Simon Mágus (r.: Enyedi Ildikó, 1999)
Enyedi Ildikó nemcsak az utóbbi években kezdett külföldi színészekkel, koprodukcióban dolgozni, a múlt évezred utolsó pillanatában létrejött, negyedik nagyjátékfilmje is magyar-francia gyártásban készült. Az alkotás jelentős része Párizsban forgott, az alacsony költségvetés miatt sok esetben gerilla módszerekkel és sok-sok improvizációval, a vonatban játszódó jeleneteket állítólag egy, a járműre felcsempészett kamerával rögzítették.
A rendező a főszerepet eredetileg egy külföldi színésznek, az előző filmjében, a Bűvös vadászban is játszó Alekszandr Kajdanovszkijnak szánta, ám az orosz színész hirtelen halála miatt a szerepet Andorai Péterre írta át. A címadó Simon mágus az Újszövetség Az apostolok cselekedetei című könyvében feltűnő alak, aki az ördöggel cimborálva, csodákkal kábítja el a köznépet. Enyedi számára a forgatókönyv ötletét a ’70-es években indult új gnosztikus filozófiai iskola adta, amely egy mindent átható jóság létét feltételezi.
A címszereplő Simon (Andorai Péter) parafenomén, aki a francia rendőrség kérésére érkezik Párizsba, hogy segítsen egy megoldhatatlannak tűnő gyilkosság felderítésében. Miután igen hamar végez a feladattal, a francia fővárosban marad, és nem csak az érkezésekor megismert fiatal lánnyal (Julie Delarme) találkozik, de régi kollégájával is, akit az alternatív színház legendás figurája, Halász Péter alakít. A másik mágus épp nagy mutatványra készül, élve eltemetteti magát, hogy harmadnapra feltámadjon, és arra kéri Simont, hogy ő is vegyen részt az attrakcióban, egy máguspárbaj formájában.
A Simon mágus a 30. Magyar Filmszemlén a legjobb rendező, legjobb férfi színész és a legjobb operatőr elismerését kapta meg, és a magyar filmkritikusok is díjazták Enyedit és Andorait.
Csoda Krakkóban (r.: Groó Diana, 2004)
Groó Diana első nagyjátékfilmje maga a multikulti. A magyar-lengyel koprodukció nemcsak Krakkóban játszódik, és négy nyelven - angolul, lengyelül, héberül és magyarul - forgott, de a stáb is több nyelven beszélt egymással a munka folymán. A rendező éveket várt, hogy elkészíthesse ezt az alkotást, addig azonban sok olyan kis- és dokumentumfilmet hozott létre, amelyek sikeresen szerepeltek fesztiválokon. Groót mindig is nagyon érdekelte a zsidó kultúra, készített filmet Chagallról, a Magyarországon élő zsidó fiatalok identitás problémáiról Córesz címmel, a Regina pedig az első női rabbiról szól, és érdekessége, hogy egyik producere Weisz György, a világhírű színésznő, Rachel Weisz édesapja.
A misztikus meseként meghatározott Csoda Krakkóban egy XVI. századi, Ezüstkorona című varázskönyv körül forog, amely segítségével Lewi rabbi a holtakat vissza tudja hozni az életbe. Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú (Maciej Adamczyk) gyermekkora óta megszállottja ennek a könyvnek, amellyel hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány (Bíró Eszter), hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja. Ekkor veszi kezdetét a bonyodalom, amelyet egy ősi zsidó pörgettyű játék, a trenderli mozgat.
Iszka utazása (r.: Bollók Csaba, 2007)
A Déli-Kárpátok bányavidékén él Iszka, egy tizenkét év körüli kislány, akit alkoholista szülei elhanyagolnak. Fémet gyűjt, ételt koldul, boltból lop, és gondoskodik a beteg kishúgáról, Rózsikáról. Ez azonban nem csak mese. Bollók Csaba a főszerepet alakító kislánnyal, Varga Máriával a Zsil-völgyében találkozott, miközben a gyerek vashulladékot gyűjtött, húga pedig egy iskolában tűnt ki a tömegből, és csak később derült ki a rendező számára, hogy ők testvérek. Bollók és Csere Ágnes producer négy évig járt vissza környékre, hogy megfigyeljék a lányokat, és ez idő alatt a forgatókönyv is elkészült, amit a testvérpár szívszorító élete ihletett. Mária tulajdonképpen saját életét játszotta újra a kamerák előtt, - az utolsó jelenete kivételével - csak olyat kellett eljátszania, ami a valós életben is megtörtént vele.
Az Iszka utazása, amely a Budapesti iskola és dogma stílusjegyeit ötvözi, itthon és külföldön is sikereket ért el: miután a 38. Magyar Filmszemléről három díjat is elhozott - például a legjobb szerzői filmnek választották -, több mint hetven nemzetközi fesztiválon szerepelt, Reykjavíkban az Év Európai Felfedezettjének választották, és Magyarország Oscar-nevezettje is volt.
Womb - Méh (r.: Fliegauf Bence, 2010)
A Womb - Méh Fliegauf első angol nyelvű alkotása, amelynek premierje az A-kategóriás Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahonnan díjat is hozott el. A rendező három év berlini élet után kezdte el forgatni a filmet, és mivel úgy gondolta, hogy a helyszín határozza meg egy film vizuális hangulatát, bejárta egész Észak-Németországot, hogy megtalálja a legoptimálisabb környéket. A német–magyar–francia koprodukciót végül az Északi-tenger partjainál forgatták, női főszereplője a BAFTA-díjas Eva Green, férfi főszereplője pedig az a Matt Smith, aki később a Dr. Who sorozat főszereplőjeként vált ismertté, illetve a nagyszabású Netflix-sorozat, A korona első két évadában Fülöp herceget alakította.
A Womb - Méh igazi fliegaufi mű, csak a rendező most éppen nem amatőrökkel, hanem igazi világsztárokkal forgatott. A film Rebecca és Thomas futurisztikus történetét meséli el, akik gyerekkorukban, egy szigeten ismerték meg egymást, majd tizenkét év elteltével, éppen amikor újra egymásra találnak, a férfi egy autóbaleset következtében meghal. A nő annyira képtelen túltenni magát szerelme elvesztésén, hogy klónoztatja és gyermekeként újra életet ad neki.
Isztambul (r.: Török Ferenc, 2011)
Török Ferenc nemzedéki trilógiaként is értelmezhető első három filmje (Moszkva tér, Szezon és Overnight) után személyes, családi filmet forgatott, vezetéknevéhez hűen a török fővárosban. A magyar-török-holland-ír koprodukciónak hiába magyarok a hősei, a férfi főszerepet egy török népzenész Yavuz Bingöl, a női főkaraktert pedig az Európai Filmdíjjal kitüntetett, holland Johanna ter Steege alakítja, aki Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjében az egyik címszereplőt formálta meg.
,,Katalin egy 50 év körüli háziasszony, két gyereke van, az egyik már saját családot alapított, a férje az egyetemen tanít, amikor beüt a krízis. A férjem szerelmes lesz egy fiatalabb nőbe, egy tanítványába, és elhagy engem. Mindez a harmadik jelenetben történik, innen indul a film. Katalin igazi, mély depresszióba esik, érzelmileg sokkolják őt a történtek, három nap után úgy dönt, hogy megszökik a saját életéből, hogy távolabbról tudja szemlélni a történteket. El kell hagynia a családját, a hazáját, hogy megtalálja a saját szabadságát” - mesélte a színésznő a cselekményéről, amikor a Filmhu kilátogatott a forgatásra.
Tegnap (r.: Kenyeres Bálint, 2018)
Kenyeres Bálint ahhoz a generációhoz tartozik, akiknek már nem hullott az ölébe a nagyjátékfilm készítés lehetősége. Három sikeres kisfilm, a Filmszemlén elismert, Velencében szereplő Zárás, a Cannes-ban versenyző, az Európai Filmakadémia elismerését begyűjtő Before Dawn, és a szintén Cannes-ban debütáló A repülés története után, nyolc évnyi előkészítés - illetve a finanszírozás megteremtését - követően vághatott bele első mozifilmjének forgatásába, ami rögtön magyar-francia-holland-svéd-német-marokkói koprodukcióban készült. És hogy a multikulturális tétet növeljük, a főszerepet a 4 hónap, 3 hét, 2 napból is ismert román sztár, Vlad Ivanov alakítja.
Kenyeres kétségkívül az összeállításunk egyik legizgalmasabb helyszínén forgatott, elmondása szerint olyan helyet keresett, ami közel van Európához, kulturálisan mégis merőben különbözik tőle. Ezért esett Marókkóra a választás, az egyes jelenteket Casablancában, Essaouriában, Marrakechben és Tangierben rögzítve. A Tegnap főhőse egy ötvenes éveiben járó építész, aki, miután nyugtalanító híreket kap cége észak-afrikai építkezéséről, úgy dönt, személyesen oldja meg a problémát. Mikor a helyszínre érkezik, azt tapasztalja, hogy a munka a legnagyobb rendben folyik, ellenben fiatalsága helyszínén szembesül saját, régen eltemetett emlékeivel, egy 20 évvel ezelőtti szerelem történetével és megkezdi a kétségbeesett nyomozását a titokzatos lány után.
Pieces of a Woman (r.: Mundruczó Kornél, 2020)
Saját bevallásuk szerint a Pieces of a Woman a Mundruczó Kornél és Wéber Kata alkotópáros legszemélyesebb alkotása, akik már a rendező első játékfilmjében, a Szép napokban is dolgoztak együtt - igaz, akkor Wéber még színésznőként vett részt az alkotási folyamatban. Mundruczó hetedik mozifilmje, egyben első angol nyelvű rendezése kanadai-magyar-amerikai koprodukcióban készült, és a 31 napos forgatás fő helyszínéül a kanadai Montreal szolgált. A távoli helyszínen a stábnak olyan megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie, mint a viszontagságos téli időjárás vagy a koronavírus-járvány által okozott nehézségek. A Pieces of a Woman stábja is impozáns, elég csak a főszereplőre, az alakításáért Oscarra jelölt Vanessa Kirby-re (A korona, Mission: Impossible - Utóhatás) és a világhírű Shia LaBeouf-re (American Honey, Transformers-filmek) gondolni. Mundruczó állandó producertársa, Petrányi Viktória mellé vezető producerként szállt be Kevin Turen és Ashley Levinson (Eufória), valamint Aaron Ryder (Érkezés, Donnie Darko) is. Természetesen a premier is nagyszabású volt, a 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be a filmet.
A Pieces of a Woman szívszorító dráma egy olyan veszteségről, amit nehéz szavakba önteni. Martha (Vanessa Kirby) és Sean (Shia LaBeouf) felkészülten várják első gyermeküket, még új, családi autót is vesznek, ám az otthonszülés tragikus véget ér, a pár elveszti újszülött kislányát. A bravúros, 21 perces vágatlan szülésjelenetet követi a gyászmunka, a nő próbálja feldolgozni a felfoghatalan veszteséget.
A feleségem története (r.: Enyedi Ildikó, 2021)
Enyedi-filmmel nyitjuk és zárjuk is az összeállításunkat. A rendező legutóbbi munkája magyar-francia-német-olasz koprodukcióban készült és főbb forgatási helyszínei a fóti Huszárik műterem, Hamburg Speicherstadt negyede, Budapest (Párizst helyettesítve), valamint Málta (tengeri jelenetek) voltak. A rengeteg helyszín persze sok izgalmat okozott stábnak, akadt olyan jelenet, amely egy hamburgi kapualjból indul, majd egy Bartók Béla útról nyíló lépcsőházban mennek fel, és végül a fóti stúdióban felépített műtermi lakásba lépnek be a szereplők, de a rendező által említett legextrémebb példaként azt a jelenetet idézte fel, amikor egy tiszti szolga tálcán viszi fel az ebédet Störr kapitány kabinjába, ugyanis ennek a nagyon rövid képsornak a beállításait három ország tizenegy helyszínén rögzítették.
Füst Milán írásának adaptációjára a rendező régóta készült, először 1989-ben írt belőle forgatókönyvet. De megérte várni a rá: a gyönyörű film két főszereplője hiába származik különböző kultúrából - Lizzy-t a francia Bond-lány, az utanozhatatlan Léa Seydoux alakítja, Störr kapitányt pedig a holland Gijs Naber -, tökéletesen kiegészítik egymást. Störr Jakab, holland hajóskapitány nem tűnik nősülős típusnak, mégis egyből megkéri Lizzy, az elragadó francia hölgy kezét, amint meglátja. Boldognak induló házasságuk azonban a meghitt pillanatok mellett gyötrelmes órákban is bővelkedik, a két ember szélsőségesen különböző karaktere és a féltékenység elkezdeni felőrölni a kapcsolatot.
+1 film, amit nagyon várunk: Cabin Pressure (r.: Nagy Eszter és Czira Sára)
Április közepén, a ZagrebDox Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon mutatták be azt a magyar-spanyol koprodukcióban készült dokumentumfilmet, amely a filmes látvánnyal foglalkozó, Barcelonában élő magyar nő történetét meséli el. Heni mindig is nagy családra vágyott, sok gyerekkel, azonban harmicas évei közepére sem találta meg azt a társat, akivel szívesen vállalna gyereket. A mondás úgy tartja, hogy egy nő két dologért képes bármit megtenni: hogy legyen gyereke és hogy ne legyen.
Heni az előbbi érdekében úgy dönt, hogy nem a megszokott módon vállal gyereket, társszülőként az orosz származású meleg Andrejt választja, aki szintén a spanyol városban él. A szülőpárnak számos kihívással kell szembenéznie, amelyek kor- és kulturális különbségekből is fakadnak, de semmi nem tántorítja el őket attól, hogy szülővé váljanak. Mi pedig már alig várjuk, hogy a fesztivál körútja után, Magyarországon is bemutassák a Cabin Pressure-t!
