Most áprilisra többek közt két látványos akciójelenet felvétele maradt, az egyik egy nehezebb, kétkaszkadőrös, kétkamerás, a másik egyszerűbb, egyszereplős jelenet. A film nagy része börtöncellában, kihallgatószobában játszódik, amit az alkotók látványos akciójelenetekkel pörgetnek fel.
A körülbelül 300 millió forintból megvalósuló Kolorádó Kid munkálatai 2006 nyarán három nap forgatással kezdődtek, majd 2007 márciusában és nyarán két héten át dolgozott a stáb. „Ekkor sikerült a színészileg legnagyobb kihívást jelentő jeleneteket felvenni.” A film főszereplői Gáspár Tibor, Fullajtár Andrea és Nagy Zsolt.
 |
| Börtöncellák és kihallgatószobák mellett látványos akciójelenetek |
Azonban a remélt MMK-s pályázati pénzek elmaradása miatt novemberben már nem tudták folytatni a forgatást. „Állványba került a karácsonyfa, most a díszítés következik” - foglalta össze a film 2007. végi állapotát a rendező. Majd az idén egy-egy nap januári és márciusi forgatás után már mindössze öt nap maradt vissza a jelenetek rögzítéséből. A jelenlegi nyers verzió is kiad egy óra negyvenpercnyi anyagot, azonban a rendező majd' kétórásra, 110-115 percesre tervezi a Kolorádó Kid-et.
A film főszereplője Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) szerencsejátékos, nagydumás pesti srác, akinek életébe beleszól a történelem. Az 1956-os forradalomban való részvételéért három évvel később letartóztatják, és 15 év börtönbüntetést kap. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a filmet Eörsi László, az 56-os fegyveres csoportokat kutató történész munkája ihlette. Eörsi lelt rá egy besúgói jelentésre, amelynek alapján 2002-2003 körül fordulóján elindult a forgatókönyv írása.
 |
| Sokkal inkább korrajz lesz a Kádár-rendszerről |
Az eltelt idő alatt annyiban megváltozott a film, hogy a súlypontok némileg eltolódtak, a film nagy része továbbra is 1956 és 1960 között játszódik, majd a börtönidőszak következik, de szerepet kapnak benne a 15 évvel későbbi események, amikor láthatjuk Kreuzer kiszabadulását, és életét a kinti „szabad” világban. Így a film sokkal inkább korrajz lesz a Kádár-rendszerről, mint pusztán '56-os mozi.
Miért épp film noir?
Az elhúzódó forgatásnak áldozatául eshet egy a Corvin közbe tervezett jelenet is. A forradalom egyik meghatározó helyszínén készítendő felvételek csak komoly számítógépes grafikai beavatkozással lennének elkészíthetők, ezek megvalósulása a várható költségektől függ. Kikerült a filmből egy látványos börtönből való kiszabadítás is, de ennek oka, hogy sem az állampusztai, sem a nagyfai büntetésvégrehajtási intézet nem bizonyult megfelelő helyszínnek.
 |
| A noir illeszkedik a kumulatív árulás folyamhoz |
A Kolorádó Kid szokatlan módon film noir-osan készül, amit Vágvölgyi B. András azzal magyaráz, hogy az 1940-50-es években virágkorát élő műfaj akkoriban jóformán nem létezett Magyarországon – azidőtájt főként vígjátékokat termelt a hazai filmipar. A rendezői koncepció szerint a noir jól illeszkedik a film egészében jelen lévő „kumulatív árulás folyamathoz”, illetve a befejezés feszültségét is képes fokozni. Korábban Quentin Tarantinóról könyvet író rendező szerint QT-hatása leginkább a párbeszédekben lesz tetten érhető.
Az 1959-ben született rendezőnek személyes tapasztalatai nincsenek a több mint fél évszázaddal korábban történtekről, de a szüleinek generációját erősen meghatározó eseményekből egy személyes tapasztalatokból táplálkozó, munkás környezetben játszódó mellékszál is bekerült a filmbe.
 |
| QT-hatása leginkább a párbeszédekben lesz tetten érhető |
Vágvölgyi B. András úgy véli, hogy az 56-os forradalom filmbéli ábrázolása a rendszerváltás előttig sokkal hitelesebb tudott lenni, a témában amerikai diákoknak tartott előadásai során többek közt a Szegénylegényekre, az Eldorádóra, a Megáll az időre hivatkozott. A két évvel ezelőtti '56-os filmdömpingből pedig Szomjas György A Nap utcai fiúk című filmjét tartja a legfigyelemreméltóbbnak.
Az áprilisban befejeződő forgatást majd utómunkálatokat követően remélhetőleg szeptemberben mozikban láthatjuk Kolorádó Kidet.
Kreuzer Béla lóverseny- és szerencsejáték-kedvelô rakodó 1959-ben csalárdmód jelentôs nyereményhez jut a "lovin", este a galerijével szórakozik, de a titkosrendôrség már a nyomában van. Élettársa, Iskiné információt ad a szórakozóhely mellékhelységében az őket megfigyelô nyomozónak; Kreuzert még az éjjel letartóztatják. Az elôzetesben derül ki: politikai ügyben, a forradalom alatt vállalt szerepéért. A cellában egy idôsebb férfi (Koltai) a társa, majd egy fiatal, Moszkvában, kommunista családban született fiút (Katkó) tesznek melléjük. Koltai csúnyán megveri Katkót, akirôl kiderül: 56. november 4-e után az oroszoknak tolmácsolt.
Koltai ezzel elnyeri Kreuzer bizalmát. Késôbb Katkót elviszik a cellából, Kreuzer és Koltai beszélgetéseibôl flashbackekben tekintünk vissza a forradalomra. Kreuzer és Iskiné a Rajk-temetésen találkoztak, elsöprô szexuális vonzódás, szerelem lett belôle, mely még az október 23-án kitörő forradalmat is háttérbe szorította egy ideig. Egy meglepô esemény után a Corvinba mennek, és csatlakoznak is az ôket ott érô élmények hatására a fegyveresekhez.
Kreuzer a páncélautós szakaszhoz kerül: a Külügyminisztérimhoz rendelik ôket, ahol futólag látja a helyszínen mûködô Koltait; harcjármûvükkel és egy görög származású társukkal Beloianiszba mennek egy, a görög polgárháborúból származó gépfegyverért és azzal a Sztálinváros melletti Pálhalmán fogolyszabadítást visznek végbe. November 4-e után harcol, majd részt vesz a Péterfy Sándor utcai kórházból szervezett fegyvertelen ellenállásban.
Kreuzer, német nyelvtudása okán Iván Kovács László parancsnokot segíti a fegyverszünet idején tartott sajtótájékoztatóján, ahol összebarátkozik egym angol újságíróval. (A film egészén végigvonul az angol, többször az ô szemszögébôl látjuk a forradalmat.) Az angol segítségét remélve november végén az egész baráti csapat elindul Ausztriába, de, miután nem találják meg az angolt, visszatérnek - egy kivétellel - Magyarországra. A kihalgatásokon, az angolhoz kapcsolódóan kémkedést próbálnak rábizonyítani, ez nem sikerül, noha barátai és élettársa ellene vallanak; így is tizenöt évre ítélik. A nagyszájú vagány menetközben befeléforduló, szûkszavú emberré válik, de a forradalom mellett végig kitart. 1974-ben szabadul, egy évre rá meghal. Árulás és elmaszatolás: ez volt a kádári Magyarország, és sajnos a megváltozott rendszer is erre az alapra épült.
Vágvölgyi B. András első nagyjátékfilmje egy '56-os popmozi.
