2026 január elején a Kecskemétfilm Rajzfilmstúdió egy régi, meghatározó munkatársa, Tóth László István vette át a vezetői feladatokat Mikulás Ferenctől, aki a műterem 1971-es alapításától, ötvennégy éven keresztül állt a Kecskeméti Rajzfilmstúdió élén. 1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött. Az új stúdió kezdetben csak közreműködőként vett részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdte meg. A Kecskemétfilm Kft. Magyarország egyik vezető animációs filmes műhelyévé vált. A stúdió mind a hazai, mind a külföldi filmpiacon produkciók széles skálájával szerepel. Kínálatában a művészi rövidfilmek, sorozatok, egész estés animációs filmek, oktató- és reklámfilmek játszanak fő szerepet.
A cikk eredeti verziója a magyar animáció angol nyelvű szakportálján, a Hunimation-on jelent meg.
Mit jelent egy 55 éve működő animációs műhely esetében a „zökkenőmentes átadás”? Inkább szakmai, emberi vagy intézményi kihívás ez?
Mikulás Ferenc: László több évtizede munkatársunk a stúdióban, dolgozik és dolgozott hazai és külföldi produkciókban, különböző munkakörökben, így belülről látja stúdiónkat. Én talán az intézményi kapcsolatokban tudok segíteni. Ez a helyzet minden szempontból kihívás, a szakmai-társadalmi környezetet is figyelembe véve.
Tóth László István: Az átadás jogi szempontból zökkenőmentes, egyik napról a másikra változik a céges dokumentumok aláírása. A gyakorlatban viszont egy több hónapos átmeneti időszakról beszélhetünk. Ugyan több mint három évtizedet töltöttem a rajzfilmstúdióban, új ügyvezetőként olyan területeket is meg kell ismernem, amelyekkel eddig nem foglalkoztam. Mikulás Ferenc most ezekbe is beavat. Ezért a kérdésben feltett lehetőségek közül intézményinek, egyúttal szakmainak is mondanám a kihívást.
![]()
Toldi / Fotó: Kecskemétfilm
A Kecskemétfilm egyik alappillére a magyar kulturális hagyományok animációs feldolgozása. Hogyan lehet ezt a küldetést a 21. században, új közönségek számára is relevánssá tenni?
M.F.: A kulturális hagyományok feldolgozására talán legjobb példa a Magyar népmesék sorozata. Ezek a mesék egy olyan egyetemes mintázatot követnek, amelyekben a főhőst nehézségek és próbatételek, barátok és ellenségek veszik körül az úton, míg végül elérkeznek a nagy konfliktusig, hogy aztán megszerezzék méltó jutalmukat. Ezeknek a történeteknek az a lényege, hogy minden ember számára felmutatnak egy általános érvényű archetipikus életstratégiát – és így bármilyen korban megállják a helyüket. A népművészeti motívumokat korszerű vizuális nyelvvé alakítottuk és a zene is kortalanul segíti a történeteket. (Ma a Magyar népmesék angol, kínai és magyar változatának 218 millió nézője van a nagyvilágban és ez a szám havonta 1 millióval növekszik.)
T.L.I.: A Kecskemétfilm eddigi 55 évében nagyon sok alkotó járult hozzá a stúdió reputációjához. A folytatásban egyik pillérünk továbbra is a magyar kultúra hatalmas tárházából történő merítés – értékes művek, meghatározó személyek történetének megfilmesítése. Ebben számítunk a fiatal alkotók ötleteire, közreműködésére is, akik a 21. században szocializálódva friss látásmódot hoznak az animációs filmművészetbe.
Egy kis ország animációs stúdiója számára mit jelent ma a „nemzetközi versenyképesség”? Stílusban, témaválasztásban vagy gyártási struktúrában dől el?
M.F.: A versenyképességet a meglévő filmvagyonunk és a mindenkori alkotógárda művészi színvonala jelenti. Jelenleg egy generációváltás zajlik a stúdióban. Fontos, hogy kik és milyen módon tudnak alkotóként is részt venni a jövőben a filmek készítésében.
T.L.I.: Egy európai animációs stúdió nem a villámgyorsan, nagy mennyiségben legyártott tartalmakkal lesz versenyképes – ez az ázsiai cégek erőssége. Magyar stúdióként a magas minőségre, a szakértelemre kell helyeznünk a hangsúlyt, itt is igaz lehet az, hogy a kevesebb több. Emellett elengedhetetlen a jó és hatékony interkulturális kommunikáció.

Magyar népmesék / Fotó: Kecskemétfilm
Mi lenne az a mondat, amely tíz év múlva leginkább összefoglalná a most induló korszak jelentőségét?
M.F.: Talán a „megszüntetve megőrzés” kifejezést olvasnám szívesen 10 év múlva a stúdióról.
T.L.I.: Ez volt az az évtized, amikor a Kecskemétfilm a hagyományos filmes értékeire építve újradefiniálta önmagát, megújulást teremtve – úgy, hogy közben megőrizte a lelkét és hosszú távon iránymutatóvá vált.
Több évtizedes belső szakmai tapasztalat után miben látja az ügyvezetői szerep legnagyobb kihívását?
T.L.I.: Olyan pénzügyi egyensúly megteremtése, amely a bevételek és kiadások hosszú távú kiszámíthatóságát és stabil tervezhetőségét biztosítja.
Hogyan tekint vissza most, az igazgatói korszak lezárásakor a Kecskemétfilm történetére? Mi az, amit mindenképpen továbbörökítendő értéknek tart?
M.F.: Azt szoktam mondani, hogy meg kell őriznünk azokat a nemzeti értékeket, amelyekbe beleszülettünk, és ezeket a folytonosan megújuló technikai lehetőségekkel továbbadni. Ezek az értékek generációról generációra megújulnak és bővülnek, nem egy avítt konzervatív értékőrzésre gondolok. Úgy vélem, hogy ezt az irányt fontos lenne folytatni.
Többször hangsúlyozta az utánpótlás-nevelés és a mentorálás fontosságát. Milyen készségekre van ma leginkább szüksége egy pályakezdő animátornak?
T.L.I.: Az animációs filmek gyártásában egy jó animátor az érzelmi átéléssel, belső színészi képességgel, magabiztos rajzi, anatómiai ismeretekkel rendelkezik. Ismeri és alkalmazza az animációs alapelveket – ezek közül a két legfontosabb a timing és a spacing. Vagyis a mozdulatsor egyes elemeit, a rajzokat időben és térben a megfelelő módon kezeli. A türelmet is fontos megemlíteni: gyakran hosszú folyamat egy néhány másodperces munka elkészítése. Az ismétlődőnek tűnő rengeteg rajz – 3D-animáció esetében póz – helyett az összetett mozgás szépségére érdemes koncentrálni.
Továbbá elengedhetetlen, hogy alkalmazkodóképes is legyen az animátor, hiszen mások grafikai és animációs stílusához, rendezői elképzeléseihez kell igazodnia.
Mi volt az ön számára a legfontosabb tanulság a fiatal alkotókkal való közös munkában?
M.F.: A munkatársak nagyrésze a stúdió indulásakor nem kecskeméti volt, így a stúdió nemcsak a munkahelyükké, hanem részben az otthonukká is vált. Ma a fiatalok fontosnak érzik az önállóságot, a személyiségük érvényesülését – nehezebb megteremteni azt a teret, ami az online jelenlét mellett a valós közösségben való együttműködést is lehetővé teszi.

Magyar szentek vallomása / Fotó: Kecskemétfilm
A magyar szentek életét bemutató sorozat és az előkészítés alatt álló egész estés film is hosszabb távú elköteleződést igényel. Miben látja ezek legnagyobb kockázatát és legnagyobb ígéretét?
T.L.I.: A Magyar szentek vallomása című sorozatunk pályázati forrásokból valósulhat meg, epizódról epizódra. Ha forráshiány miatt szünet van az epizódok között, az a stáb más projektekbe történő elvándorlását eredményezi, és nem garantált, hogy a folytatáskor újból ugyanazok az alkotók tudnak közreműködni. Amennyiben a hátralévő epizódok finanszírozása egyszerre valósulna meg, az alkotói folyamat gördülékenyebbé válna, biztosítva a sorozat magas szakmai színvonalú befejezését. A Toldi bemutatója óta újabb egész estés film előkészítése nem kezdődött meg, viszont kiemelt helyen szerepel hosszú távú terveink között.
Hogyan tudja egymást erősíteni a KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) és a stúdió működése? Hogyan változott meg a KAFF szerepe az elmúlt évtizedekben a magyar és a nemzetközi animációs térképen?
M.F.: A stúdió érdekében találtam ki a nemzetközi ösztöndíj rendszert és a fesztivált. Lássák a munkatársaim, hogy mi történik az animáció területén a világban, és lássák a külföldi alkotók, rendezők, producerek a magyar animáció értékeit. Így több esetben a fesztivál külföldi vendégei később a megrendelőink vagy munkatársaink lettek.
Sokat jelentett, amikor a hazai fesztivál európai egészestés és televíziós filmek seregszemléje is lett. A díjnyertes programok szereplése partnerfesztiváljainkon az egész magyar animáció legjavát mutatják be, és az utóbbi időben egyre nő azoknak a hazai programoknak a száma, ahol szintén szerepelnek a fesztivál válogatásai. Számon tartanak és értékelnek bennünket itthon és külföldön is.
A Kecskemétfilm életében továbbra is meghatározó a bér- és szervizmunka. Hogyan lehet ezt az erős nemzetközi jelenlétet úgy fenntartani, hogy közben az önálló arculat és alkotói ambíciók se sérüljenek?
T.L.I.: Legyen szó egész estés filmről, sorozat epizódjairól, reklám- vagy rövidfilmről, minden megbízást izgalmas szakmai kihívásként kezelünk. Bérmunkák esetében is hiszünk abban, hogy a változatos képi világ erős történetekkel ötvözve garantálja a közreműködésünkkel készült filmek sikerét. Alkotói ambícióinkat folyamatosan táplálja a megbízások során végzett közös munka, az ott szerzett értékes tapasztalatokat pedig későbbi saját fejlesztésű projektjeinkben kamatoztatjuk.
Milyen előkészületek szükségesek a Magyar Animáció Háza létrejöttéhez?
M.F.: A Magyar Animáció Háza megvalósulásának előkészítésében jelentős lépés volt a Nemzeti Filmintézet és a Kecskemét Megyei Jogú Város szándéknyilatkozata a múzeum megvalósítására vonatkozóan. Jelen pillanatban a hazai és külföldi magyar animációs művészek munkáit kell összegyűjteni és az épület átalakításához forrást szerezni.



