Az aranyember | Korda Sándor, 1919

Sokunknak valószínűleg Gertler Viktor 1962-es feldolgozása segített a megkerülhetetlen iskolai olvasónapló elkészítésében, azonban Jókai Mór klasszikusa már 1919-ben is jó alapot adott a regény mozgóképes adaptációjához. Korda Sándor némafilmjében Beregi Oszkár játssza Mihályt, a vakmerő dunai hajóslegényt, akinek birtokába kerül a török szultán szökött kincstárnokának vagyona. Mivel a kincseket nem tisztességes úton szerezte, Mihályt nem hagyja nyugodni a lelkiismerete. Jóvátétel gyanánt felnevelteti a kincstárnok árvaságra jutott lányát, Tímeát, akit aztán feleségül is kér. Mesés vagyon ide vagy oda, a házasságból hiányzik az igaz szerelem, Mihály pedig szépen lassan megcsömörlik a polgári világot uraló anyagiasságtól: eldobja korábbi életét és a Duna egy kicsiny szigetére menekül, ahol a remeteként élő fiatal lány, Noémi személyében megtalálja a valódi boldogságot.

 

A Hídember | Bereményi Géza, 2002

A Lánchíd az ország első állandó Duna-hídjaként épült a 19. század végén, és mindmáig meghatározó pontja Budapest látképének és a fővárosi közlekedésnek. A Pestet és Budát összekötő építményt megálmodó Gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza örökítette meg A Hídember című, nagyívű történelmi drámájában, a cselekmény középpontjában a híd megépülésének messze nem zökkenőmentes folyamatával. A kor egyik legnagyobb beruházását finanszírozó, Eperjes Károly alakította Széchenyi kis híján az életét adja a hídért, amikor az építkezés szemrevételezése közben egy elszabadult vaslánc zuhan a csónakjára. A Duna azonban megkegyelmez a grófnak, aki csodával határos módon megmenekül a fulladásos haláltól.

 

A dunai hajós | Markos Miklós, 1974

A Fekete-erdőből egészen a Fekete tengerig hömpölygő vízfolyam Jules Verne (a „mi Verne Gyulánk”) fantáziáját is megihlette. Kései kalandregényét, A dunai hajóst Markos Miklós ültette át a tévé képernyőjére. (A Magyar Televízió számára készített adaptáció nem összekeverendő a két világháború között forgott német változattal, amelyben egyébként Jávor Pál is szerepet kapott.) A történet főszereplője, Borús úr (Koncz Gábor) egy horgászversenyen aratott győzelme örömére megfogadja, hogy teljes hosszában végighajózza a Dunát. Hősünk ugyan rövidebb távot vállal be Willy Foggnál, de majdnem annyi kalandba keveredik kicsiny ladikján, mint a Föld megkerülésére vállalkozó irodalmi rokona. Még izgalmasabbá teszi az utat, hogy Borús úr valójában Szergej Ladkó, halottnak hitt bolgár forradalmár, akit a hírnévnél sokkal inkább érdekel a honfitársaihoz eljuttatni kívánt fegyverszállítmány. Tovább bonyolítja a képletet a kapitány mellé szegődött útitárs, Jager úr (Agárdy Károly), a Duna menti kastélyokat fosztogató rablóvezérre (Bujtor István) vadászó fedett nyomozó, illetve maga a rablóvezér, aki elorozza Borús úr valódi nevét, bajba keveri ezzel a forradalmárt, és ha lúd, legyen kövér: fiatal feleségére is szemet vet.

 

Delta | Mundruczó Kornél, 2008 

A hús-vér karakterekkel egyenrangú szereplőként jelenik meg a Duna-delta torkolatvidéke Mundruczó Kornél a 2008-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában szereplő, onnan a FIPRESCI díjával hazaérkező filmjében. A határokat előszeretettel feszegető rendező választotta helyszín tökéletesen tükrözi vissza a történet alapját jelentő testvérszerelem zabolázhatatlanságát. Az előtörő érzelmektől bénultan sodródó páros ugyanannyira tehetetlen, mint a torkolathoz érkező folyó, amely nem maradhat tovább a medrében. A természet ellentmondást nem tűrő erővel írja felül a korábbi határokat, az addig kordában tartott víztömeg pedig egy talpalatnyi szilárd talajt sem hagy, amin a szereplők visszanyerhetnék az elvárásoknak megfelelő, látszólagos egyensúlyukat.

 

A tanú | Bacsó Péter, 1969

A Duna és a magyar film legbensőségesebb kapcsolatának Bacsó Péter legendás szatírájában lehetünk tanúi. Az egyszerű gátőrből néhány hét alatt komoly belpolitikai tényezővé lett Pelikán József szenvedélyes odaadással felügyeli a folyó vízszintjének alakulását, mert a Duna - függetlenül a regnáló hatalom színétől vagy szagától - mindig jön. Pelikánt a hivatásán túl élete meghatározó eseményei is a folyóhoz kötik. Feleségét egy román uszályos szöktette meg évekkel ezelőtt, és Dániel elvtárssal is a folyóparton találkozik, amivel kezdetét veszi az abszurdabbnál abszurdabb szituációk sora. Bármi is történjen azonban, Pelikán szolidaritása töretlen. Megérti, hogy Bástya elvtársnak mennyire fontos a magyar narancs, ahogy Virág elvtársat sem szeretné megzavarni az imperialisták elleni harcban. Egyetlen vágya van: visszatérni a gátra, és becsülettel végezni a kötelességét - mert a Dunára figyelni kell!