Lénárd Sándor
A Gálffi-Rostás páros végül úgy gondolta, egy fiatal rendezőt kérnek fel az Ember a világ végén munkacímet viselő Lénárd-film elkészítésére, így került a képbe Nagy Viktor Oszkár, aki Gálffi segítségével beleásta magát Lénárd életébe, és persze őt sem hagyta hidegen a téma - "Lénárdot nagyon kevesen ismerik, de akik igen, azok rajonganak érte, a könyvei letehetetlenek." Így miután egy-kettőre kiolvasta a magyarul kiadott könyveket: az ókori római szakácsművészet történetét feldolgozó Római konyhát a Római történeteket, a Völgy a világ végén...-t és az Egy nap a láthatatlan házban-t (melyek közül az második regényesebb, s az utóbbi kettő filozofikusabb, elmélkedőbb), eldőlt, hogy elvállalja a munkát. (Lénárd Sándor bibliográfiája itt látható.)
Az író születésének centenáriumán felavatott emléktábla a fővárosi Erzsébet körúton
(fotó:Valuska Gábor)
"Benne van az egész 20. század. Lénárd olyan keserű humorral szemlélte az életet, mint Örkény.” Most a koncepció kialakítása és az anyaggyűjtés folyik, el kell dönteni, hogy Lénárd életének melyik, milyen hosszú szakaszát dolgozza fel a film, ennek függvényében alakul majd ki a költségvetés, a szereposztás és a többi részlet - a teljes életutat ugyanis le kell szűkíteni. Nagy Viktor Oszkár örül ugyanakkor, hogy nem egy meglévő forgatókönyvet kell megrendelésre leforgatnia-megrendeznie, hanem már a legelejétől fogva kreatívan dolgozhat a koncepción. Az biztos, hogy Gálffi László színészként részt vesz a produkcióban. S ami még egyértelmű: mozifilm lesz a Lénárd-film, és a menetrend nagyjából úgy alakul, hogy az idei év a forgatókönyvírással telik, a jövő év a források megteremtésével, míg a forgatás 2012-ben jöhet.
Jó estét, nyár, jó estét, szerelem
A rendező másik filmterve a Salzburg hercege munkacímet viseli, lényegében Fejes Endre Jó estét, nyár! jó estét szerelem! című könyvének a feldolgozása lenne, nem szigorú adaptáció, hanem a mai viszonyokra való átigazítás. Az eredeti történetben egy fiatalember görög diplomatának adja ki magát, csak előkelő helyeken eszik-iszik-mutatkozik, lányoknak udvarol, ám minden hónapban csak 1-2 napig tudja biztosítani fizetéséből, a többit valahol kihúzza. Teszi mindezt a látszat hatalmáért, másrészt a nőkre tett hatás végett. Nagy Viktor Oszkár szerint a kivagyiság, az elismerés kicsikarásának vágya, a külsőségek ereje a Kádár-korszak után, ma is erős, a történet pedig aktuális maradt. A rendszer érdekes: nemcsak a fiatalember csapja be a környezetét, hanem a környezet is hazudik magának - így szól ez a történet az önbecsapásról.
A könyvből Szőnyi G. Sándor készített tévéfilmet 1972-ben
A Salzburg hercege forgatókönyvének első verziója egy hónapon belül kész lesz, a filmet a Gerő Marcell - László Sára - Dobos Tamás nevével fémjelzett Campfilm fogja gyártani - nem lesz drága a produkció előreláthatólag, és az ütemezése is attól függ, hogy a Lénárd-film sorsa hogy alakul, mivel Nagy el akarja kerülni az összecsúszást. Az biztosnak tűnik, hogy a film témája még egy pár éven belül aktuális marad.
Apaföld, A vizsga, Az öreg fa
A MOKÉP májusban adja ki az Apaföldet, és a különlegességét az adja, hogy az extrák között két egyetemi Nagy-vizsgafilm is látható lesz, a 18 perces A vizsga Hernádi Csaba, Gémes Sára és Michael Mehlmann, illetve a 12 perces Az öreg fa Székely B. Miklós, Monori Lili és Czukor Balázs főszereplésével.
Kár, hogy nem sokan gondolnak a vizsgafilmjeik sorsára, pedig rengeteg rejtett kincs porosodik a SZFE raktáraiban - legutóbb Janisch Attila életmű-DVD-jén láthattunk vizsgafilmeket, de ez inkább szabályt erősítő kivétel, úgyhogy Nagy ezzel az akciójával egyben fel akarja hívni a figyelmet ezekre a filmekre.
A DVD borítóját az a Gál Krisztián tervezi, akinek az Apaföld-plakátja Magyar Filmplakát Kiállítás és Versenyen elnyerte a szakmai fődíjat, a filmekhez angol felirat is lesz.
