A néma forradalom persze csak áttételesen szól a magyarországi eseményekről, inkább annak az országhatárokon messze túlnyúló hatásait vizsgálja. '56-ban két stalinstadti (mai nevén Eisenhüttenstadt) gimnazista átvonatozik Nyugat-Berlinbe (a berlini falat öt évvel később húzzák majd fel), hogy az ottani moziban lengén öltözött nőket nézhessen. A filmet megelőző híradóból viszont azt is megtudják, hogy a magyarok felkeltek a szovjetek ellen, az ország függetlenségét szeretnék elérni, és véres harcok folynak Budapest utcáin.
Képkocka A néma forradalom című filmből (fotó: Mozinet)
A megdöbbenésük óriási, hiszen a kelet-német propagandasajtó ugyanezeket az eseményeket fasiszta hatalomátvételi kísérletként, ellenforradalomként írja le. Hazaérve a Szabad Európa Rádió helyi megfelelőjét, a RIAS-t hallgatva követik az eseményeket, majd úgy döntenek, hogy az osztályteremben két perces néma csenddel adóznak a meghalt szabadságharcosok emlékéért. Az érettségire készülő osztály még nem tudja, de ez az a pont, ahonnan már egyikük számára sincsen visszaút.
Valljuk be, ez egy nemes, de igencsak jelentéktelen gesztus volt a részükről. A tett súlyát a totalitárius állam elnyomó gépezete adta meg, amely mindezt nem hagyta megtorlatlanul. Ragyogóan szemlélteti a diktatúrák paranoid természetét A néma forradalom eseménysora: elintézhették volna iskolán belül pár intővel az ügyet, ők azonban felfújták azt, a belügyminiszter kihallgatásokat rendelt el, személyesen fenyegette meg a diákokat. Nem volt messze az igazságtól az a diák, aki mindezt a Gestapo módszereihez hasonlította.
A német film hollywoodi köntösbe bújtatva adja elő a történteket, a pátosz Steven Spielberget, a kamaszok idealisztikus igazságkeresése a Holt költők társaságá-t juttathatja az eszünkbe. Emiatt nagyon könnyű ökölbe szorult kézzel, haraggal eltelve nézni, ahogy sarokba szorítják, egymás ellen hangolják és lehetetlen döntések elé állítják az osztály tagjait. De néha azért az is eszembe jutott, hogy ezt lehetett volna kevésbé példabeszédszerűen is előadni.
Szerencsére a film mindent elkövet, hogy a saját maga által állított keretek közé szorítva, de minél sokrétűbb legyen. A mélyére ás az árulás természetének, újabb és újabb nézőpontok felvillantásával elmossa a határvonalat áruló és áldozat között. Tovább bonyolítja a képet, hogy a 2. világháborút átélt szülők nemzedékével is foglalkozik a film, az ő tetteik is hatással vannak a tizenéves lázadókra.
.jpg)
Tom Gramenz és Leonard Scheicher A néma forradalom című filmben (fotó: Mozinet)
A főhősét is okosan választja ki A néma forradalom: az elején egyértelműnek tűnik, hogy a történet középpontjában Kurt (Tom Gramenz) áll. Ő leginkább egy csalhatatlan morális iránytűvel bíró, nemes lovagra hasonlít, aki egy idő után már nem túlságosan érdekes. Ezt a film is felismeri, és fokozatosan egyre több figyelmet kap Theo (Leonard Scheicher), aki az elején inkább csak brahiból és nem politikai meggyőződésből megy bele a tiltakozásba. Az ő útja tartogatja a legtöbb fordulópontot.
Egy igazán jó történelmi film nem csupán megidézi a múlat, de képes tanulsággal is szolgálni a jelenkor számára, továbbá arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk, mi változott azóta, és mi nem. Az igazságért való kiállás alighanem az idők végezetéig nehéz ügy marad, az viszont akár meglepő is lehet, hogy hiába omlott le a berlini fal és alakult át gyökeresen a világrend, a sajtót ismét döbbenetes módon áthajtja a propaganda, a tények tudatos hamisítása.
Képkocka A néma forradalom című filmből (fotó: Mozinet)
A stalinstadti diákoknak át kellett vonatozniuk Nyugat-Berlinbe, hogy azt lássák, ugyanazt az eseményt, az '56-os forradalmat teljesen ellentétes módon tálalják a híradások. Nekünk már elég kettőt kattintani az interneten, hogy ugyanezzel szembesüljünk. A film ezen a téren is idealisztikus, azt sugallja, ha figyeljük a saját környezetünk eseményeit, illetve hallgatunk a lelkiismeretünkre, akkor ki lehet következtetni, mi is az igazság.
Két éve írtam egy összeállítást az '56-os forradalom amerikai feldolgozásairól. Kár, hogy ez a film akkor még nem létezett, mert akkor leírhattam volna, hogy ugyan német gyártmány, mégis A néma forradalom vegyítette a legsikeresebben a hollywoodi alkotásokra jellemző optimizmust és 1956 témáját.
