Néhány héttel a Magyar Rádió hivatalos indulása előtt, kísérleti jelleggel közvetítették azt az ünnepséget, amely méretében a legnagyobb állami ünnepekkel vetekedett. Az esős időben megtartott rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia centenáriuma kapcsán emlékezett meg arról, hogy Széchenyi István száz évvel korábban lépett politikai és közéleti pályára. Az ünnepség a Bazilikánál, a belvárosban és az Akadémia előtti téren zajlott. Szónokai a filmen is jól látható furcsa hattyúnyakú mikrofonba beszéltek, amely nem csak arra volt jó, hogy a téren elhangzó beszédeket kihangosítsa, hanem arra is, hogy az éter hullámain át a rádió is kísérleti adásként közvetítse a történéseket.
A mikrofont a hazai finommechanikai ipar fellegvára, a Süss Nándor Rt. bocsátotta rendelkezésre. Erre az eseményre hozatták Londonból, ahol előzőleg a Wembley-i kiállításon az angol király beszélt bele. Ez volt a magyar rendezvények történetének egyik első olyan eseménye, amikor mikrofonnal és hangszórókkal tették a helyszínen hallhatóvá a szónokok beszédeit. A rádió megjelenésével ekkor kezdtek elérhetővé válni a világ távoli pontjai, amely ma már életünknek természetes része. Száz éve azonban az ilyesmi még nagyobb erőfeszítésekbe telt, így a híradó beszámolt azokról a holland világjárókról is, akik nemzeti gyarmatbirodalmuk határait felkeresve autóztak át Magyarországon. Útjukat a furcsa lakóautójukon elhelyezett reklámokból finanszírozták és abból, hogy mindenhol közszemlére tették magukat és világjáró kalandjaikat.
A száz éve készült filmhíradó hosszan foglalkozik a politikai és gazdasági elit 1925-ös őszi nagyvadászatával, amelyet Mezőhegyesen rendeztek meg. A kamera részletesen bemutatja az állami ménesbirtok nevezetességeit is, amelyekre azért voltak olyan büszkék akkor, mert 1919-ben a román megszálló csapatok csaknem teljesen tönkretették az értékes mintagazdaságot.
A keleti országrész másik ekkori filmriportja volt a derecskei első világháborús hősi emlékmű felavatása, amely arról is tanúskodik, mennyire megváltozott a Debrecen melletti település az azóta eltelt száz év alatt. Felismerhetetlenek az utcák és az épületek, mint ahogyan szokatlan látvány egy másik filmriportban a budai hegyeket beborító félméteres hótakaró is, amely kétnapos havazás eredménye volt november utolsó hetében. A főváros lakosságának öröme leírhatatlan volt ennyi hó láttán, de a magyar és olasz focisták haragjára sincsenek szavak, amikor az esőzések miatt olyan pályára kellett lépniük, amelyen tócsákban állt a víz. A mérkőzést ennek ellenére megtartották az Üllői úti Fradi-pályán, ahol a két nemzet fiai mérgükben ott csépelték egymást, ahol érték.
