Tóth Luca: Superbia

,,Őszinte, sűrű, harsány.” - így jellemezte Tóth Luca animációs rendező alkotását oldalunknak a film tavalyi, Cannes-i filmfesztiválos debütálásának apropóján készült interjúban. Ennél jobban talán mi sem tudjuk körülírni az idei KAFF magyar rövidfilmek versenyszekciójában induló Superbiát, amely a nemek között dúló, evilági csatározásokat egy, a Gulliver utazásaiba illő, furcsa szigetre helyezi át. Az erősen szatirikus, néhol groteszk képi elemektől sem visszariadó kisfilm radikálisan forgatja ki az archaikus nemi szerepeket: Superbia törékeny, szaporodásra egymagukban is képes férfi lakói szinte elvesznek a magas fűben, a sziget domináns populációját alkotó, izomkolosszus amazonokkal szemben pedig esélyük sincs labdába rúgni. A melleiket mellső végtagként használó női törzs anatómiája középkori kódexek illusztrációit idézi, melyekben távoli kontinensek szokatlan testfelépítésű lakóit képzeltek el, a celláikat csak ritkán elhagyó, a lúdtollat viszont annál szorgosabban forgató szerzetesek.

Király Krisztián: A körömágyszaggató

A mindennapi élettel hadilábon álló, neurózisoktól gyötört fiatal felnőtt karakterek országos bajnoki címét eddig egyértelműen a Van Valami Furcsa és Megmagyárazhatatlan Szentesi Áronja birtokolta. A kapunyitási pánikban szenvedő bölcsésznek most azonban új kihívója érkezett, A körömágyszaggató címszereplője ugyanis sokkal fájdalmasabb tünetekkel küszködik. Nem sokan akadnak, akik rutinos könnyedséggel képesek eltávolítani egy egész körmöt a kézfejről, ezt a technikát bármely titkos rendőrség sokat látott vallatótisztje megirigyelhetné. Főhősünk azonban nem egy elnyomó rezsim szolgálatába állítja páratlan képességét, hanem a saját, magánéletbeli botlásaiért bünteti magát kényszeresen. Király Krisztián kiválóan animált kisfilmje szerez néhány nehéz pillanatot a fizikai fájdalom képi ábrázolására érzékeny nézők számára, de generációs szinten kétségkívül rezonál: az idei KAFFon elnyerte a Gyermek-zsűri díját.

Renata Gąsiorowska: Pussy

A Visegrádi Animációs Fórum válogatásában találkoztunk Renata Gąsiorowska rendezésével, ami őszintén és obcenitástól mentesen jeleníti meg azt, amit a közhely szerint mindenki csinál, csak le is tagad. A bátor kisfilm főhősnője önkielégíteni készül, ám nemiszerve úgy dönt, önállósítja magát. Egyszerűen leugrik tulajdonosáról, majd egy furcsa kis állatkává mutálódik. Egy rövid kergetőzést követően nem marad el a happy end: kiderül, hogy a lény és gazdája között továbbra is fent áll a kapcsolat. Bármihez is dörgölőzzön, visszaközvetíti az impulzusokat a lány számra. A rövidfilmet leginkább kedves humora teszi emlékezetessé, az erősen szexuális töltetű témát pedig végig tökéletesen ellensúlyozza a gyerekkönyvek illusztrációira emlékeztető, cirkalmas vonalvezetésű animáció.

Nina Gantz: Edmond

A magány és az éhség határozzák meg Edmond életét, a két dolog között pedig közvetlen az összefüggés a szomorkás stop-motion rövidfilmben, amit a Best of Annecy 2015 válogatásblokk keretében mutatott be a kecskeméti fesztivál. (Online is megtekinthető.) Vattabábokkal készült animáció formájában elevenedik meg a kannibál főhős szomorú élettörténete, akit olthatatlan éhsége minden emberi kapcsolatától megfoszt. Nina Gantz alkotását a 2016-os BuSHo fesztiválon a legjobb operatőri munkáért jutalmazták, de legnagyobb teljesítménye talán mégis az, hogy néhány perces története végén képes rokonszenvet, hovatovább sajnálatot ébreszteni valaki iránt, aki minden körülötte lévőt felfalna.