A szolnoki filmfesztivál évek óta visszatérő vendége vagy, idén részt vettél a fesztivál keretében rendezett filmszakmai kerekasztalon. Miért fontos számodra, hogy jelen legyél ezen a rendezvényen?
Törekszem arra, hogy az összes fontos szakmai filmes rendezvényen ott legyek, nemcsak Szolnokon, hanem a CineFesten, a KAFF-on, de a kisebb fesztiválokon és természetesen a Filmhéten is. Ezeken a rendezvényeken lehet személyesen, kötetlenebbül beszélni a szakma szereplőivel, közvetlen, direkt és minden bizonnyal őszintébb visszajelzést kapok, mint Budapesten, hivatali körülmények között. Sokat tanulok és sokat tapasztalok a fesztiválokon, minden tiszteletem a szervezőké, Miskolcon Bíró Tibor, Kecskeméten Mikulás Ferenc, Szolnokon pedig évtizedek óta Demeter István - és most már egész családja – mutat példát szakmaszeretetből és hozzáértésből.
Az elmúlt hónapok hírei alapján úgy tűnik, hogy új korszak kezdődik a magyar filmtámogatás területén. Hol helyezkedik el ebben a Médiatanács Mecenatúra programja?
A Médiatanács 2011–2012-ben számos szakmai egyeztetés tapasztalatait és nemzetközi példákat beépítve újította meg a filmes pályázati struktúrát, a filmszakmai támogatásokat egységes rendszerben kezelve, műfaji alapú, szelektív támogatási rendszert épített fel. Az elmúlt kilenc évben közel 13 milliárd forintot fordított filmalkotások és hozzájuk kapcsolódó egyéb tartalmak gyártási támogatására, összesen 1369 alkotást támogatva. Ebből 1074 már elkészült, 277 alkotás készül jelenleg is, mindösszesen 18 alkalommal nem készült el a támogatott tartalom, de ezekben az esetekben az alkotók visszafizették a támogatás összegét. Ez azt jelenti, hogy mindössze 1,3%-a nem készült el a támogatott filmeknek, ami hatalmas eredmény. A filmek teljes gyártási folyamatának, életciklusának követésére, és ami még fontosabb, az átláthatóság biztosítására hoztuk létre pályázati nyomonkövető honlapunkat, a Pályázati Tükröt, ahol minden egyes filmnek saját adatlapja van, amit az alkotók töltenek fel adatokkal.
Félvilág
A Médiatanács Mecenatúra programjának filmes ágán belül 2018-ban 1,8 milliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre a dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, animációs alkotások, tévéfilmek, kisjátékfilmek, rádiójátékok és online terjesztésű filmek támogatására. Számos támogatási döntés még 2019-ben született meg, így ezek a tartalmak még 2020-21-ben is okozhatnak nagyon kellemes meglepetéseket mind a hazai és a külföldi fesztivállátogató közönségnek, mind a tévénézőknek.
Az utóbbi évek, de akár a legutóbbi hetek-hónapok sikerei - az Oscar-díj, az Emmy-jelölés, A-kategóriás fesztiválok nagydíjai, illetve más fesztiválsikerek azt jelzik, hogy a Médiatanács valódi támogatást nyújt olyan alkotóknak, akik nemzetközi szinten is jegyzett, elismert filmeket készítenek, nem mellesleg több millió magyar nézőhöz jutnak el a közszolgálati csatornákon, mozi forgalmazáson és az interneten keresztül.
Az elismerések közül ugyan kétségkívül a Mindenki Oscar-díjának volt a legnagyobb a visszhangja, de Mecenatúrás alkotások azóta is minden évben leteszik a névjegyüket nemcsak a magyar, de a nemzetközi színtéren is: A-kategóriás fesztiválokra kerültek be, közülük több mű Cannes-ban, a Sundance-en, Montrealban és további neves fesztiválokon is bemutatkozott, sok közülük eredményesen szerepelt és díjjal térhetett haza. A Mecenatúra programban elkészült filmek több mint 1700 magyar és külföldi fesztiválról 400-nál is több díjat hoztak el a magyar kortárs filmes szakma elismeréseként.
Mindenki
Az utóbbi hetek egyik legfontosabb filmje, a Tóth Barnabás rendezésében készült Akik maradtak szintén Mecenatúrás tévéfilm. Hogy lehet, hogy tévéfilm Magyarország hivatalos Oscar-nevezése?
A Médiatanács 2011 óta 43 tévéfilm gyártását támogatta, összesen 4,2 milliárd forint értékben. Ezek a filmek 120-150 millió forintos költségvetésből, hatalmas alkotói elszántsággal és kreativitással készülnek. Ez az összeg töredéke egy hazai gyártású mozifilm költségvetésének, mégis az eredmények azt mutatják, hogy ezek a filmek nemcsak a mozikban és a TV képernyőn, de akár A-kategóriás fesztiválokon is megállhatják a helyüket. A sort olyan filmek nyitották, mint A berni követ, a Szabadság-különjárat, majd olyan filmek folytatták, mint az I. világháborús dráma, a Szürke senkik, vagy a Félvilág, ami a moziban is elért több tízezer nézőt. A legújabb alkotások közül kiemelkedik A színésznő, Az árulók, és most, 2019-ben Deák Kristóf új filmje a Foglyok, aminek hazai mozipremierje a miskolci Cinefesten volt, és a közönség, valamint a kritikusok is egyaránt lelkesen fogadták.
A legutóbbi siker, amit a Mecenatúra program elkönyvelhetett a Bergendy Péter által rendezett Trezor tévéfilm kategóriában nemzetközi Emmy-díjra való jelölése. A díjátadó gálát 2019. novemberében tartják New Yorkban.Akkor még nem is szóltunk az Akik maradtak című filmről, ami egy egészen különleges fejezete a Mecenatúra programnak, hiszen egy olyan kategóriában képviseli Magyarországot az Oscar-versenyben, ami alapvetően nem tévés költségvetésű filmekre lett kitalálva. Mégis mind minőségben, kivitelezésben, mind érzékeny történetmesélésben egy olyan szintet hoz, ami méltóvá teszi arra, hogy egyenrangú félként szálljon versenybe az Oscar szoborért. A film világpremierje szeptember elején ráadásul a legendás Telluride Filmfesztiválon volt, ahová magyar filmek közül legutóbb a Saul fia kapott meghívást. Ezeket a sikereket megelőzően a 2018-as év sem maradt kiemelkedő esemény nélkül, hisz Topolánszky Tamás Yvan CURTIZ című filmje elnyerte az A-kategóriás Montreáli Filmfesztivál nagydíját.
Akik maradtak
A fikciós műfajokon kívül és a tévéfilmek támogatása mellett a Mecenatúra a fő, többnyire kizárólagos forrása a nemfikciós filmeknek.
A program túlmutat a TV filmek gyártási támogatásán, ennél jóval sokrétűbb. Már a kezdetektől célkitűzésünk volt új életet lehelni a szinte már eltűnt természetfilmes műfajba, rengeteg pénzt fordítottunk dokumentumfilmek gyártásának támogatására, és nagy örömünkre szolgál, hogy újra virágzik a magyar animációs filmgyártás is. Mára a legendás alkotók mellett felnőtt egy új generáció, akik részben a program támogatásainak, részben a kiváló egyetemi és gyakorlati képzéseknek köszönhetően világszínvonalú munkákkal örvendeztetik meg a közönséget és sikert-sikerre halmoznak a nemzetközi fesztiválokon. Több mint 150 animációs filmet, több mint 30 teljes sorozatot finanszíroztunk, nem is beszélve a szakmának nyújtott egyéb támogatásokról.
Így példaként említhetjük Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmjét, ami elnyerte a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját, a közelmúltban nagydíjat nyert a Kritikusok Hetén Locarnóban, valamint versenyprogramba került az A kategóriás amszterdami IDFA dokumentumfilm fesztiválon. A filmet a magyar mozik is műsorra tűzték. A legújabb animációs filmek közül Andrasev Nadja Szimbiózis című rövidfilmje a rangos annecy-i animációs filmfesztiválon volt először látható, nem sokkal később pedig a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon három díjat is besöpört. 2018-ban Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című megrázó erejű filmje ért el kiemelkedő sikereket, amely első magyar dokumentumfilmként a Sundance Filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, azóta a világ filmfesztiváljait járja. Több mint 80 hazai és nemzetközi fesztiválra kapott meghívást, Európai Filmdíjra jelölték, és közel 30 díjat nyert el eddig - köztük a magyar és a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját.
A létezés eufóriája
Mosonyi Szabolcs legújabb, Vad Balaton című munkája 2018 tavaszán mutatkozott be a hazai mozikban, és ugyanúgy elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál „Európa Kékszalagja” elnevezésű nagydíját. mint korábban tette azt a Vad Kunság című filmjével. A megváltozott tartalomfogyasztási szokások miatt számos elkészült tartalom online platformokon is megjelenik, nem egy alkotás már az 1 milliós letöltés közelében van, ami hatalmas eredmény, hiszen láthatóan sikerrel veszik fel a versenyt a külföldi online tartalmakkal.
A Médiatanács új filmes pályázatokat nem írt ki 2019-ben. Mi várható, lesz folytatása a programnak?
Az Országgyűlés 2019. január 1-jével módosította a mozgóképről szóló törvényt, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt is. A módosítás értelmében a törvényalkotó új jogi személyt, Televíziós Film Mecenatúrát hozott létre, amelynek kezelője az öttagú Televíziós Filmkollégium lesz. Ami jelenleg biztosnak tűnik, hogy hamarosan bővülő támogatási források - tiszta, átlátható és strukturált pályázati környezetben - állnak majd a hazai filmesek rendelkezésére. Az új struktúra nagyban támaszkodik majd a Mecenatúra program pályázati rendszerére, de ahol szükséges természetesen fejlesztve azt. Nyílván a bővebbnek tűnő források új műfajok támogatását is megteremthetik, gondolok itt akár a sokszor emlegetett sorozatokra.
Mit szólsz a Filmalapban történt változásokhoz?
Jó döntésnek tartom Káel Csaba kinevezését, művelt, érzékeny, széles látókörű ember került a filmszakma élére, aki segíteni kívánja a hazai filmes szakma és filmes környezet – akár jogszabályi, akár szervezeti, pályázati – fejlesztését, a filmes szakterületek közötti hatékony együttműködést. Vezetői képességeit, nyitottságát pedig már bizonyította a Művészetek Palotájának igazgatójaként az elmúlt években.
Trezor
Mi a véleményed a további filmes, mozgóképes területekről? Minden rendben, vagy a területtel elméleti, egyetemi téren is foglalkozóként látsz hiányosságokat?
Mint látható, átalakulás zajlik a Filmalapnál, biztos vagyok abban, hogy az új kollegák kellő átgondolással és megfontolással teszik majd dolguk. Sokszor elmondtam, hogy a magyar filmtámogatási rendszer, a közvetlen és közvetett támogatások egymásra épülő struktúrája példaértékű, az egyik leghatékonyabb rendszer egész Európában. A kortárs magyar filmek sikerei – nyílván az alkotók tehetségén túl – ennek a jól felépített és forrásbő rendszernek is köszönhetők. Azt is elmondtam sokszor, hogy magam részéről erősebben támaszkodnék a történelmi és irodalmi hagyományainkra, ösztönözném erősebb megjelenésüket. A audiovizuális ipar évről évre jobb számokat mutat, az előző évi több mint 100 milliárd forintot idén jelentősen meg is haladja a terület. Európában az egyik legnagyobb mértékű fejlődést produkálva hozzájárul a nemzetgazdaság teljesítményéhez.
A számok már most is nagyon jók. Soha ennyi pénzt nem fordított a magyar állam a mozgókép támogatására. Nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar film legnagyobb támogatója a magyar állam, a kortárs filmjeink költségvetése sok esetben kizárólag állami forrásokból áll össze. A Filmalap és a Mecenatúra mellett ott a közvetett támogatás, de finanszíroz területeket az NKA, az EMMI. A Magyar Művészeti Akadémia is egyre több filmes aktivitás előmozdítója, szervezője és finanszírozója. Az MMA konferenciákat szervez, külföldi megjelenést finanszíroz, velük szerveztük meg a Magyar Animáció 100 éves évfordulóját: kiállításokkal, filmvetítésekkel, konferenciákkal, külföldi fesztivál megjelenésekkel, szakmai tanulmányokkal, kötetekkel. Soha nem kapott korábban ilyen sokoldalú és összefogott szakmai és pénzügyi segítséget az animációs világ, mint az MMA és Mecenatúra összefogásakor.
Ezek szerint nem látsz problémás területet?
Látok még olyan területet, ahol jó lenne előrébb lépni. A kortárs magyar filmek forgalmazását, fesztiválozását erősebben, direktebben és jobban támogatnám. Óriási összegeket költünk a gyártás finanszírozásra, ennek töredékével még hatékonyabb fesztivál jelenlétet és külföldi televíziós és mozis forgalmazást ösztönözhetnénk. A mozgóképkultúránk egyéb területei is több odafigyelést érdemelnek. A fesztiválok támogatását tisztább és jobban tervezhető rendszerbe terelném, nyílván ennek hatalmas szakmai hozadéka lenne, hiszen egy komoly fesztivál szervezése az előző lezárulásának utolsó napján vagy még előbb kezdődik. A folyóiratok és a filmes szakportálok munkáját is jobban támogatnám, hiszen mindannyian a magyar film sikeréért és a magyar nézőkért dolgozunk. Van mindig pontosítani való a szabályozási környezetben, a közvetett támogatások esetében is lehet pozitív irányba változtatni, amit a szakma üdvözölne, hozzájárulna az országimázshoz, és a bérmunkának is jót tenne. Káel Csabának van és lesz is feladata: filmes, ismeri és érti a magyar kultúrát, biztos vagyok abban, hogy jót fog hozni a filmes szakmának.
Örök tél
A Mecenatúrán és az állami felelősségvállaláshoz kapcsolódó kérdéseken túl részt veszel az egyetemi oktatásban.
A film nemcsak művészeti ág, de természeténél fogva az egyik legköltségesebb és legnagyobb értékű szellemi alkotás is egyben. Úgy gondolom, hogy ma, egy XXI. századi igényű alkotónak, producernek tisztában kell lennie a filmkészítés üzleti, jogi aspektusainak alapvető összefüggéseivel. A haladó gondolkodású művészeti képzéseknek pedig felelőssége, hogy a film esztétikaközpontú oktatása mellett teret adjon a film üzleti és jogi ismereteinek oktatására is. E szerint a filozófia szerint állítottuk össze két féléves, saját fejlesztésű tematikánkat Dr. Takó Sándorral, akivel a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint a Metropolitan Egyetemen is tanrendszerűen van lehetőségünk együtt oktatni, időszakos jelleggel egyéb felsőoktatási intézményekben is megfordulva. Dr. Kucsera Tamásnak köszönhetően a Károli Egyetemen is találkozhatnak ezzel az anyaggal a hallgatók.
Mi is írtunk a szakkönyvekről, terveztek folytatást?
A könyveink egyértelműen pozitív fogadtatást kaptak, alkotó és producerek hívtak fel, még Mikulás Ferenc is dícsérte. A Mozgókép és paragrafusok, az Animációs Körkép, vagy éppen a legnagyobb kortárs animációs alkotókat és forgatókönyvírókat megszólító Magyar animációs alkotók I. és Magyar Forgatókönyvírók I. című interjúkötet ma már ott vannak a felsőoktatásban. Jelenleg is dolgozunk több könyv előkészítésén, valamint rövidesen le is kell adnunk egy anyagot, Takó Sándorral a filmalkotás folyamatának legfontosabb jogi kérdéseit összefoglaló köteten dolgozunk közel két éve, a Film és jog a gyakorlatban lesz a cím, reméljük, még idén megjelenhet. A korábbi kötetekben olyan nevekkel dolgoztunk együtt, mint Varga Balázs, Taba Miklós, Vincze Zsuzsanna, Csákvári Géza, Kárpáti György, Fülöp József, Varsányi Ferenc, még hosszan sorolhatnám, megtisztelő velük dolgozni.
Korábban több filmet készítettél, az Ocsaky századosról forgatott számos fesztiválon szerepelt sikerrel. Már nincsenek filmes ambícióid?
Az elmúlt 9 évben filmkészítésre sajnos nem volt lehetőségem, nem volt időm sem, bár Andy Vajna többször is jelezte, hogy örülne, ha producerkednék, Havas Ágnessel szerették az Ocsaky-filmet, Köbli Norbert írt belőle forgatókönyvet még 2008-ban. Andyvel beszéltünk erről a Nándorfehérvár kapcsán még 2001-ben levédett anyagomról, és egyéb tervekről is, de én nem pályáztam, ez az én döntésem volt. Filmet készíteni a legjobb dolgok egyike, bevallom, óriási teveim vannak, mindig motoszkál az emberben és egyre, egyre erősebben foglalkoztat a dolog. Évek óta foglalkozom Fox és Zukor munkásságával, ezen a téren sok mindennel készülünk, van más tervem is, meglátjuk, mit hoz a jövő.
borítókép: Kollarik Tamás
