Kamondi öt éve, amikor az elbeszélést először olvasta, nagyot álmodott – a film elkészítéséről
Az érsek látogatása Bodor Ádám azonos című regényének adaptációja: híradás valahonnan a rendszerváltás utáni Kelet-Európából, egy istenháta mögötti zárt közösségből. Kamondi öt éve, amikor az elbeszélést először olvasta, saját szavaival élve nagyot álmodott – a film elkészítéséről. A forgatókönyv kidolgozásában maga az író is részt vett, a rendező nem kis fáradtságába került Bodor „becserkészése”,  de megérte az erőfeszítéseket! Dániel Ferenc ki is emelte, hogy az író és a filmes stáb között gyűmölcsöző volt az együttműködés. Bodor „együtt látott” a filmesekkel, olykor még egy-két dialógusáról is lemondott némely vizuális megoldás kedvéért. Rugalmasabb volt, mint Parti Nagy Lajos, aki – csakúgy mint a könyv szerkesztésében –, a filmes adaptációban is részt vett, különösen az utószinkron idején. Kamondiék szerint a regény filmre való átültetésében a legnagyobb kihívást talán az elbeszélés jelentette. Az egyes szám első személyű elbeszélő megjelenítése (a filmben Petrus alakja), illetve a körkörös narrációs szerkezetet egy a pontos időkezelést megtartó, de filmesebb, lineáris struktúrává való átalakítása. Sajnos Bodor némely vizuális metaforáját képtelenség volt filmre varázsolni, a filmesek mégis igyekeztek a lehető legjobban megteremteni Az érsek látogatásában uralkodó koherens képi világot.

A film vizuális triásza összeszokott hármas; Kamondi megint együtt dolgozott Medvigy Gábor operatőrrel, a látványért ismét Árvai György felelős  (Az alkotótársak a filmhu filmklubban is jelen voltak – a nézőtér soraiban foglaltak helyet.). A filmben szereplő 97 színész kiválogatása három év munkája. Lévén a film három ország kooprodukciója: a casting román és olasz színészekre is kiterjedt. Kamondi, jó ráérzéssel és jó szerencsével, elsőként a női főszereplőt, Molnár Piroskát találta meg, akiről a filmhus beszélgetés során is kiderült, nemcsak saját szerepe érdekli, hanem az egész film sorsát is a szívén viseli. A színésznő végig segítette a rendezőt, már a szereplőválogatásban is. A filmhu filmklubban lelkesen mesélt saját munkájáról, illetve a többi színészről, felidézte, ahogyan a nyelvi nehézségeket is leküzdve megbirkóztak a téli, kemény forgatási napokkal, sőt éjszakákkal is, sőt nem tiltakoztak a sok próbafelvétel ellen sem. Szinte mindegyikük színészi kihívásnak tekintette a nehéz jeleneteket - jellegzetesen bodori szűkszavúságukkal és hosszúságukkal együtt.

Színészi kihívásnak tekintette a nehéz jeleneteket - jellegzetesen bodori szűkszavúságukkal és hosszúságukkal együtt
Molnár Piroska
A film producere maga a rendező. Kamondi szerint senki se merte volna felvállalni a jelenleg is anyagi nehézségekkel küzdő filmet. (A közönség soraiban ülő Muhi András is mosolyogva nemet intett a rendező hipotetikusan kérdő kiszólására.) Az egyfajta „pénzügyi összeomlás” (az alkotó szavait idézve) legfőbb oka, hogy Kamondi tényleg nagyot álmodott: Az érsek látogatása drága film. A filmbeli kisváros -Bogdanski Dolina építette helyszín-, Kamondi számára a szerinte elnyugatiasodott keleti hazánk, nem „elég nyomorúságos”. A rendező Romániát túl civilizáltnak találta, s még Albániában, Bulgáriában, Ukrajnában is hiába keresett megfelelő terepet. Végül Bodor szülőföldjére, Erdélybe utazott a stáb; és ott, pontosabban a hargitafürdői kaolinbánya közelében épült fel eme Isten által is elfeledett  kelet-európai helyszín. Probléma volt még, hogy a kooprodukciós partnerek közül, talán meglepő, de csak a román fél teljesített időben. Kamondi egyébként egészen meghatódott a filmben dolgozó románok lelkesedésétől, kezdve a díszlet- és lámpahordó munkásokkal.

Mindenesetre, az anyagi nehézségek miatt illetve, hogy a most három órás változat még további vágómunkálatokat igényel, a hang sincsen kész, a film biztos nem lesz ott a közelgő 2006-os Szemlén. Kamondi a bemutatót tavasz derekára időzíti. Ugyanakkor, a mintegy félórás „előzetes” a jelenlevőkben kialakított, vagy éppen megerősített egyfajta jóleső várakozást a film bemutatójával kapcsolatban. Addig is a beszélgetés után meg-, illetve újra lehetett nézni a rendező korábbi, 2001-es munkáját, a Kísértéseket, amely Kamondi szerint filmnyelvét tekintve (például kézi illetve fix kamera szembeállítása, hosszú totálok) Az érsek látogatásá-nak  közvetlen előzményéül szolgál.