Mattyasovszky Zsolnay Bálint neve összeforrt a jó szereposztással
Fotó: Kovács György
“Mostanra lett elég tapasztalatom ahhoz, hogy belevágjak. Előbb színházaztam egy kicsit, hogy először a színészvezetést tanuljam, mert nagyon más dolog azt mondani a castingon, hogy ez a jelenet, “Tessék!”, és nagyon más ezt egy hatvanperces filmben végigvinni. Ez nem jelenti azt, hogy mostantól tudok rendezni, de a mögöttem álló tizenhárom év filmszakmai gyakorlat remélem megfelelő felkészülést nyújtott.” Mattyasovszky Zsolnay Bálint felvételizett ugyan a rendező szakra is Gothár Péter osztályába, és ugyan nem vették fel, de ettől függetlenül Gothár lett az egyik mestere, hiszen életében először a Paszport című filmben dolgozott rendezőasszisztensként. “Azt találtam ki, hogy mindent megcsinálok a film és a színház körül, hátha majd egyszer úgy hozza az élet, hogy én is rendezhetek. Babos Tamásékkal a KinoFilm Stúdióban kilenc éve együttdolgozom, ha valami ott készült (Erények könyve, A harmadik fiú, Hőskeresők), akkor abban mindig részt vettem, így az évek során egy nagy család lettünk, ami nekem most kezdő rendezőként óriási segítség itt a forgatáson.”
Hátha majd egyszer úgy hozza az élet, hogy én is rendezhetek
Fotó: Kovács György
Mattyasovszky első filmje egy 52 perces tévéjáték lett: A rajzoló egy rendőrségi fantomképrajzolóról szól, aki egy sorozatszatír ügyében találkozgat az áldozatokkal. A forgatókönyvíró Maruszki Balázs (Ébrenjárók, A zöld sárkány gyermekei, Hacktion) a sztori készítése közben a rajzoló és az áldozat közötti beszélgetéseket gondolta végig: “Sok konfliktus van benne, ami abból adódik, hogy az áldozatok memóriája torzul az átélt trauma hatására. Nagyon másképp látják az arcot, mint ahogyan a valóságban kinéz. Ezért is nagyon nehéz ez a foglalkozás, hiszen eltérő leírások alapján kell előhozni egy objektív, felismerhető arcot.” Maruszki története novella formájában már évekkel ezelőtt felkeltette Mattyasovszky érdeklődését, ám közben az alapötletből színdarab készült, amelyet a forgatókönyvírás során első vázlatnak tekintettek. “Ez egy kamaradráma, ami a legjobban a tévében állja meg a helyét, és egy szerencsés véletlennek köszönhetően keresett meg Babos Tamás, akivel már dolgoztunk együtt a Hőskeresőkben (amikor mi jártunk a forgatáson, még Mennyből az angyal címen futott a film - riportunk a készülő tévéfilmről), hogy Bálintnak keres könyvet.” Maruszki Balázs, ahogyan Miklauzic Bence korábbi filmjeiben is, ezúttal is feltűnik egy statisztaszerepben, ezúttal egy drogos letartóztatott formájában jelenik majd meg a képernyőn.
A forgatókönyv fejlesztése során a dramaturgiai szempontok mellett a megvalósíthatóság is fontos volt, hogy a szükséges jeleneteket tíz forgatási nap alatt kevés szereplővel, kevés helyszínen el lehessen készíteni. Így az eredetileg két szálon futó történetből csak a rajzolót tartották meg, az elkövető a filmben nem jelenik meg. “Csak a fantomrajzokon látjuk az arcát - tulajdonképpen a főhős is ebbe őrül bele, de ez a koncepció csak akkor tud működni, ha a néző sem látja soha az elkövető arcát.”
Másképp látják az arcot, mint ahogyan a valóságban kinéz
Fotó: Valuska Gábor
A rajzolót a készítők lélektani drámaként határozzák meg, de a rendező szerint nagyon jól lehet használni a hard-boiled krimi és a film noir alapvető jellemzőit. “A fantomképrajzoló szakértőnk mondta, hogy ezek a kihallgatások inkább pszichológiai meccsek. A rajzolónak egy óra alatt az áldozatot meg kell nyugtatnia és ki kell szednie belőle minél több információt. A filmben három nagy beszélgetés van, három női áldozattal, három rajzolással. A filmben a nemi erőszak és a házasságon belüli erőszak is fontos szerepet kap, hiszen a statisztikákból is tudjuk, hogy ezeknek az eseteknek a feléről nem is tudunk, éppen amiatt a bűntudat miatt, amit ezek a nők ilyenkor éreznek. Nagyon különös reakció, úgy is viselkednek a kihallgatáson, mintha ők maguk tehetnének a történtekről. Ez pszichológiailag szörnyű helyzet.” A női szerepeket Pálfi Kata, Sipos Vera, Borbély Alexandra és Pelsőczy Réka alakítják, a rajzoló szerepében Kocsis Gergely, a Katona József Színház színművésze látható: “Ez egy nagyon speciális foglalkozás, és azt gondolom, hogy egy ennyire vizuális kontextusban létező ember nagyon figyel, kicsit jobban belenéz a világba - szó szerint, és kicsit átvitt értelemben is. Ha egy rajzolót játszik az ember, akkor eggyel bátrabban lehet nézni.”
Pszichológiailag szörnyű helyzet
Fotó: Kovács György
Simon Zoltán fantomkép rajzoló segíti a stáb munkáját, de a rajzokat Varga Anikó látványtervező készítette, és a jelenetekben Kocsis Gergely imitálja a rajzolást. “Egy fejformát azért még meg tudok rajzolni, azért ahhoz nagyon ügyetlennek kellett volna lennem, hogy ezt a részét ne tudjam eljátszani.” A film legfőbb helyszíne egy rendőrségi kihallgatószoba, itt zajlanak a beszélgetések, a filmhu mégis egy zuglói kertvárosban látogatta meg a stábot. A film legvégét rögzítették az utolsó forgatási napon, és szpojlerek nélkül annyit elárulhatunk, hogy fegyverre és kaszkadőrre is szükség volt a történet lezárásához. Kocsis Gergely főszereplő speciális helyzetben van, hiszen a tíz napos forgatáson mindvégig jelen volt, és noha korábban is alakított már főszerepet, de olyat még nem, amelynek minden egyes kockáján szerepel. “Tíz napon át minden “Tessék!”-en és “Ennyi’!”-n ott voltam. Ilyen értelemben feszített volt a tempó, de igazság szerint jobban eltelt a nap munkával, mint amikor azt várom, hogy mikor kerülök sorra.”
Minden “Tessék!” és “Ennyi’!”
Fotó: Kovács György
Mattyasovszky Zsolnay Bálint és Kocsis Gergely a Paszport forgatásán ismerkedtek meg: “Életem első forgatása volt, így nagyon meghatározó számomra, Bálint pedig asszisztensként dolgozott benne. De nem gondoltam volna, hogy egyszer lesz egy saját filmje, és abban is együtt dolgozunk majd.”
A rajzoló a Magyar Média Mecenatúra program keretében 44 969 000 Ft támogatást kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsától. A forgatás 2013 júliusában zajlott, a kész tévéfilm 2014-ben érkezik majd a képernyőkre.
