Animációs filmek
Formabontó látványvilága teszi igazán egyedivé a WireLess című bábanimációs kisfilmet, amely a múlt hét folyamán a Magyar Filmkritikusok Díját is elnyerte. Pataki Szandra a Metropolitan Egyetem animációs szakára készült diplomafilmje egy drótszálakból felépülő világban játszódik, olyan figurákat mozgat meg, amelyek mind attól a végtelenbe nyúló drótszáltól függenek, ami létezésük síkját képzi. ,,Egy hideg világot szeretnék bemutatni. A bábfilmekben azt szeretem leginkább, hogy a felhasznált anyagokhoz zsigeri érzelmeket társítunk, mert ismerjük azokat a mindennapokból, így a drótot nem kellett hangulatában senkinek bemutatnom. Anélkül, hogy fizikai kontaktusba kerülnénk az anyaggal, ránézésre felidézzük, hogy az érintése kemény, hideg és mindezek mellett nagyon erős matéria.” – nyilatkozta Pataki Szandra a lapunknak tavaly.
Pataki Szandra: WireLess
A legkisebbekre az Egy kupac kufli és a Lengemesék mellett is gondoltak a fesztivál szervezői, a tavaly nyáron bemutatott, magyar-izraeli koprodukcióban készült Salamon király kalandjai is ideális választás a kisgyermekes nézők számára az idei Filmhét kínálatában. Az egészestés rajzfilmben az ótestamentumi uralkodó fiatalkori énje és legjobb barátja, egy beszélő róka keveredik egy tanulságosoktól sem mentes kalamajkába, amikor a becsvágyó Salamon véletlenül elszabadít egy palackba zárt démont Jeruzsálem városban. Az ifjú uralkodónak nem csak a végtelennek tűnő homokmezőket, hanem a saját önteltségét is le kell gyűrnie, ha meg akarja találni a városát elfoglaló pokolszökevény elűzésének kulcsát.
Glaser Katalin Városi legendák című rajzfilmsorozatának rövidke epizódjai rendre olyan témákat vonultatnak fel, amelyekkel a legifjabb és az idősebb nézők is könnyedén azonosulnak. ,,Szerettem volna valami savanyúcukor jellegű dolgot csinálni, amit benyom az ember, begörcsöl minden izma, aztán mosoly ül ki az arcára. Ebből csináltunk egy csokorral, mindenféle ízben." - jellemezte sorozatát Glaser Kata korábbi beszélgetésünkben. A Frakk papírkivágásos animációs technikájának modernizáltabb változatában készült, anekdotikusan előadott történetekből kettőt is vetítenek a Filmhéten, az egyik részben a tévéműsorok, a másikban pedig a szellemek kapják a főszerepet.
Glaser Katalin: Városi legendák
Tóth Roland kisfilmje magával ragadóan idézi meg a hansági lápvilágot. A 18. században játszódó, Istók című mesében váratlan zsákmány, egy kétéltű kisfiú akad a király-tavi halászok hálójába. A derék halászok a kis mocsárlakót magukkal cipelik a faluba, ahol megpróbálják rábírni, hogy visszailleszkedjen a társadalomba. Ám hamar kiderül, hogy a Hany Istóknak elkeresztelt fiúcska sokkal jobban érezte magát a nádasban, gázlómadarak és a vízisiklók közt, mint a faluban, emberekkel körülvéve.
Dokumentumfilmek
Száz százalékban hazai vonatkozású Az élet ára - a Weiss Manfréd család története című történelmi dokumentumfilm, amely ismeretterjesztő filmként nézve is egyaránt fontos és jól sikerült anyag. Katona Zsuzsa munkája a 19-20. századi magyar történelem meghatározó figuráját, Weiss Manfrédot, családját, illetve rajtuk keresztül a mára rozsdás épületekkel teli, egykori ipari fellegvárat, a Weiss Manfréd (Csepel) Műveket mutatja be példás alapossággal, és olyan szakértők bevonásával, akiknek segítségével szélesebb kontextusba kerül a Weiss-család története, érthetőbbé téve bizonyos döntéseket, eseményeket.
Katona Zsuzsa: Az élet ára - a Weiss Manfréd család története
A formai megvalósítás érdekessége, hogy a címszereplő, gyermekei vagy unokái visszaemlékezéseit nem egy narrátor, hanem a ma élő leszármazottak, a család fiataljai mondják bele a kamerába, ettől pedig még autentikusabbá válnak a felidézett naplóbejegyzések vagy levelek. A film remekül egyensúlyoz e jelenetek, a szakértők hozzászólalásai, illetve a folyamatos zenével aláfestett archív fotók bemutatása között, és a Weiss-família történetének bemutatásán keresztül az elmúlt két évszázad magyar történelmének jókora szeletére is rálátást nyújt.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai egy bhutáni testvérpár, Gyembo és Tashi mindennapjait követik kamerájukkal A monostor gyermekei című filmjükben, az évezredes tradíciók és a fénysebességgel modernizálódó világ viszonyát vizsgálva. Néhány évtizeddel ezelőtt még egész biztosan a szüleik határozták volna meg a két tinédzser jövőjét, eldöntve helyettük, hogy hol és mit tanuljanak, majd mivel foglalkozzanak életük végéig, mára viszont még a Himalája egy elszigetelt kis falvában is annyira kinyílt a világ, hogy a testvérpár fiútagja, Gyembo már határozottan szembemegy apja elképzelésével, mely szerint szerzetesnek kellene állnia, majd őrizni a családi templomot, ahogy azt ősei is tették.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai: A monostor gyermekei
Tashi, a lány még merészebb terveket sző: profi focista karrierről álmodik, amelynek eléréséhez első lépésként egy futball-táborban szeretne részt venni. Hogy végül mi lesz kettejük sorsa, nem tudhatjuk, hiszen bármennyire is eltökéltnek tűnnek, a családjuk iránt érzett szeretet még felülírhatja vágyaikat. Zurbóék filmje olyan kérdést feszeget, amely a közeljövőben akár komoly társadalmi változásokat is hozhat a világ számos pontján.
Rövidfilmek
A Kisjátékfilmek kategóriájában látható sok más mellett Szentpéteri Áron Láthatatlanul című alkotása is, amely több fesztiválon, többek közt tavaly Cannesban is versenyzett a nemzetközi diplomafilmeket összegyűjtő Cinefondation szekcióban. A film főhősei a Láthatatlan kiállítás sötétségében találkoznak egymással: a vak tárlatvezető, Balázs és Anna másképpen élik meg ezt a különleges pillanatot, de mindkettőjük életére hatással lesz. Sorsdöntő találkozáson esik túl a Légmell című kisfilm főszereplője is, Fatér Ambrus filmjében. András, a magányos, arrogáns orvos kényelmes életét Omar, egy szír menekült feltűnése rázza fel. Az orvosi kódexet és magyar jogszabályokat áthágva megmenti a férfi életét, ami egy különleges barátság kialakulását és az élete köré húzott fal leomlását eredményezi.
Szentpéteri Áron: Láthatatlanul
Eggyel könnyedebb hangvételű, keserédes családi történetet mutat be Sós Bálint Dániel Grand Prix című kisfilmjében, melynek középpontjában egy különleges relikvia, egy gyönyörű országúti bicikli áll. Tulaja, Gulácsi Emil pénzügyi problémákkal szenved, egyetlen vagyona ez a csodálatos jármű, amitől legújabb pénzszerzési tervéhez meg kell szabadulnia, kisfia legnagyobb bánatára. Hasonlóan a gyermeki ártatlanságot és kíváncsiságot kutatja Freund Ádám Földiek című diplomafilmje is: Ábel édesapja hosszas barkácsolás és titkolózás után, váratlanul kilövi magát az űrbe, a Földön hagyva gyermekeit és feleségét. A fiatal fiú magára marad a család női tagjaival, miközben apja különleges sufnija felé tekintget, hátha ott választ talál apja távozására. Kölcsey Levente Zabigyerek című munkája is éppen a kamaszkor határán egyensúlyozó Ádámot teszi meg főhősének. A kis faluban élő fiú és édesanyja kettesben élnek békességben, egyik nap azonban nem várt kutyák születnek, akiktől Ádámnak kell megszabadulnia, miközben a kölykök mellett egy kellemetlen harmadik személy is megbontja a családi rendet.
A teljes programot a Magyar Filmhét oldalán lehet tovább böngészni, holnap a nagyjátékfilmekből válogatunk.
