Nagy Könyv: megvan a 12-es lista

Korántsem meglepő, hogy a Nagy Könyv egyúttal Nagy Filmet is jelent, sőt, nagy hősöket és nagy színészeket: a külföldi és hazai filmeseket szinte már "kötelezően" inspirálták a legnépszerűbb regények a mozi illetve tévés változatok elkészítésére, több esetben 20-30 évenként újra visszanyúlva az eredeti alapanyaghoz.

Történelem, ifjúság, romantika 
(magyar regények, klasszikus adaptációk)

Korda Sándor: Az aranyember - 1918 Lenkeffy Ica és Beregi Oszkár

Jókai Mór Az aranyember című regényének három filmadaptációja is készült: 1918-ben Korda Sándor készített egy fekete-fehér némafilmet Beregi Oszkár főszereplésével. Korda az Al-Dunán forgatta a film külső felvételeit, miközben világháborús harci lövedékek röpködtek a stáb feje fölött. 1936-ban a Meseautót jegyző Gaál Béla filmesítette meg újra, a forgatókönyvet a színházrendező és -igazgató Hevesi Sándorral közösen írták; a szereposztás itt is parádés volt (Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Mezey Mária, Rózsahegyi Kálmán, Básti Lajos, stb.) A legismertebb feldolgozás Gertler Viktor rendezése 1962-ből, Csorba Andrással, Béres Ilonával és Pécsi Ildikóval a főbb szerepekben.

Legalább 4 filmváltozata van A Pál utcai fiúknak, Molnár Ferenc regényének. Elsőként 1929-ben Balogh Béla rendezte meg, majd 1934-ben született egy fekete-fehér amerikai verzió: Frank Borzage, A hetedik mennyország Oscar-díjas rendezőjétől, aki több  filmjében is kiállt a humánus értékek mellett. Fábri Zoltán 1968-as filmje magyar-amerikai koprodukcióban született. A gyerekszereplőket amerikaiak játszották, az operatőr Illés György volt. 2003-ban olasz-magyar koprodukcióban készült a legújabb adaptáció, egy tévéfilm, melyet Maurizio Zaccaro rendezett, több magyar színész részvételével. 

Várkonyi Zoltán: Egri csillagok - 1968 Bárdy György (Jumurdzsák)

Az Egri csillagokat Várkonyi Zoltán vitte filmvászonra 1968-ban. A forgatókönyvet Nemeskürthy Istvánnal közösen írták, a főbb szerepekben Kovács István, Venczel Vera, Bárdy György, Sinkovits Imre és Bitskey Tibor látható.

1967-ben Fejér Tamás készítette el a Tüskevár ifjúsági tévéfilm-sorozatát Fekete István regényéből, mely azóta is újra és újra szerepel a televíziók műsorán. Szabó Magda Abigéljét Zsurzs Éva rendezte meg 1978-ban, olyan színészekkel mint Szerencsi Éva, Básti Lajos, Ruttkai Éva, Piros Ildikó, Garas Dezső és Balázsovits Lajos.

Mese, varázslat, utópia
(külföldi remekművek, népszerű mozihősök)

George Orwell 1984 című regényét elsőként Rudolph Cartier vitte képernyőre: 1954-ben készített egy tévéváltozatot az elsősorban horrorfilmekből ismerős Peter Cushing-gal a főszerepben. Michael Anderson 1956-ban filmesítette meg Orwell negatív utópiáját, Michael Radford pedig - stílusosan - 1984-ben alkotta meg a legjobbnak tartott adaptációt John Hurt-tel és Richard Burton-nel a főszerepben.
 
Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című kisregénye sem hagyta hidegen a filmeseket. 1954-ben egy német tévéfilm készült belőle, aztán 1960-ban még egy, '65-ben az osztrák Jörg A. Eggers hozzátett egy harmadikat, később pedig még legalább 7 változat készült (német, orosz, amerikai és francia is), köztük több animációs műfajban. Legutóbb 2004-ben egy brit rendező operafilmet rendezett belőle a televízió számára.

Michael Radford: 1984 - 1984 John Hurt

Ugyancsak számtalan filmben és rajzfilmben jelent meg A. A. Milne figurája, Micimackó. Ezt a "piacot" persze leginkább a Disney-filmek uralják kb. 1977 óta, amikor Micimackó kalandjai címmel csokorba gyűjtve mutatták be az első három, 1966 és 1974 között készült Micimackó-rövidfilmet.
 
J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve című könyvét Chris Colombus vitte vászonra 2001-ben - azóta persze mind a könyvek, mind a mozik száma megszaporodott Harry Potter témájában. 

J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényét 1978-ban adaptálta Ralph Baksi animációra. Peter Jackson 2001 és 2003 között mutatta be 3 egészestés eposzát, amelynek utolsó részéért (A Király visszatér) 11 Oscart zsebelt be 2004-ben.

Bulgakov A Mester és Margarita című regényét olasz-jugoszláv koprodukcióban, 1972-ben Aleksandar Petrovic rendezte meg. A filmhez Ennio Morricone szerezte a zenét. 1990-ben egy lengyel filmsorozat született a műből, 1994-ben pedig egy kevéssé ismert orosz adaptáció, Jurij Kara rendezésében. Jelenleg utómunkálatainál tart egy A Mester és Margaritából készülő orosz sorozat, mely korábban az egyház köreiből ellenérzéseket váltott ki, mondván, hogy a filmesek egy "ötödik evangélium" adaptációját tervezik.

Habár Gabriel García Márquez novelláiból és regényeiből mintegy 35 filmes feldolgozás született, a Nagy Könyv 12-es listájára jutott legismertebb művéből, a Száz év magányból ezidáig még nem készült film.