A valóság felett lebegve
A forgatás hamarosan, július 26-án kezdődik, amit az is sürget, hogy a Zsolnay gyár területe az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretén belül kultúrnegyeddé alakul, és eltűnhetnek a film természetes, korhű kulisszái. Épületek, kerámia égető kemencék és más eszközök idézik majd a XIX. század végének hangulatát. A 320 millió forintból készülő alkotás elsősorban a város és a EKF program keretéből jut pénzforráshoz. A film előkészületeit támogatta az MMK, és gyártásra is pályázott a produkció, amelynek elbírálása folyamatban van. A forgatás körülbelül másfél hónapig tart majd.
A föld szeretője nem dokumentarista életrajzi film lesz, hanem a Pécsről alig kimozduló Zsolnay életét szinte legendás és egyben ellentmondásos sztorikba ágyazza. A film forgatókönyvét is jegyző Pozsgai elmondta, hogy Dénes Zsófia A csodálatos fazekas című regényét vette alapul, amely például a misztikus ellentmondások érdekében meglehetősen szabadon alakítja Zsolnay élettörténetét. Dénes például 48 éves korában vet véget hőse – akit ráadásul Oroszlayra keresztelt - földi pályafutásának. A gyárában belélegzett kerámiapor végez Zsolnayval, vagyis sikere egyben bukását is magában hordozza. (Zsolnay Vilmos valójában 82 évet élt, a film viszont nem foglakozik direkt hősének életkorával.)
Zsolnay-kút Pécsett
A tények kezelésében nem hagy Dénes Zsófiához hasonló mértékű szabadságot magának az alkotó, de például a díszletek és a kosztümök színvilágával, amelyek a Zsolnay kerámiák látványát idézik, kissé elemelkedik a valóságtól. Ezzel a hangulattal nem annyira korhű, mint inkább Pécs-hű szellemet igyekszik megidézni a stáb.
Nagy megérkezések
A föld szeretőjének forgatási helyszíne jórészt a város és környéke lesz, helyi lakásokat alakítanak át kvázi-műteremmé, és azokban teremtik meg a XIX. század második felének hangulatát. A Mecsek környékén is forgatnak, valamint egy Amerikai kikötőt idéznek meg a Portóban készülő felvételekkel.
|
| Pozsgai Zsolt Őze Áronnal a Csendkút rendezése közben |
A film nagyrészt egyenes vonalú, epikus darab, amelynek nagy részében azt láthatjuk miként jutott el Zsolnay addig, hogy ráismert saját életcéljára. A föld szeretője pedig ott engedi el hősét, amikor az végül képes megbékélni Amerikába utazó, majd onnan hazatérő fiával, és vállalkozásukat együtt viszik sikerre, ezzel pedig megteremtik a folytatás lehetőségét.
A film operatőre a leginkább tévéfilmes munkáiról ismert Lukács Lóránt. Az már bizonyos, hogy Őze Áron játssza majd Zsolnayt, Haumann Péter alakítja annak apját, szerepel még a filmben Görög László, Vári Éva, Kézdy György, Aux Éva, Haumann Petra, illetve Alföldi Róbert részvétele még bizonytalan. Több pécsi, veszprémi és békéscsabai színházi színész is lehetőséget kap majd a színház felől érkező rendező, Pozsgai Zsolnay-filmjében.
|
| A rendező és Lukács Lóránt szintén a Csendkút forgatásán |
A film a Zsolnay-sztorin kívül végigvisz egy kritikai vonalat is, ugyanis a XIX. század során a helyi németség és magyarság összefogásának volt köszönhető, hogy Fünfkirchenből virágzó város lett, aminek a mára vonatkozó aktuális üzenetét aligha szükséges magyarázni.
