Kapcsolódó anyagok

 Az 1965-ben készült Tízezer nap több szempontból is első volt: ez volt Kósa Ferenc első nagyjátékfilmje, amelyért 1967-ben a magyar rendezők közül elsőként vehette át Cannes-ban a legjobb rendezésért járó díjat. És ez volt az a magyar film, amelyben először hangzott el nyilvánosan, hogy 1956 forradalom volt.

 

 

tizezer2 600

A cenzúrabizottság tagjai annak idején ki is vonultak a vetítésről, a film dobozba került, a rendező nem kaphatta meg diplomáját. A film-főigazgatóságnak nem csak az nem tetszett, hogy az ötvenhatos eseményeket forradalomként aposztrofálják a filmben („Fiatalember, mi tiszteljük egymást. Azt mondta, ez a forradalom a miénk, annak van igaza, akinél a fegyver van.”), hanem az sem, hogy a főhős felakasztja magát, miután téeszesítik a földjét. Kósa Ferenc nem volt hajlandó megcsonkítani a filmet, ugyanakkor, azt ő is elismeri, hogy a filmben vannak sebhelyek, „az érte és az ellene folytatott harc nyomai benne vannak”. A Tízezer napot végül csak a cannes-i siker után mutatták be itthon.

Pedig a film-főigazgatóságon azzal igyekeztek letörni a fesztiválra kiutazó Kósa Ferenc és Sára Sándor (a film operatőre) reményeit, hogy ugyan, a Nyugatot hol érdekli a magyar parasztság sorsa. Végül annyira érdekelte, hogy Antonioni Nagyítása mellett (amely abban az évben Arany Pálmát érdemelt) a Tízezer nap hozta el Cannes-ból a másik nagyon fontos díjat.