MAGYAR MŰHELY
A világmegváltó szándéktól vezérelt rezsimek mindig is fő propagandaeszközüknek tekintették a filmet, a tükör azonban kétélű fegyver, nem csak azt mutatja meg, „ki a legszebb a világon”.
- Pólik József: Elvesztett illúziók (A magyar politikai film korszakai – 1. rész)
- Hegedüs Márk Sebestyén: Holt ügyek (Rosszak-e a magyar krimik?)
ÁLLATI ELMÉK
Az állathorror ragadozói nem a legyengült és beteg egyedeket, hanem a legyengült és beteg családokat fenyegetik. A család egységének megtörése egyben a civilizáció pajzsának repedését is jelzi, amin keresztül a hősök életébe betörhet az embertelen anyatermészet és a nyers ösztönvilág, így a leghétköznapibb állatot is csak egy hajszál választja el attól, hogy mitikus szörnynek látsszék.
- Forgách András: Lili és Hagen (Mundruczó Kornél: Fehér Isten)
- Sepsi László: Borzasztó természet (Állathorror )
- Csiger Ádám: Rossz nevelés (Samuel Fuller: White Dog)
FEMME FATALE
Az egyetemes filmtörténet egyik legtöbbet foglalkoztatott figurája, a hollywoodi „végzet asszonya” idén százéves, sötét varázsát azonban mindmáig őrzi.
A tragikus románc egyik legnagyobb karriert befutott változata 1914-ben született meg, és a keresztségben a vampfilm nevet kapta, prototípusa a Kipling verse és Burne-Jones festménye ihlette A veszedelmes asszony.
- Pápai Zsolt: Kleopátra lánya (Százéves a femme fatale)
- Zsubori Anna: Freud a Disney-kastélyban (Robert Stromberg: Demóna)
DIVATMOZI
A mozi és a divat szorosan összefonódik, joggal párosíthatjuk össze a prêt-à-porter, azaz a konfekció fogalmát a tömegfilmével, az haute couture-t, a személyre szabott eleganciát a szerzői vagy művészfilmes alkotói hozzáállással és gyártási rendszerrel.
- Tüske Zsuzsanna: Divat-vásznak (Jalil Lespert: Yves Saint Laurent)
- Varró Attila: Fotós-montázs (Divatképek és Nagyítás)
LENGYEL FILM
Zanussi az elmúlt negyven év mintaadó lengyel filmrendezője. Az „erkölcsi nyugtalanság” etalonjához minden rendszerben hű maradt.
- Zalán Vince: Öt nem könnyű darab (Krzysztof Zanussi)
- Pályi András: Ki vagy? (Lengyel Filmtavasz)
HÖLLERING
„Magyarország felfedezése” a 30-as évek magyar mozijából kimaradt. Egy osztrák rendező mutatott rá példát.
- Kelecsényi László: Höllering a Hortobágyon (Beszélgetés Szekfü Andrással)
- Szekfü András: A puszta meséje (Passuth és a Hortobágy-film)
FESZTIVÁL
- Varga Balázs: Eszköztelenül (Wiesbaden – goEast Filmfesztivál)
- Buglya Zsófia: Filmhangok vegyeskarra (Linz – Crossing Europe)
- Mátyás Győző: A tabuk ellen (Krakkó)
FILM/REGÉNY
- Varró Attila: Apokalipszis, mindig (Hiroshi Sakurazaka: A holnap határa)
- Kránicz Bence: Továbbélők (Doug Liman: A holnap határa)
KÖNYV
- Stőhr Lóránt: A kánon joga (Gelencsér Gábor: Az eredendő máshol)
HATÁRSÁV
- Szabó Dénes: Szerepjáték tárgyakkal (Beszélgetés Szöllősi Gézával)
TELEVÍZIÓ
- Baski Sándor: Szuperhősök, labdával (Futball és reklám)
KRITIKA
- Sepsi László: A deviancia varázsa (Leonard Abrahamson: Frank)
- Barotányi Zoltán: Első fokon (Hajdú Eszter: Ítélet Magyarországon)
- Vajda Judit: Őserdők hősei (Thierry Ragobert: Amazónia; Luc Jacquet: Volt egyszer egy erdő)
A Filmvilággal januártól féláron mehetsz a Cirkó Moziba! (Részletek a Krónika rovatban.)
Legyél a Filmvilág mecénása: Vedd meg, védd meg!
A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható!
