Hogy pontosan milyen digitális adathordozóra rögzítenek majd a kamerák pár év múlva, az persze még nem dőlt el, sőt, elvileg még új megoldás is beszállhat a versenybe, tervek, próbálkozások vannak bőven (természetesen főleg japán cégek). De aki sokat késlekedik, lemarad, meg amúgy is ez a két cég határozta meg eddig is a fő csapásokat, úgyhogy nagy fordulatra már nem számíthatunk. Dúl a harc a jövő szabványáért, de ahogy ma áll a helyzet, pár év múlva valószínűleg már ugyanazt a kártyát dugjuk be a kamerába, mint a fényképezőgépbe, vagy a walkman-be, telefonba, számítógépbe, nem is szólva a vasalóról, meg a fogkeféről. Az azonban most már biztos, hogy az evolúcióban az analóg megoldások kipusztulásra ítéltettek, a szalagnak vége. A celluloid kamerák majd megtalálják új helyüket a padláson és a bolhapiacon, esetleg építenek számukra egy szép múzeumot. A digitális kamerák pedig az informatikai, (szórakoztató-)elektronikai eszközökhöz hasonló pályát fognak befutni (merthogy voltaképpen maguk is számítógépek), így egyre jobb paraméterekre, és folytan csökkenő árakra számíthatunk. Hurrá.