A résztvevők a fórum elején arra keresték a választ, hogy mennyire népszerű szakma a hangmérnöki hívatás. Magyar Zsolt, aki számos külföldi produkció hangmérnöke volt, egy vele készült interjúban úgy nyilatkozott, hogy külföldiként egy hollywoodi produkció hangosztályába könnyebb bekerülni, mint a stáb más területeire, mert a pályakezdő fiatalok inkább rendezők, operatőrök, vagy producerek szeretnének lenni. Dr. Erdélyi Gábor szerint azonban nem panaszkodhatnak, hiszen már három hangmesteri osztály indult el az SZFE-n, és minden évben közel 250-en jelentkeznek a szakra annak ellenére, hogy az osztályokba csupán 10-12 embert tudnak felvenni. A végzett hangmesterek mindegyike tulajdonképpen a szakmában helyezkedett el, legtöbben zenei vonalon találnak munkát, és kevesen tudnak magyar filmekben dolgozni.
Balázs Gábor hozzátette, hogy mivel a Színház-és Filmművészeti Egyetem is már bolognai rendszerben, három plusz két éves rendszerben működik, a jelenlegi BA képzés mellé (amely elsősorban szakképzés a hallgatók számára), szeretnék elindítani az MA képzést is, amely majd terveik szerint a művész-képzés lenne.
A szakember továbbá említést tett arról, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon nem jellemző a szakmában a specializálódás, a "produkciós" és a "post-produkciós" munka mindenképpen elkülöníthető. Az egyetemen szerzett tapasztalatai szerint a fiatalok számára a forgatáson való feladatok nem annyira népszerűek, mint az utómunka. Ennek okát abban látja, hogy a produkciós munka nagyon nehéz feladat, az általában 12-16 órás munkanapokon itthon sokkal nehezebbek a körülmények, mint külföldön. Míg egy nemzetközi produkcióban természetes, hogy ha szükség van rá, lezárják az Andrássy utat, magyar produkciókban esetében, a szerény költségvetés miatt ez lehetetlen. Ezen kívül a két munkafázis nem csupán fizikailag más, lelkileg is felemelőbb az utómunkán dolgozni. "Hajdu Szabolcs mondta egyszer, hogy a filmkészítés számára legizgalmasabb része, amikor a fejében kialakul a film. Amikor elkezdődik a forgatás, úgy érzi, hogy minden kiszalad belőle, amiért ezt a filmet meg akarta valósítani. A film készítése végén, a hang utómunka fázisában azonban ismét azt érzi, hogy elkezd javulni az anyag. Olyan ez, mint amikor felöltöztetik a menyasszonyt. Az egész legcsodálatosabb része." - mondta Balázs Gábor.
Nehézséget jelent továbbá, hogy mivel Magyarországon kevés film készül, és nagyon kevés színésznek adatik meg, hogy rutint szerezzenek a filmszínészetben, nem jártasak abban sem, hogy miként kell a hangjukat használni a felvételek alatt, hogyan kell beszélni egy totálban, és hogyan közeli beállításban. Erdélyi Gábor megemlítette: "Nem csak a hangmester, a színész dolga is, hogy a hang jó legyen."
Balázs Gábor hozzátette, hogy szintén megnehezíti a hangmérnökök dolgát, hogy egyre több filmrendező szeret amatőr szereplőkkel dolgozni. Ebben az esetben a színészeknek a forgatáson kell sok mindent megtanulniuk, azonban ha az amatőr szereplő tudatosan kezd figyelni ezekre a dolgokra, akkor pont az veszik el a játékából, amiért a rendező felkérte a szerep megformálására. Ilyenkor a hangmérnöknek kell alkalmazkodnia a helyzethez. A hangmérnök saját munkái közül Mundruczó Kornél Delta című filmjét hozta fel példának, amelyben Lajkó Félix játszotta az egyik főszerepet.
A hang sokszor a film elhanyagoltabb területének tűnik és a filmkritikák is igen ritkán térnek ki rá. Kolozsi László film- és zenekritikus jogosnak érzi a felvetést, bár hozzáteszi, hogy mióta közelebbről megismerkedett a hangmesteri munkával, tudatosabban figyel erre film nézés közben is. Ennek ellenére nehéz a filmhangról írni. A kritikus megemlítette, hogy olyankor emeli ki az alkotás ezen részét, amikor a filmben a hangnak fontos szerepe van, mint például Flieguaf Bence műveiben.
A hang nehéz helyzetének tényét erősíti Erdélyi Gábor is azzal a kísérlettel, amikor egyetemi osztályával egy mozielőadás utána nézőket interjúvolták meg a hang minőségét illetően. A nézők nagy része egyáltalán nem emlékezett arra, hogy mit hallott. A hang ugyan hat a nézőre, ám ez nem tudatosul benne, csupán akkor, ha valami baj van vele. Ebből kifolyólag, sok emberben az a vélemény alakul ki, hogy a filmnek ez a része nem is igazán fontos. " Szerintem a film nem a vásznon pereg, hanem a néző fejében. Nekünk az a feladatunk, hogy a verbális információkat akadály nélkül jutassuk el a nézőnek. Ezek emocionális információk, hatáselemek." - tette hozzá Erdélyi.
A hazai mozik állapota sem javít a filmhang megítélésében. Sokszor nem derül ki, hogy a hangmérnök nem végezte megfelelően a munkáját, vagy a mozi állapota olyan, hogy élvezhetetlen a film hangja. Itthon az utóbbi években sokat romlott a mozik helyzete. Balázs Gábor úgy érzi, hogy Magyarország egy lehetőséget biztos, hogy elmulasztott. "Amikor itthon bevezették a digitális mozit, úgy gondolták, hogy az e-cinema rendszer alkalmas lesz erre. Sajnos ki lehet jelenteni, hogy ez a rendszer nem működik megfelelően, hiszen képileg egy jó DVD minőséget ad, és csupán két csatornás hang lejátszására alkalmas. Egy laikus néző számára nem egyértelmű, hogy DVD minőséget lát ahelyett, hogy HD felbontást vagy egy 35 mm-es filmet látna, és joggal érzi azt amikor kijön a moziból, hogy ezt a minőséget ő is elő tudja állítani, hiszen van házimozi rendszere, nagyképernyős televíziója, vagy egy projektora. Akkor pedig miért menjen el moziba?"- teszi fel a kérdést a hangmérnök. Kolozsi László hozzátette, hogy ezzel a problémával a kritikusok is találkoznak, hiszen sokszor a mozik állapota nem tesz lehetővé, hogy értékelni lehessen a hangmester munkáját.
Ez azonban megfoszt bennünket attól az élménytől, amelyet a hang és kép kettőse adhat nekünk. Kolozsi László hangsúlyozza, hogy a film szempontjából nem csupán az érdekes, hogy jól hallható legyen a hang, hanem külön hangulatot, benyomást kell érzékeltetnie a hangmérnöki munkának. Bíró Yvette-t idézte, miszerint a filmek a kép a horizontális, a hang pedig a vertikális része, amely alátámasztja a képeket is. "Bonyolult rendszer, amibe laikusként nem látunk bele." Példaként hozza fel az Anna Karenina legutóbbi megfilmesítését, amelyben a vonatnak és a gőzmozdony hangjának olyan hangulata, atmoszférája van, hogy a film egészében sejteti az elkövetkező véget.
Balázs Gábor kiemelte, hogy sokszor az első benyomástól eltérő hang lesz végül a megfelelő választás. Példának Rófusz Ferenc Ticket című animációját hozta fel, amely szubjektív szemszögből mesél el egy éltet a születéstől a halál pillanatáig. Az alkotás végén, amikor a koporsó a földbe kerül, először a föld és a kövek fán való koppanásának hangját használta, ám a film így az alkotói szándéknál nyomasztóbb hatást keltett. Végül szívdobbanással ér véget a film, a néző pedig a megfelelő érzéssel távozik a moziból, és ebben nagyon nagy része van annak az apró változtatásnak a hangban. Erdélyi Gábor hozzátette, hogy sok esetben a hang hiányával lehet elérni a megfelelő hatást, mint Tarr Béla A torinói ló című filmjének esetében, ahol a ló az egész alkotáson belül néma.
Arra a kérdésre, hogy a jövőben milyen változásokra kell reagálni a hangmesteri szakmának, Balázs Gábor azt felelte, hogy meg kell próbálni a mozi szeretetét visszacsempészni a nézőkbe. "Alapvetően megváltoztak a film nézői szokások, hiszen kevesen járnak moziba, miközben, ha a letöltéseket nézzük a neten, akkor lehet látni, hogy nagyon sok filmet néznek az emberek. Kell egy szemléleti váltás, hogy eljussunk oda, hogy sokkal jobb egy közösségi élmény keretén belül moziban filmet nézni. De van ennek egy technikai oldala is. A mozinak megint előrébb kell lépni, és valami olyan technikai újítást bevezetni, amiért érdemes a nézőnek moziba járni. Volt a próbálkozás a 3D-s filmekkel, de ez mérsékelt sikert hozott. Hangban is van ennek megfelelője, az új Dolby Atmos rendszer, amely nem csak horizontálisan, de vertikálisan is teríti a hangot. Ez Magyarországon sajnos még nem jelent meg. Nagyon boldogok lennénk, ha lenne nálunk is olyan mozi, ahol lehet ilyen filmeket vetíteni, és készülnének olyan filmek, amelyek alkalmasak arra, hogy ezt a hangrendszert kihasználják. Tehát kell egy szemléletváltás, és kell technikai továbblépés is, hogy megint érdemes legyen moziba járni."
