Fesztiválozás és munka
A rendező elmondása szerint lassan befejeződik a Fekete kefe fesztiválkörútja. A filmet a világ számos városában tűzték műsorra mozgóképes eseményen. „Az edinburogh-i szereplés nem annyira a filmnek szól, hanem inkább egy >jutalom kirándulás< nekünk.” Vranik Roland mellett a stábból ott lesz még Pohárnok Gergely operatőr és társíró, Kiss Wanda vágó, Herczeg Fanni arculattervező valamint Stalter Judit gyártásvezető is.
A stáb természetesen bízik a Fekete kefe fesztiválsikerében, és nem csak „nézelődni” fog a skóciai kulturális terüljasztalkám körül, hanem tárgyalásokat is folytat majd a Fekete kefe angliai bemutatásával kapcsolatban, de konkrétumok csak a megbeszélések után lesznek. „Több brit forgalmazó is érdeklődött a film után, és lehet, nem csak az angliai bemutatás kerül szóba.” Egyelőre szintén homályban maradnak Vranik Roland legújabb, Adás munkacímmel készülő filmjének részletei. Ennek magvalósításáról ugyancsak tárgyalásokat folytatnak a fesztiválon.
Werk-fotó a Fekete kefe forgatásán |
A másik Edinburgh-ban szereplő film alkotóját, Hajdu Szabolcsot nem sikerült telefonon elérni. A Fehér tenyér bemutatója éppen ma este, augusztus 15-én lesz, majd 17-én látható ismét. „A filmjeink eddig még nem szerepeltek együtt ugyanazon a fesztiválon” – mondja Vranik Roland, akinek Fekete keféjét augusztus 20-án és 22-én láthatja az edinburgh-i közönség. Az alkotók a bemutató napján érkeznek majd az eseményre.
A mélyrepülő skót
A skóciai kulturális rendezvényről azt írja a Guardian, hogy kissé unalmasan kezdődött. A nyitófilm egy életrajzi sportmozi, The Flying Scotsman (A repülő skót) volt Graeme Obree-ről. (1929-ben készült egy azonos című film, amely a szintén Repülő Skótra kersztelt híres gőzmozdonyon játszódik.) A ’90-es évek elején ismertté vált skót kerékpáros azzal vonta magára a figyelmet, hogy szinte minden szponzori támogatás nélkül lett bajnok. Obree 1993-ban az egyórás kerékpározás versenyszámban győzött, bringáját saját maga tervezte és építette jóformán hulladékból, így kerültek bele még mosógépalkatrészek is! A főként televíziós filmekben és sorozatokban játszó Jonny Lee Miller alakítja a kemény és független Obree-t, akinek a győzelem eléréséhez nemcsak a „hagyományos” kerékpáros társadalommal, hanem saját személyes démonaival is meg kell küzdenie.
Obree és Mackinnon Edinburgh- ban |
A Fehér tenyér társai
Hajdu Szabolcs Fehér tenyere mellett ma a kortársa filmek között látható lesz még egy román alkotó, Tudor Giurgiu munkája, a Love Sick. A film két Bukarestbe érkezett főiskolás lány románcát mutatja be, látványos érzelmek nélkül. A szinte elsőfilmes Giurgiu mellett látható lesz Marc Evens munkája, az idei Berlinálét nyitó Snow Cake. A főszereplő egy börtönből szabadult mogorva angol, aki éppen Amerikában autózik. Amikor megáll egy útmenti vendéglőnél, hogy egyen, egy fiatal lány kéreckedik mellé. A férfi némi hezitálás után beleegyezik a dologba, ám jelentéktelennek tűnő döntése átformálja egész addigi életét. A főszerepben a Harry Potter-sorozat egyik varázslójaként is ismert Alan Rickman mellett Sigourney Weaver – ő egyben a fesztivál mai vendége - látható a filmben, aki egy vonzó ugyanakkor autista nőt jelenít meg, valamint feltűnik a többek közt a Matrix Trinityjeként ismert Carrie-Anne Moss is. A csillogó hófödte kanadai tájon játszódó film a zűrzavart és a nehezen megszerezhető bizalmas emberi kapcsolatokat viszi vászonra.
Részlet a Fehér tenyérből |
A mai napon a retrospektív alkotások mellett kínai-francia, spanyol-perui és egy holland-iráni koprodukcióban született alkotás színesíti a műsort. Lou Ye filmje, a Summer Palace egy fiatal lányt követ, aki a ’80-as években vidékről Pekingbe költözik, hogy tanuljon, és ott egy nagyon más világot fedez fel. Madeinusa egy 14 éves perui lány története, akinek élete egy Salvador nevű fiatal férfival való találkozásnak és egy vallási ünnepségnek köszönhetően megváltozik. Claudia Llosa Sundance-en is bemutatott filmje a Marquezi hagyományokat folytatja a mozivásznon. A Voices of Bam egy a délkelet-iráni városban készült doku, amely a 2003-as óriási pusztítást okozó földrengés után forgott. A film elsősorban nem a múltnak, az eltűnt kulturális értékeknek és a halottaknak állít emléket, hanem azt mutatja be, miként igyekszik a város ismét életre kelni.