Weiss Manfréd nagyapja még a 18. század végén, az első bevándorlók között érkezett Magyarországra Cseh-Morvaországból, az ottani antiszemita hullám elől menekülve. Ungváry Krisztián történésztől már a film első perceiben megtudhatjuk, hogy az akkor érkezett zsidó bevándorlók szinte egytől egyig gazdag vállalkozók voltak, akik rögtön hozzá is láttak a kor szintjének megfelelő polgári kultúra megvalósításához.
.jpg)
Weiss Manfréd és családja
Ungváry, mint a hazai zsidóság históriáját talán legalaposabban ismerő történész mellett olyan szaktekintélyek szólalnak meg a filmben, mint Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, akit azért is fontos kiemelni, mert a szakmája révén egyértelműen kiderül: Katona Zsuzsa szélesebb perspektívában vizsgálja a család és a kor történetét, mint amelyet a történelem-tudomány vagy a családi visszaemlékezések megkövetelnének. Jóllehet, utóbbiakra épül a film (végtére a Weiss-família történetének bemutatására vállalkozik), de jóval tágabb kontextusba helyezi az anyagot annál, mint hogy ki kivel házasodott, vagy hogy ki mikor született és mikor hunyt el.
Megtudhatjuk például, hogy az 1868-as emancipációs törvény, majd később a vegyes házasságok engedélyezése (és a kikeresztelkedések) révén egy nyugodt, kiegyensúlyozott kapcsolat jellemezte az első világháborúig tartó időszakot az úgynevezett „tősgyökeres” magyarok és a bevándorlók (zsidók, örmények, stb.) között. A film erőssége és érdekessége abban is rejlik, hogy a család és az üzem történetének bemutatásán túl a fentiekhez hasonló információkkal lát el a társadalmat akkoriban jellemző állapotokról. Tegyük hozzá: erre szükség is van, hiszen a történelmi események vagy a korszellem felidézése nélkül jóval kevésbé volna érthető Weiss Manfrédék története.
Ifj. Chorin Ferenc, Weiss Manfréd veje, a WM Művek későbbi vezetője
Az élet ára remekül szerkesztett anyag. A címszereplő, gyermekei vagy unokái visszaemlékezéseit nem egy narrátor, hanem a ma élő leszármazottak, a család fiataljai mondják bele a kamerába, ettől pedig még autentikusabbá válnak a felidézett naplóbejegyzések vagy levelek. A film jól egyensúlyoz e jelenetek, a szakértők hozzászólalásai, illetve a folyamatos zenével aláfestett archív fotók bemutatása között. Nem hagyhatjuk szó nélkül a grafikai munkát sem, aminek a legszebb példája Weissék családfájának újra és újra visszatérő megjelenítése.
Weiss Manfréd unokájának visszaemlékezései nyomán olyan intim részleteket is kapunk a családról és annak életéről, mint az ebéd vagy a vacsora felszolgálásának ideje, de azt is megtudhatjuk, ki volt a családban túlsúlyos és ki nem. Ezek a szösszenetek biztosítják azt az érzést, hogy az anyag élettel teli. Olyan élettel, amelynek - ahogy az a film végén kiderül - nem egyszer súlyos ára van.
A Weiss Manfréd Művek vezetősége 1921-ben
Katona Zsuzsától, Az élet ára alkotójától a következőket tudtuk meg:
Filmhu: Hogyan került a látókörödbe a Weiss-család? Te találtad meg a témát, vagy fordítva?
Katona Zsuzsa: Én találtam rá. 2015-ben olvastam Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét című memoárját a családjáról. Ő Weiss Manfréd egyik dédunokája, aki újságíró és Washingtonban él. Ez a remek könyv keltette fel az érdeklődésemet a család iránt és így kezdtem el a témával foglalkozni.
Filmhu: Miért tartottad igazán fontosnak, hogy ez a film elkészülhessen?
K. Zs.: Ha érdekel egy téma, azt mindig fontosnak tartom, ezért dolgozom rajta. Ezzel a témával például két évig foglalkoztam. Egyébként a célom az volt vele, amit a film mottójául is szántam: történelmi önismeret nélkül nincs nemzeti identitás.
Filmhu: A televíziós bemutatón kívül tervezitek-e esetleg az anyag alternatív forgalmazását? (Filmklubok, esetleg art mozikban tartott vetítések.)
K. Zs.: Már volt és lesz is ilyen vetítése a filmnek. Tartottunk bemutatót a zuglói Cserepesház filmklubjában, volt ilyen a csepeli Királyerdei Művelődési Házban, és meghívtak bennünket az őszi Zsidó Művészeti Fesztiválra, a Spinozába.
E mellett ne felejtsük, hogy május 22-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz a film díszbemutatója. Ez ugyan egy nem nyilvános esemény, de szeretnénk, ha az ősszel még más moziban is vetíthetnénk a filmet. Jelenleg a legfontosabbak a televíziós bemutatók: a HÍR Televízió Vetítőjében debütál a film, majd ezt követően a Dunán és a Spektrumon is látható lesz.
(A film első része április 30-án, vasárnap 23 órától, a második pedig május 7-én, vasárnap ugyanebben az idősávban lesz látható a HÍR Televízió műsorán. E mellett később a Spektrum és az MTVA is levetíti Katona Zsuzsa munkáját.)
