A film a mindenkori elnyomó hatalom működésének mechanizmusait modellezi. Általános érvényű történelmi parabola a hatalom és az egyén szembenállásáról, a hatalom könyörületet nem ismerő személytelenségéről. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi Sáncba, a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni.
Még több magazin
magazin
Boldog-e egy színésznő a Berlinale vörös szőnyegén? Mi történik, ha egy muzulmán kamaszlány leveszi a kendőjét? Megváltoznánk, ha más anyagi…
továbbmagazin
Zendaya főszereplésével készített lehengerlően feszült, energikus és érzéki filmet Luca Guadagnino (Szólíts a neveden, Szerelmes lettem). A…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié