A május 16-án kezdődő cannes-i fesztivál Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú, Sára Sándor Feldobott kő és Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című alkotása után Elek Judit Sziget a szárazföldön című filmjét hívta meg programjába. Ezzel a fesztivál a közelmúltban 85. születésnapját ünneplő, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező fél évszázadon átívelő munkássága előtt tiszteleg.
Elek Judit a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix osztályában végezte el. Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat. Elek Judit pályájáról bővebben portrécikkünkben olvashatnak.
Első nagyjátékfilmje, az 1969-ben készült Sziget a szárazföldön egy magányos, idős asszony (Kiss Manyi) története, aki nagy lakásában él egy budapesti bérházban, tovatűnt fiatalságának emlékei között. Szűkös társbérleteikben szorongó szomszédainak nyomására elhatározza, hogy lakását kisebbre cseréli. A film hitelesen idézi fel a hatvanas évek Budapestjének atmoszféráját, különlegessége, hogy a dokumentarista ábrázolásmódot szürreális hangulattal és groteszk humorral ötvözi. A film forgatókönyvírója Mándy Iván volt, aki már Elek Judit Találkozások (1963) című rövidfilmjében is szerepet kapott, operatőre pedig a közelmúltban elhunyt Ragályi Elemér, akivel már a Meddig él az ember? (1967) című filmben is sikerrel dolgoztak együtt. Ragályi a hétköznapi életképekre felfűzött történetet könnyű, mozgékony kézikamerával vette filmre, ami nagyban hozzájárult a film hitelességéhez és mozgalmasságához. A dokumentarista és játékfilmes technikák izgalmas vegyítése megelőlegezte a Budapesti Iskola dokumentarista játékfilmjeit. A Sziget a szárazföldönben a főszerepet alakító Kiss Manyi finom gesztusokkal, melankóliával telített, természetes játéka miatt is különleges helyet foglal el a magyar filmtörténetben. A filmről bővebben korábbi cikkünkben írtunk.
Elek Judit filmjei már négy alkalommal is szerepeltek Cannes-ban, először 1968-ban a Meddig él az embert vetítették a Kritikusok Hete szekcióban. A Sziget a szárazföldönt hosszú vastaps fogadta, amikor 1972-ben versenyen kívül mutatták be. A frissen restaurált film, melynek munkálataiban Ragályi Elemér operatőr is részt vett, most több mint fél
évszázad elteltével térhet vissza sikerének helyszínére.
A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum a 85. születésnap alkalmából felújította a rendező életművének fontos darabjait.
