Zsarátnok városában az 1920-as évek végén mindenki meglepetésére a szürke közhivatalnokot, Kopjáss Istvánt nevezik ki főügyésznek. A társadalmi ranglistán jókorát előrelépő Kopjáss ambiciózus tervekkel lát munkához; mindenekelőtt a korrupciótól szeretné megszabadítani a várost. Csakhogy Zsarátnok valóságos urai éppen hogy bábként állították a fontos hivatal élére a megvehetőnek gondolt kívülállót. Kopjásst a rendcsinálás mellett a hatalom és a pénz vonzereje is megérinti, amelyet fiatalkori szerelme, a nagyvilági körökben forgó Magdaléna testesít meg számára. Józan, becsületes, ám kicsinyes, szürke felesége hiába próbálja óvni az urak által felkínált gyanús kölcsönöktől, villavásárlási lehetőségtől, Kopjáss nem tud ellenállni a többszörös csábításnak, ráadásul kinevezésének hírére elárasztják a protekciót remélő rokonok. Maga is korrumpálódik, így elvész az erkölcsi alapja annak, hogy leleplezze a sertéstenyésztő körüli panama nálánál jóval hatalmasabb gazdasági és politikai tényezőit. Becsületét sikertelen öngyilkossággal igyekszik megmenteni.
Még több magazin
magazin
A monumentális Ózd-sorozat, a Sejtjeink, a Puskás Hungary és a Folyékony arany rendezője ezúttal a Kádár-kor gazdasági életének egyik legfontosabb…
továbbmagazin
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan…
továbbFriss
A kritikusok szerint ezek voltak 2024-ben a legjobb magyar filmek
Nézd meg a Fekete kutyát, és fogadj örökbe egy fekete kutyát!
Természetfilmeket és fotókat vár a veszprémi Planet Lans fesztivál
Új műtermeket adtak át a fóti filmgyártó bázison
Élőzenés kísérettel érkezik a Margitszigetre E.T. és Norman Bates
A 13 Oscar-díjra jelölt Emilia Pérez-zel folytatódik a Mozinet Filmnapok
Megérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.
Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen
Lakos Nóra: Mindig is ezt a filmet szerettem volna megcsinálni
Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik
a teljes dossziéA Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéPataki István / Körhinta