A tartalomból:
KIAROSTAMI
Ha vannak nagyszabású művészeti alkotások, amelyek felszólítanak: „változtasd meg élted!”, akkor Abbas Kiarostami filmjei annak példái, hogy vannak olyan nagy művek, amelyek inkább kérdeznek. Művészete nem filozófiai, politikai állításokra, hanem kérdésekre épül, stíluseszközeivel tudatosan bevonja nézőit az együttgondolkodásba.
Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete (Abbas Kiarostami 1940–2016)
Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat (Abbas Kiarostami: A cseresznye íze – 1. rész)
MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Témák és variációk (Jancsó korszakai)
Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” (Beszélgetés Hajdu Szabolccsal)
Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” (Beszélgetés Gigor Attilával)
FILM NOIR
A film noir a modernitás emberének rossz közérzetét, szorongásait, idegenségét, frusztrációját, kielégítetlenségét fogalmazza meg. A noirban nincs happy end, kiutat kereső hőse mindig kudarcot vall. A film noir műfaji előzményeként gyakran megnevezett számos műfaj – a horror, a thriller, a krimi vagy a melodráma – azért nem noir, mert az akadályok legyűréséről szól, a sikert ünnepli.
Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése (A film noir műfaji családfája – 1. rész)
ÚJ-HOLLYWOOD
Kevés látványosabb példa akad az amerikai filmtörténetben a derékba tört karrierre és a túldimenzionált vállalásban önmagát fölemésztő tehetségre, mint Michael Ciminóé. Az idén 77 évesen elhunyt rendező A szarvasvadász (1978) megrendezésével jutott a csúcsra, de pár évvel később A mennyország kapuja (1980) kolosszális bukása megpecsételte további sorsát.
Varga Zoltán: Egyetlen lövés (Michael Cimino vadászai)
Benke Attila: Neonfény és sikermítosz (Az újraálmodott amerikai álom)
Varró Attila: A rendszerváltás képei (Videó-forradalom és fantasztikum)
VILÁGŰRFILMEK
A Star Trek születésekor a világ már túl volt a hidegháború legsötétebb korszakán és a kubai rakétaválságon, Gagarin után azonban az űrverseny lázában égett – Gene Roddenberry sci-fi sorozatában az éjszakai égbolt már nem agresszorok bolygóit rejtő fekete függöny volt, hanem az új frontier, utópikus jövőt festett a nem csak technológiailag, de morálisan is felnőttkorba lépett emberiségről.
Andorka György: Végtelenre nyíló falak (Justin Lin: Star Trek: Mindenen túl)
Lichter Péter: Etűdök szupernovára (Az avantgárd film és a sci-fi)
Sepsi László: Csoda a sztyeppén (Pavel Parkhomenko: Gagarin)
FESZTIVÁL
Baski Sándor: Hazai pályán (Karlovy Vary)
Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk (Sehenswert/Szemrevaló)
FILM/ZENE
Géczi Zoltán: A jazzvirtuóz és az éneklő cowboy (Miles Davis és Hank Williams)
FILM/REGÉNY
Tüske Zsuzsa: Szerzőóriás (Roald Dahl: Szofi és a HABÓ)
Kránicz Bence: Az álmok mérnöke (Steven Spielberg: A barátságos óriás)
KRITIKA
Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek (Timur Bekmambetov: Ben-Hur)
Varró Attila: Ki az erdőméhből (David Lowery: Elliott, a sárkány)
Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban (Naomi Kawase: A remény receptje)
Fotó: Gigor Attila: Kút (Trokán Nóra, Irma Milović, Kurta Niké) – A Vertigo Media szeptemberi 22. bemutatója
