Cseke Eszter: Fata Morgana

"Egy eldugott faluban tengődő vénlegények meséje. Ebben a világban a legnagyobb kudarc az életben az, ha valaki nem házasodik meg. Azt beszélik, a faluban egy lány maradt hajadon: Elena. ő az utolsó." - áll a szinopszisban. Kritikusunk szerint a huszonkét perces film "úgy realista, úgy tényfeltáró, úgy szocio-szenzitív (tudok még ilyen szavakat), hogy közben -- és a témaválasztás tragikuma ellenére -- elképesztő életöröm árad belőle. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy utóbbi szándékos, mindenesetre a leheletnyit kusturicás rendezésnek köszönhetően az eredmény szórakoztató és életigenlő. Akkor most félre lett rendezve? Hiszen arról szól, hogy a stáb egy romániai, csepp faluban a helység utolsó hajadon lányát keresi, aki a filmes szóbeszéd szárnyán szinte legendai szintre emelkedik, pedig galambom ott lakik a második mellékutcában. A fiatalok ennek az egy menyecskének a kivételével már réges-rég otthagyták a falut, mint Szent Pál a bujnyikokat, csórikámon kívül a legfiatalabb jelen lévő generáció a harmincas évei derekán a kocsmában fetrengő kiúttalan, rosszarcú férfiember-őrs taníttatás vagy éppen csak a szimpla ész hiányában a korsó alján keresi a perspektívát. A filmesek az egyik ilyen jobb sorsra érdemest igyekeznek összeboronálni a kiscsajjal, aki kocsmalátogatásakor szótalan mosolyogva hallgatja az egymást túllicitálni igyekvő pöcs-összemérő dumákat. Jómagam az őrült nőket szeretem, de tisztában vagyok vele, hogy vannak férfiak, akik a hallgatag asszonyokat preferálják, hát ezzel az eggyel férjuramnak nem lesz problémája, nem az a bőbeszédű fajta a szentem."


Vetítik: november 4, 16 óra, Toldi mozi

Zámborszki Ákos: Utolsó előadás

"Témaválasztásában ügyes, eltökéltségében lenyűgöző. A stáb egy évet tölt együtt a Solana utazó minicirkusszal, ezzel a hatfős családdal (és fluktuáló barátaikkal), akik keresztül-kasul járják az országot cókmókjukkal, felszerelésükkel, porond- és háziállataikkal teletömött szekereiken. A közönség adományaiból tartják fenn magukat, van, hogy befagy a seggük, de panasz, az nem hagyja el a szájukat, hiszen annak élnek, amit csinálni szeretnek, ráadásul a körülmények és a szakmai alázat-szenvedély rendkívül erős családi köteléket fon közéjük. Már-már epikus a film, hiszen nagyvolumenű a történet, sok a figura, sőt, még az élet elkerülhetetlen, tiszta melodrámája is belecsempésződik, hiszen mindig minden, így vagy úgy, a búcsúzással ér véget. Talán cseppet csiszolni kellene rajta, tíz percet csonkítani, és akkor akár nagy film is lehetne." - írta kritikusunk a Filmszemlén.


Vetítik: november 7, 16 óra, Toldi mozi

3 esküvő

"A magyar Bernadett és indiai férje szerelméről szóló kisfilm egy minden ízében harmonikus kapcsolatot jelenít meg, melyben a különbségek kiegyenlítődnek, elsimulnak, így az alkotók a hasonlóságokra koncentrálhatnak (Sanju „elképesztően vicces”-nek találja Rejtő Jenőt, Bernadett pedig imádja az indiai kultúrát, együtt énekelnek el például egy bollywoodi dalt), addig Zsuzsa és a muszlim vallású, ghánai Mubarak szerelme – a Házi paradicsom tanúsága szerint legalábbis – szeretetteljes, mégis konfliktusos viszony, melyben a különbségek súlyos ellentétekké válnak. A két rövid dokunak radikálisan különbözik munkamódszere is: a Házi paradicsom-ban a rendező, Kis Anna a házaspár tagjainak életéből ellesett pillanatokat mutat be minden kommentár nélkül, rendkívül hiteles módon (van, hogy az egyik beszélő nem fejez be egy mondatot, mikor csöngetnek, és később sem tér vissza rá). Nagy Viktor Oszkár Bernadett & Sanju-ja ezzel szemben a hagyományos beszélő fejes eljárást alkalmazza (Bernadetten és Sanjun kívül egytől egyig megszólalnak a lány családtagjai is), amit saját készítésű home videó-felvételekkel egészítenek ki, sőt még az érintettek által újrajátszott jeleneteket is bevetnek. S habár röpke társadalmi-politikai kitekintést és összefüggést éppen a programba be nem válogatott Elena és Leo tartalmazott volna, a Szemlén 2 esküvőre redukált 3 esküvő így is beszédes lenyomatát adja egyre multikulturálisabbá váló társadalmunknak és egy kapcsolat szépségeinek – avagy nehézségeinek." - írta kritikusunk a szemlére beválogatott két epizódról.


Vetítik: november 7, 18 óra, Toldi mozi

Csáki László: Bádogváros

A huszonhét perces doku "némileg korábbi, Pálfi Szabolccsal közösen készített munkáját, a 2006-os Egerszalók-ot idézi, amennyiben a film legnagyobb részében itt is testetlen hangok mondanak narrációt a képek alá, azaz hang és kép kvázi elválik egymástól. A Miskolcon található avasi pincesoron zajló életről beszámoló mű Borsod barátságos arcát mutatja meg („Ha nem itt lenne, akkor ez egy csoda lenne!” – hangzik el a Bádogvárosban), afféle hangulatos helyzetjelentésként. A bájos bádogtetős házak világáról mesélő darab nem különösebben tartalmas vagy mélyértelmű alkotás, de olyan megkapó, magával ragadó a hangulata, hogy egyszerűen jó nézni." - írtuk korábban a Bádogvárosról.


Vetítik: november 3, 20:15, Toldi mozi

Nagy István: Sorsod Borsod

"A Filmszemléről hazafelé tartva a hazai börtönhelyzetről beszélgettünk Gáspár Zoli barátommal, aki a film egyik szakértője és - egy jelenet erejéig - szereplője is. Ő a munkájából kifolyólag rendszeresen jár büntetés végrehajtási intézetekbe, és megdöbbentő adatokat mondott arról, hányan ülnek ma Magyarországon börtönben, mennyibe kerül a napi ellátásuk és ehhez képest mennyire nem hatékony ez a büntetési forma. Különösen megdöbbentett a fiatalkorú bűnelkövetők rendkívül magas száma Borsodban. Kíváncsivá tett, milyen alternatív büntetési stratégiák léteznek és ezek mennyire képesek elérni a kívánt eredményt, a fiatalkorúak esetében. „Civilben” egyébként épp ezzel a korosztállyal (16-20) foglalkozom egy művészeti iskolában. Napi szinten látható, hogy milyen csapdák leselkednek rájuk és mennyire tájékozatlanok ezen a téren a diákok és szüleik egyaránt, sőt akár tanáraik is. Az önkifejezésnek például több olyan formája van, ami - ha sajátosan értelmezik - törvénybe ütköző. Próbáld meg ezt érthetően elmagyarázni egy kamasznak." Interjú a rendezővel itt.


Vetítik: november 4, 20:15, Toldi mozi

 

Kabay Barna - Petényi Katalin: Hitvallók és ügynökök

"Közhely, hogy a besúgók és jelentéseik megismerése nem személyük elítélése miatt fontos, hanem a diktatúra működésének jobb megismerése miatt. A Hitvallók és ügynökök igazsággá építi ezt a közhelyet, hisz a sok jelentés és jelentő története hallatán egyértelművé válik, hogy a zsarnokság alól nincs kibúvó, „mindenki szem a láncban” (még ha messze nem is mindegy, hogy mekkora), nincs mindenkinek mondjuk Mindszenthyéhez hasonló kemény lelki-erkölcsi integritása. A diktatúra, a terror előbb-utóbb mindenkit megtör, de annak el kell számolnia magával, akinek meg sem kellett törnie, aki önként árulta el a szó szoros értelmében vett legszentebb ügyet. Márpedig ez a szembenézés nem megy pellengérre állítással, hanem csak belső akaratból – a film talán legmegrendítőbb része, amikor Cserháti József pécsi püspök halála előtt arról beszél, hogy kellett előre eljátszaniuk a püspöki konferencia előtti nap a résztvevőknek a gyűlés menetét az Állami Egyházügyi Hivatal prominenseinek, akik aztán elbírálták, mi valósulhat abból meg, mi nem. Ekkor már a katolikus egyház magyarországi vezetése amúgy lojalitást hirdetett a világi állammal, azaz a lehallgatás, besúgás célja az elővigyázatosság mellett a kompromittálás, erkölcsi ellehetetlenítés lehetett. Márpedig ha a kompromittált, megalázott személyek nem néznek szembe a saját múltjukkal, csorbul a hitelességük. A film ebben is jó példát mutat: rengeteg nevet ismerünk meg, tartótisztekét, ügynökökét, áldozatokét, de nem a megbélyegzés céljából. Ugyanakkor kevés mismásolással és általánosítással találkozunk, és örömteli látni azt a sok pozitív példát, nagyszerű emberi helytállást, ami mindannyiunknak erőt és példát ad ahhoz, hogy a ki nem beszélt, fel nem tárt múlt szorításában kigondolt kollektív hazugságok, bűnbakkeresés helyett a szabadság ereje és élménye táplálja történeteinket." - írtuk a filmről kritikánkban.


Vetítik: november 6, 16 óra, Toldi mozi

Ha szeretnél nyerni a fesztivál minden előadására érvényes bérletet, akkor nincs más dolgod, mint válaszolj erre az egyszerű kérdésre:

Ki az a felsorolt személyek közül, aki a korábbi Verziók egyikét megnyitotta?

- Soros György
- Klapka György
- Báron György

A helyes válaszokat az info@forum.film.hu címre várjuk 2010. október 29-ig, a nyerteseket e-mailben értesítjük majd.