A férfi szembetalálkozik a sorssal - egy kicsi
faemberke képében - Négyféle barna
Elsőként, május 4-én a Dalarnai emberek című film látható. A családi történet három nővérről szól, akik együtt nőttek fel egy kis faluban, Svédország Dalarna nevezetű tartományában. A legfiatalabb lány Mia, aki korán a fővárosba költözött, hazalátogat apja hetvenedik születésnapjára. Kezdetét veszi az ünnepség, és lassan szóba jönnek a régi nézeteltérések, forrósodik a vita, és nemcsak a macska kerül bajba*. A rendező, Maria Blom 1971-ben született és íróként, valamint színházi rendezőként komoly sikereket ért el. A Dalarnai emberek első nagyjátékfilmje.

Május 5-én este Tomas Alfredson autodidakta filmrendező alkotását, a Négyféle barna című filmet láthatják a svéd filmek szerelmesei. Egy jól öltözött, visszavonulásra készülődő férfi szembetalálkozik a sorssal - egy kicsi faemberke képében. Dél-Svédországban egy lelkes apa bevezeti fiát a kisállatok hamvasztásának örömeibe. Göteborgban egy rendkívül vegyes társaság abba a hitbe ringatja magát, hogy meg fognak tanulni főzni. Közben valahol északon meghal egy családfő, akinek egzotikus temetést rendeznek.

Május 6-én este egy újabb kortárs svéd gyöngyszem kerül a közönség elé, Josef Fares Zozo című filmdrámája. A Bejrútban élő Zozo a polgárháború ellenére nyugodt életet él, iskolába jár, sok barátja van. Egy nap azonban bekövetkezik a tragédia és Zozo magára marad. Megpróbál kijutni a számára teljesen ismeretlen Svédországba. Az 1977-ben, Libanonban született rendező családja 1987-ben a svédországi Örebro városába költözött. Már tizenévesen számos akciódús, házilag alkotott egyedi effektekben gazdag kisfilmet készített. 1998-ban ő lett a stockholmi  Színművészeti Intézet valaha felvett legfiatalabb növendéke. Néhány sikeres vígjáték után (Jalla! Jalla!, 2000 és Zsernyákok, 2003), most drámaibb, komolyabb témához nyúl, de az alkotásból ezúttal sem hiányzik Fares jellegzetes humora, a meghittség és a vizuális narratív stílus. A Zozó-t a SPI International Magyarország Kft. engedélyével vetítik.

Az elszigeteltségből kivezető lehetséges
út - Popzene Vittulából
A svéd filmnapok záróakkordjaként, május 7-én az elszigeteltségből kivezető lehetséges utat mutatja meg az iráni születésű Reza Bagher Popzene Vittulából című alkotásával. Matti és szótlan barátja, Niila egy apró, sarkkörön túli faluban, Vittulában lakik, ahol a férfiak sokat isznak és keveset beszélnek, a nők pedig erősek és kemények. A hatvanas éveket éljük, és akár tetszik akár nem, a földutakat már burkolják, és betör a faluba a rock and roll. Vittula elszigetelt világát egészen addig nem fenyegeti komolyabb veszély, amíg a trendi, Dél-Svédországból érkező énektanár, Greger meg nem jelenik a színen egy versenybiciklivel, és dacolva a falu hagyományaival. Előtte, 18:30-tól a film alapjául szolgáló nagysikerű könyvet mutatja be a fordító, Kertész Judit. Mikael Niemi Popzene Vittulából című regényét Jenny Bergström a Svéd Nagykövetség és Kirsi Rantala, a Finn Nagykövetség munkatársa is méltatja.