Mindenesetre a hangvétel és a nézőpont alapján a szöveg sokkal inkább emlékeztet egy szexfantáziára, mint egy olyan lány elbeszélésére, aki valóban átélte a szexuális megaláztatás számos szintjét. A történet szerint Josefine már fiatalon nemi erőszak áldozata lesz, a pap, az apja, a testvére, az orvosa, a környezetében lévő összes férfi kihasználja őt, majd megbüntetik és megalázzák azért, hogy a bűnös aktust kiprovokálta belőlük. Ennek ellenére a szöveg Josefine élvezetéről számol be, arról, hogy hogyan talál szexuális izgalmat a legszörnyűbb helyzetben is.
A regény alapvetően formálta a hetvenesen években a fiatalok szexualitással való viszonyát, ez a generáció pedig azóta felnőtt. Hogyan látják ők ezt a szöveget ma? És hogyan látják azok a fiatalok, akik már nem is hallottak a legendás bécsi kurváról, viszont abban biztosak, hogy az erőszakot nem lehet élvezni? És mit tudnak kezdeni a különböző férfi generációk egymással?
Amikor Beckermann castingot hirdetett kövekező filmjére, a jelentkezők azt hihették, a regény valamelyik karakterét kell majd eljátszaniuk. A rendező azonban magának a szereplőválogatásnak a felvételeiből alkotja meg a filmet: a jelentkezők egyedül, párokban vagy kisebb csoportokban találkoznak a szöveggel és egymással. A pornográf, túlzó és zavarbaejtő szöveg arra is lehetőséget ad, hogy a casting résztvevői saját szexualitásukra is szabadabban reflektálhassanak, megfogalmazhassák, mit jelent számukra a testiség férfiként.
Férfiakat figyelünk, akik felolvassák vagy maguk elé mormolják a szöveget, meglepődnek rajta vagy ráismernek. Zavaruk, ellenérzéseik vagy izgatottságuk kiül az arcukra, látszik a testbeszédükön, míg Beckermann a tőle megszokott pozícióból beszél: a kamera mögül, az apparátus védelméből kérdezi a piros kanapén felsorakozó férfiakat. Kiszolgáltatottá teszi a férfiakat, de ahelyett, hogy a női nem nevében akarna bosszút állni ezen a néhány emberen, őszinte érdeklődéssel és játékossággal fordul a férfiak felé.
Mit csinál a farok a pinában? – néhány jelenetben Beckermann egy nagyobb teremben gyűjti össze a férfiakat, és arra kéri őket, hogy ehhez hasonló kérdéseket és szavakat skandáljanak együtt. Baszik, dug, töcsköl, farkal. A rendező olyan helyzetet teremt, amelyben a férfiak humorral, játékosan léphetnek egy lépéssel hátrébb saját szexualitásuktól, és teremti meg a lehetőséget arra, hogy annak fizikalitását, abszurditását, erőviszonyait közösen, közösségileg gondolják el.
Emellett a Mutzenbacher Beckermann saját rendezői gyakorlatának is a dokumentuma, hiszen mivel a felvételek előtt sosem tudta, milyen férfival fogja magát szembetalálni, improvizálnia kellett. Élesen reagál, hogy világos beszédhelyzeteket alakítson ki, ugyanakkor empátiával közelít a férfiak felé, hogy ne éljen vissza rendezői hatalmával. Határozottan fellép a prüdéria ellen, az őszinte, cenzúrázatlan válaszok érdeklik, és bár ő adja meg a közös játék kereteit, az attól való eltérések is érdeklik.
Ebben a munkamódszerben az eszközökről való lemondás is fontos elemmé válik, a szöveg színre vitelében Beckermann nem támaszkodott különös díszletekre, költséges megoldásokra. A Mutzenbachert mindössze két nap alatt forgatták, egy gyárépületben, csak néhány férfire és a stábra volt szükség ahhoz, hogy beindítson egy közös számvetést a pornográf regény örökségével.
Beckermann lehetőséget teremt arra, hogy a férfiasság különböző megélései összetetten és ellentmondásosan nyilvánulhassanak meg. Hogy hol keressük, milyen fogalmaink vannak rá, milyen benyomásokon keresztül határozzuk meg. A férfiak személyes történetei hol viszolyogtatónak, hol viccesnek, hol megrendítően őszintének hatnak. Egy férfi incesztusról beszél, a másik a mindannyiunkban motoszkáló pedofil hajlamról, de van, aki csak egy gyerekkori történetet oszt meg.
A játékban a gyerekek kettesével mennek be egy sátorba, mint mondják, szexelni. Hogy bent mi történik, a kint várakozó gyerekcsapat valójában nem tudja. Az emlékező történetében a lány és ő csak leültek egymással szemben, még csak egymásra sem néztek. Majd kijöttek és boldogan újságolták a társaiknak, hogy basztak. Elképzelték, milyen lehet a szex. Ahogyan azt a castingra érkező férfiak is elképzelik, a piros erotikus kanapén ülve.
A Mutzenbacher című filmet a 60. Viennalén láttuk.
