA: A Szabadság, szerelmet azokkal a kollégáimmal láttam, akikkel naponta három-négy filmet nézek. A film a magyarok számára korunk kiemelkedõ történelmi eseményérõl szól, tehát természetes módon én egész más lelkülettel ültem be a vetitőbe, mint a kollégáim, akiknek elsősorban az volt érdekes, hogy Andy Vajnát és Joe Eszterhast nem kimondottan a magyar történelem feldolgozásáról ismerik.
 |
| Milyen hatásmechanizmusa van a Szabadság, szerelemnek? |
Ha az HFPA tagjai végigülik egy külföldi film vége-főcimét, megtapsolják a filmet és sorra könnyes szemmel jönnek ki a teremből, amit HFPA tagságom során eddig még soha nem tapasztaltam, akkor az ember óhatatlanul elkezd gondolkodni, hogy milyen hatásmechanizmusa van ennek a filmnek. Senki nem rohant a következővetítésre, pedig Phillip Noyce Catch a Fire című filmje szerepelt az esti programon egy másik vetitöben.
Filmhu: Mi kell ahhoz, hogy akár a Szabadság, szerelem, akár a Fehér tenyér a jelöltek közé jusson?
NA: Statisztikailag történelmi távlatban igazolható, hogy a Golden Globe az Oscar elõszobája, mert a Filmakadémia jelöltjei évröl évre 75-80 százalékban lefedik a Golden Globe jelöléseket. Ezt a külföldi és az amerikai filmesek egyaránt pontosan tudják, és eszerint tervezik a kétlépcsős kampányukat. Ha egy ország két filmre forgácsolja szét az energiáit, evidens módon saját esélyeit csökkenti az Oscar-versenyben.
Filmhu: Ez elsősorban lobbin múlik?
NA: Ez nem lobbi, hanem logika. Ebben az évben december 14-én hozzuk nyilvánosságra a Golden Globe jelöléseket, tehát ezen a napon lesz nyilvánvaló a filmes közélet és a Filmakadémia tagjai számára, hogy kik és milyen filmek vannak az asztalon, amiből válogatniuk érdemes.
A filmakadémiai tagoknak (akik aktív színészek, rendezők, operatőrök, stb.) több száz filmet kell végignézniük, miközben forgatnak, tehát kifejezetten örülnek, hogy kapnak egy vezérfonalat, amelyik segít leszűkíteni a temérdek alkotást.
Magyarán, ha hivatalosan természetesen nem is, mi végezzük el a Filmakadémia számára az előválogatást. További orientációt nyújt a Hollywood Reporter, a Variety és egyre inkább a Screen International, mely a december-januári idöszakban több körben elemzi a legjobb külföldi filmek cimére jelölt Golden Globe-mezönyt.
Filmhu: Ezekben a lapokban mennyire képviselteti magát a magyar film, a magyar filmszakma?
 |
| Michael Goodridge írta az első külföldi kritikát a Szabadság, szerelem-ről. |
NA: A Filmszemle Tanács tavaly úgy döntött, hogy külföldi zsűrit állít fel a Filmszemlére. Ebbe a testületbe meghívást nyert Michael Goodridge, az Európában és Amerikában egyaránt mérvadó Screen International amerikai főszerkesztője, az HFPA tagja, aki ráadásul az HFPA külföldi film bizottságában is dolgozik.
Rajongva szereti a közép-európai filmet, és mérhetetlen szeretettel emlékszik vissza a Filmszemlénkre. Érthető, hogy minden lehetőséget megragad, ha magyar filmről írhat vagy írathat. Az ő tollából jelent meg az első külföldi kritika a Szabadság, szerelem-ről.
Filmhu: Ha már érintjük a szakmát is: a Magyar Filmbizottság Los Angeles-i képviselőjeként mi is pontosan a feladatod?
NA: A Magyar Filmbizottság a Mozgókép Közalapítvány alá tartozó intézmény. Az a feladatom, hogy lehetőleg minél több koprodukció és bérmunka jöjjön be Magyarországra. Ennek az egyik támasza és előmozdítója volt a Filmtörvény. Folyamatosan tárgyalok az amerikai gyártókkal, és tájékoztatom őket a lehetőségekről, változásokról és gyakorlati tapasztalatokról.
Sokszor elmondtam már, hogy a Filmtörvényhez csatlakoznia kellene egy megfelelő infrastruktúrának, ami a környező országokhoz képest sajnos gyenge lábakon áll, pedig komoly helyzeti előnyből indultunk. A prágai Barrandov azonban tovább erősödött, a románok hihetetlenül belehúztak, Litvánia és Bulgária pedig még így is olcsóbb és ma már technikailag felkészültebb nálunk.
Életfontosságú a Mafilm sorsának rendezése, vagyis hogy végre megtörténjen a vagyonátadás. A magyar filmszakma már így is rengeteg pénzt vesztett, mert e rendezetlen helyzet miatt kellett nemet mondani a James Bond-ra, a Harry Potter-re vagy a Narniá-ra, és ez csak három nagy produkció abból a sokból, amely bepróbálkozott Magyarországon.
Filmhu: Milyen produkciós cégek mondtak viszont igent Magyarországra?
NA: A magyar produkciós cég ugyan még nem jelentette be, de Guillermo del Toro lelkendezett nekem a Torontoi Filmfesztiválon, hogy „jövök Magyarországra!”. Méghozzá nem is akármivel: a Hellboy második részével érkezik a Universal Pictures.
 |
| „Jövök Magyarországra!” - érkezik a Hellboy 2 |
A múlt héten érkezett Budapestre a New Line stúdió produkciója (Amusement), amit remélhetöleg három további produkció követ, ha ez a próbajárat most beválik.
A Sony The Company című filmjével tiszteli meg országunkat. (A filmhu információi szerint a filmben fel fog tűnni többek között Marozsán Erika és Elek Ferenc is Alfred Molina, Chris O'Donnell meg Michael Keaton oldalán – a szerk.)
És decemberben mutatják be az Eragon-t, mely remélhetöleg beváltja a prognosztizált amerikai mozibevételeket, mert ebben az esetben a Twentieth Century Fox a második és a harmadik részt is Magyarországon forgatná.
Filmhu: A koprodukciók sorsát hogyan segíted?
NA: Magyar filmesek a megmondhatói, hogy minden szinten. Ha Enyedi Ildikó küld egy e-mailt, hogy nem tudok-e Paul Giamattihoz elérhetõséget, beszélek Paul Giamatti-val, aki Prágában találkozott Ildikóval és ingyen vett részt a Szelíd Interface demojának elkészítésében.
Ha Fliegauf Benedeknek Cillian Murphy a szinész-álma, beszélek Cillian Murphyval, aki azt mondja, hogy Bence nyugodtan küldje el neki a könyvet. Komoly projekt esetében mindig szívesen segítek, a filmgyártás bármilyen szakaszában.
