A pusztában a fiatal tanítványával menekülő betyár, Angyal úr lesz Kulka János legnagyobb filmes szerepe a sztrókja óta, a karizmája és a személyes sorsa biztosan sokat hozzá fog adni a betyár ikonikus karakteréhez. Végül mindez függetlenfilmes keretek között, tehát nagyfokú szabadságban fog megvalósulni.
Talpuk alatt fütyül a szél
Csuja elsőként a Filmhunak nyilatkozott részletesen a betyárwesternjéről, de mivel kiderült, hogy a filmig vezető út legalább olyan érdekes, mint maga a produkció, először azt meséljük el, mi történt vele a Szelíd 2022 januári világpremierje óta, amikor egy rövid ideig azt érezhette, hogy révbe ért filmrendezőként.
Sundance-ből lefelé vezet az út
Szakmai szempontból négy nehéz éven van túl Csuja László. Több filmterve is meghiúsult, annak ellenére, hogy a Szelíddel komoly sikert ért el, ez volt első magyar játékfilm, amely bejutott a Sundance Filmfesztivál versenyprogramjába.
A rendező története túlmutat a személyes sorsán, kórtünet, és elsősorban ezért érdemes elmesélni: „Ez csak egy a sok hasonló, szomorú történet között, ami az utóbbi években megesett magyar filmesekkel, az enyém csak az egyik félbe tört karrier.” Hozzátette azonban, nem szeret panaszkodni, „ezt a történetet arra akarom kifuttatni, hogy végül kihúztuk magunkat a trutyiból, nem adtuk fel, és most csinálunk egy független filmet.”
A Sundance-világpremier után Csuja és Nemes Anna közös filmje, a Szelíd pozitív kritikákat kapott az Egyesült Államokban, a Varietyben és a Vanity Fairben is elismerően írtak róla. Mellette szólt, hogy a női testépítésről szól, és Amerikában a testépítés a nemzeti kultúra része. Az is a film javát szolgálta, hogy a nemzetközi színtéren tapasztalt Films Boutique lett a világforgalmazója, ennél a cégnél volt többek között az Oscar-jelölésig jutó Testről és lélekről.
Szelíd
A Sundance Filmfesztiválról érdemes tudni, hogy számos, Oscar-jelölésig, vagy akár Oscar-díjig jutó film karrierje indult el onnan. Egy friss példa: A Senki tanár úr Putyin ellen a tavalyi Sundance-en debütált, különdíjat nyert a dokumentumfilmes zsűritől, később Dánia ezt a filmet nevezte Oscarra, végül a legjobb dokumentumfilm díját kapta meg az Amerikai Filmakadémiától.
„Fontos látni, hogy ahhoz, hogy egy film közel kerüljön az Oscarhoz, ahhoz előtte be kell járnia egy utat” – magyarázta Csuja. „Nem az a kérdés, hogy jó vagy nem jó film a Szelíd, hanem hogy szakmai szempontok alapján abban az évben ezt a filmet lett volna érdemes Magyarországnak neveznie az Oscarra. Szerintem lett volna esélyünk arra, hogy Oscar közelébe kerüljön.”
2022-ben az Oscar-díjra nevező bizottság a Blokád című történelmi dráma mellett tette le a voksát. „Azt gondolom, hogy alapvetően politikai okból és nem szakmai szempontok alapján döntött a jelölőbizottság” – állítja a rendező. „Nem a film esztétikai minőségét akarom kritizálni, hanem a szakmai realitásokra akarok rámutatni. A taxisblokádról szóló filmet küldték az Oscarra, és ellentétben a testépítéssel Amerikában senki nem tudja, hogy mi az a taxisblokád. Továbbá a Blokádnak nem volt komoly világforgalmazója, semmilyen nemzetközi eredményt nem ért el korábban .” A nevezés után a Blokád nyomtalanul tűnt el az Oscar-versenyben.
Jönnek a visszautasítások
A Szelíd után egy 2. világháború végnapjaiban játszódó történelmi filmet próbált megvalósítani, amelynek az alapját egy közeli rokonával készített életútinterjú jelentette. 89 évesen ültette le a rokonát, aki elárulta, hogy 1944 őszén, amikor 15 éves volt, négy szovjet katona megerőszakolta. „Ezt nem tudtuk a családban, több mint 70 éven át őrizte ezt a titkot. Egy felszabadító, de tragikusan szomorú beszélgetés volt, amely annyira megérintett engem, hogy elkezdtem ezzel a témával foglalkozni.”
„Írtunk egy történetet Zabezsinszkij Évával, egy arisztokrata kamaszlányról, egy coming-of-age thrillert, amely a magyar arisztokrácia utolsó napjaiban játszódik” – folytatta Csuja. „Közelednek a szovjetek, omlik össze körülöttük a világ, de az arisztokraták homokba dugják a fejüket, és próbálnak úgy élni, mint korábban a békeidőben. A háborús nemi erőszak analízise akart volna lenni a Fehér Liliom. Forgatókönyv-fejlesztésre még kaptunk támogatást a Nemzeti Filmintézettől, gyártásra már nem.”
Csuja László
Csuja háttérbeszélgetésekett folytatott a döntéssel kapcsolatban a döntőbizottság több tagjával, az elutasítást azzal magyarázták, hogy a filmterve az orosz-ukrán háború miatt túl aktuális, és nem elég univerzális. A gyártást nem támogató döntés - erről a 24.hu cikkében lehet részletesebben olvasni - az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után született meg. A rendező értetlenül fogadta a magyarázatot, hiszen szerinte „a történelmi filmnek pont az a lényege, hogy aktuális legyen, emellett pedig a háborús nemi erőszak univerzális téma”.
A Fehér Liliom kútba esett, de Zabezsinszkij Éva írótársával nem adták fel, a következő években sok-sok napot töltöttek a lakásuk konyhájában, és újabb és újabb meg nem valósult forgatókönyveket írtak. Először a Nemzet Művésze, a Kossuth-díjas Szilágyi István erdélyi író Kő hull apadó kútba című regényét kezdték el filmre adaptálni. Kilenc hónapon át írták, ennek a tervnek már a forgatókönyv-fejlesztését sem támogatta az NFI. Az indoklásban többek között az szerepelt: „Túl sok a sár a forgatókönyvben, ami a katarzis ellen hat.” Csuja úgy értelmezte az indoklást, hogy a bizottság tagjai „nem szeretik a művészfilmeket”. A két elutasítás módját méltatlannak találta, eldöntötte, hogy itt húz egy határvonalat, és többet nem pályázik a Nemzeti Filmintézethez.
Jó, akkor független filmet fogunk csinálni
Szijártó Anna producerrel elkezdtek összerakni egy Erdélyben játszódó független filmet, a Kicsi jó hírt, kijutottak vele Karlovy Varyba és Cottbusba pitchfórumra. Nemzetközi koprodukcióként képzelték el, de a bíztató kezdetek után összeomlott a finanszírozás, az utolsó pillanatban kiszállt az egyik magyar producer, és emiatt nem tudták megcsinálni.
Eközben egy Kárpátalján játszódó dokumentumfilmje is meghiúsult, ezt az On the Spottal közösen, az RTL támogatásával készítette volna, de több hónapos előkészítés után az aknaszlatinai, félig magyar-félig ukrán család hirtelen mégsem akart szerepelni a filmben, nem függetlenül attól, hogy elmérgesedett a viszony Ukrajna és Magyarország között.
„Pozitív hangulat uralkodik most a függetlenfilmek körül, de fontos tudni, hogy sok film így sem készül el. Ez nem abból áll, hogy optimistán összeáll 10-20 ember, és elkezd boldogan filmet készíteni, nehéz és rögös a függetlenek útja.” Csuja kifejtette, hogy a megvalósult produkciók sokszorosa az olyan projektek száma, amelyeket megírtak, elindítottak, de nem sikerült befejezni őket.
Csuja László és Szijártó Anna Karlovy Varyban / fotó: Baski Sándor
„Nagy a lemorzsolódás, a legtöbb esetben nem jön össze az a néhány tíz millió, amit általában egy független filmhez a szerencsések össze tudnak szedni, nem jön össze a lehetőség. És sok filmest olyan koncepciók foglalkoztatnak, amelyeket nem lehet ilyen olcsón megvalósítani” – mondta el a rendező, aki sokáig maga is ebbe a kategóriába tartozott. „Nem várható el mindenkitől, hogy mindig csak és kizárólag olcsón megvalósítható ötletekben gondolkodjon.”
Csuja három éve oktat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Emellett próbál alakítani a hazai filmes gondolkodáson, márciustól low budget filmklubot indított a FreeSZFE-n, ami reményei szerint kitágítja az emberek perspektíváját. “Bemutatja, milyen sokféleképpen lehet megközelíteni az alacsony költségvetést, milyen sokféle esztétikát lehet létrehozni kevés pénzből."
Elégikus kóborlás Kulka Jánossal
Az egyetlen művészeti projekt, amit Csuja László az elmúlt négy évben meg tudott valósítani, Thomas Mann Halál Velencében című regényének a színpadra állítása volt Kulka Jánossal a főszerepben a Jurányiban. „Összehaverkodtam Kulkával, és azt éreztem, hogy rendkívül jó formában van, mint színész. Képes finoman játszani, filmes a jelenléte, ezért elkezdtem gondolkozni egy low budget filmterven, aminek ő lehetne a főszereplője.”
Kisebb csoda folytán, számos producer és cég összefogásával a korábbi projekttel ellentétben ennek a filmnek a költségvetése elkezdett összeállni; hamarosan indul a forgatás, tette hozzá boldogan Csuja. Az utolsó betyár munkacímen fut, és az elégikus westernek revíziójaként jellemzi. Ezek a típusú westernek általában melankolikus hangvételűek, líraiak, és az elmúlásról szólnak. Jellemzően egy öreg, megtépázott pisztolyhős a főszereplő, aki a halála előtt még utoljára fel akar nőni a saját legendájához.
A rendező és a színész / fotó: Kis Márton
Kulka János egy haldokló betyárt játszik, aki a pusztában menekül a csendőrök elől. Van egy tanítványa, aki egyben a társa is, és kettejük kapcsolatáról szól a film. Ahogy a Halál Velencében, úgy Az utolsó betyár is egy haldoklástörténet lesz.
Csuja olvasta az egyik legrégebbről ismert betyár, Angyal Bandi történetét, és megragadta a halála: „A pusztában kóborolt, furunkulusa volt, ez a betegség okozta a vesztét.” Fontos azonban, hogy nem az ő életét dolgozza fel: „Átírtuk Angyal Jánosra a főszereplőt, akire betyár létére úgy hivatkoznak a filmben, hogy Angyal úr.”
A történet 1883-ban játszódik, a betyárvilág utolsó napjait eleveníti fel, és szorosan kötődik a népi baloldal gondolatvilágához. „Jancsó Miklós művészetének ez a része nagyon inspiráló számomra” – tért át Csuja a hazai előképekre. „Ő is magáénak érezte ezt a gondolatvilágot, és szerintem a népi baloldal egy méltatlanul alulbeszélt ügy a magyar kultúrában. Alulbeszélt, mert a jobboldal és a szélsőjobboldal kisajátította azokat a nemzeti motívumokat, amiket Jancsó még egyszerre tudott magyar és univerzális szinten használni, legyen szó karikás ostorról, népzenéről vagy a betyárokról.”
Meek's Cutoff
Csuja számára ez a film személyes ügy is: „A nagyapám miatt családilag is szorosan kapcsolódom a népi kultúrához, és nagyon foglalkoztat az a kérdés, 2026-ban hogyan lehet ezt a hagyományt érvényes módon megszólaltatni egy filmen belül.” Be szeretné bizonyítani, hogy a népi kultúra nem csak a „szélsőjobboldal vadászterülete”, túl szeretne lépni a „giccses, skanzenhangulatú, valójában üres” fogalmazásmódon, és helyette Jancsó Miklós, illetve a Talpuk alatt fütyül a szél és a Rosszemberek rendezője, Szomjas György nyomába akar lépni.
Fontos inspirációnak tartja a közelmúltból a Jauja és a Meek’s Cutoff című filmeket, mindkettő jó példa arra, hogy alacsony költségvetésből is lehet emlékezetes szerzői westernt forgatni. A Meek’s Cutoff végig az amerikai pusztaságban játszódik, néhány korabeli szekérrel, ruhával és használati tárggyal teremtették meg a 19. századi miliőt, ami olyan jól sikerült, hogy Nemes Jeles László a 21. század legjobb filmjének nevezte. Az utolsó betyárhoz sem kell majd sok minden a tájon, pár ruhán és használati tárgyon kívül, egyedül egy nádkunyhót kell felépíteniük.
A vadnyugat Veszprém megyébe költözik
Kulka a tíz évvel ezelőtti stroke-ja óta több filmben is játszott – A játszmának egyértelműen ő volt a fénypontja –, de azoknál jóval megterhelőbb kihívásnak ígérkezik a pusztában kóborló Angyal János. „Készül a szerepre, tornázik, letette a cigarettát. Úgy fogjuk leforgatni a filmet, hogy meg tudja csinálni. Tisztában van vele, hogy erős fizikai megterheléssel fog járni a szerep, és vállalta ezt” – mondta el a rendező.
„Ez egy slow western, ami nagyon erősen támaszkodik Kulka János személyes életére” – fogalmazott Csuja. Érthető módon nem akarja előre lelőni a film váratlan fordulatait, annyit tett hozzá rejtélyesen, hogy “a Virágvölgyhöz és a Szelídhez hasonlóan, itt is szorosan összefonódik a főszerepet játszó ember sorsa és a filmbéli történet.”
Inota környéke / fotó: Kis Márton
Nem csak a film fordulatai lesznek meglepőek, a helyszínválasztás is az. Adta volna magát az Alföld, azon belül a Hortobágy, Füzes Dániel is ott forgatta pár éve Az utolsó lélek az ördögé című betyárfilmjét. Csuja azonban Veszprém megyében, az Inota környéki kopár dombokban találta meg az ideális tájat a filmjéhez.
„Egyrészt variáltabb, mint az Alföld, másrészt szerintem még közelebb is áll a westernek világához. Olyan tájat fognak látni a nézők, amin meg fognak lepődni, hogy ez Magyarországon van. Gyönyörű és különleges.”
A forgatókönyvet Zabezsinszkij Évával írta közösen, aki egyben a film casting directora is. Az operatőri feladatot Kis Márton látja el, akinek ez lesz az első egész estés filmje.
Az utolsó betyár forgatása hamarosan kezdődik, a Filmpartners gyártásában, közvetlen állami támogatás nélkül, széleskörű szakmai és szponzori összefogásnak köszönhetően valósul meg. Vezető producerei Szijártó Anna, Pataki Ági és Kovács Gábor. Még számos cég és producer áll Az utolsó betyár mögött, akik különböző módokon támogatják a filmet.
Kulka János / fotó: Kis Márton
„Sok nevet mondhatnék még, most egyet szeretnék még kiemelni” – tette hozzá Csuja. „Herendi Gábor egy komolyabb összeggel támogatja a filmet. Számomra ez azért is megható, mert Herendi maga is független filmeket készít, tehát ezt az összeget költhette volna a saját filmjére is. Nagyon ritka, hogy egy filmrendező a másikkal ilyen szinten szolidáris legyen.”
Ki lesz a célközönség? „Akit izgat a betyárvilág keménysége, és szereti az arthouse filmeket, annak ajánlom” – határolta le legújabb munkáját Csuja. Szerzői rendező, senki ne várjon tőle tisztán műfaji alkotást, de biztosított arról, hogy „lesz erőszak és el fognak sülni a fegyverek”. „Valamilyen módon megidézi az olasz westerneket, annak magyar leágazása lesz, a zsáner zsigerisége, a nagy csendekkel operáló ritmusa és a nyers erőszak ábrázolása nálunk is meg fog jelenni.”
