Kapcsolódó anyagok
Változások kora
Bevezetőjében Grunwalsky Ferenc, az MMKA Kuratóriumának elnöke röviden összefoglalta a Közalapítvány pénzosztási stratégiáját. Mióta a Filmszemlén a miniszterelnök és a kulturális miniszter ígéretet tett az 5 milliárdos állami filmtámogatásra, a szakma fokozott figyelemmel várta az MMK nagyjátékfilmes pályázatának kiírását, majd eredményét. Az MMK helyzetét egyrészt a pénz két részletben való átutalása nehezítette, másrészt pedig az ÁSZ-vizsgálat kapcsán a Közalapítvány jogi és strukturális rendbetétele sem maradhatott el. Szigorodott az ellenőrzési és a kuratóriumi munka, valamint megváltozott a szervezési és működési szabályzat is.
Grunwalsky a legfontosabb változások között említette, hogy dinamikus szervezetet hoztak létre. A kuratóriumok most már hetente üléseznek, hogy a szakma gyorsan változó tényezőire gyors reakciókat tehessenek. Ez a modell a korábbinál nagyobb pénzösszeg rugalmas kezelését is lehetővé teszi. Ugyancsak lényeges, hogy az MMK-n keresztül egy-egy filmterv költségének legfeljebb 65%-át finanszírozzák, valamint a megítélt támogatás tényleges felhasználásához a producernek igazolnia kell a költségvetés 100%-os meglétét. Fontos változás az is, hogy utoljára osztottak ki utólagos befejezési támogatást.
Az elbírálás szempontjai
Jelen voltak a Játékfilmes Szakkollégium tagjai (Schulze Éva elnök, Andor Tamás, Forgách András, Kőrösi Zoltán, Schubert Gusztáv, Prekop Gabriella és Böjte József ), akik közül Schulze Éva ismertette a támogatások megítélésének metódusát. A Kuratórium minden eddiginél nagyobb pénzösszeg felett dönthetett, összesen 1.450.000.000Ft-ról, amelyben benne van az elsőfilmeseknek szánt 200 millió is. Azért nem írtak ki végül nekik külön pályázatot, mert a most beérkezett filmtervek között már nagy számban megjelentek az elsőfilmesek is. Schulze elmondta, hogy sosem érkezett még be ilyen sok és ilyen magas színvonalú nagyjátékfilm-pályázat. A 107 filmtervből a kuratórium 43-at tartott támogatásra érdemesnek, melyből 14 elsőfilmes produkció. A Filmszemlén már bemutatott filmek utótámogatására pedig azért volt szükség, mert sem az ORTT-től, sem a televízióktól nem lehetett új forrásokra számítani, ugyanakkor a produkciók tartozásait (elsősorban a filmszakmai stábok felé) kifizetve tiszta lappal lehet átvezetni a szakmát az új elosztási struktúrába.
A kurátorok ítéletalkotásában elsősorban a forgatókönyv a meghatározó alap. A mostani pályázati anyagnál 11.000 oldal filmtervet kellett elolvasniuk, melyhez 4-5.000 oldalnyi dokumentáció is tartozott. Az alapelveket az MMK alapító okirata rögzíti: különböző műfajok és generációk filmjeinek megvalósulását kell elősegíteni. Így aztán egyaránt hangsúlyt fektettek a művész- és a közönségfilmek támogatására, az elsőfilmesektől a másod- és középgeneráción át az „öregekig” minden korosztály alkotói jelen vannak a támogatottak között. Több szakaszban zajlott a válogatás. Az előszavazáskor csak az egyöntetűen alkalmatlannak vélt terveket utasították el, majd részletes megbeszéléseket tartottak. Folyamatosan szűkült a kör, s többször átrendeződött a mezőny. Végül, mint Schulze Éva fogalmazott, ahogy a filmeket is be kell fejezni, nekik is ki kellett mondani a végső szót.
Forráslehetőségek
Böjte József összefoglalta az MMK-tól származó játékfilmes forrásokat. Ez 6 lehetséges utat jelent filmtámogatás elnyerésére:
1. Elkészült és bemutatott filmek utótámogatása. (Cserébe a jogok átadásáért és ezúttal utoljára!)
2. korábban már támogatott filmtervek is pályázhattak a 100 millióra való kiegészítésre,
3. az új filmtervek támogatása,
4. a 2004-es évi támogatásra szóló szándéknyilatkozatok a tervezhetőség érdekében,
ezen felül új forráslehetőséget jelent majd:
5. a koprodukciós alap, melynek pályázati kiírása készülőben van,
6. és a törvénykoncepció által is képviselt normatív támogatás, mely még idén csatlakozhat az eddig meglévő forrásokhoz.
Böjte kiemelte még, hogy ezen túl nem csak köztartozás, de filmszakmai tartozás esetében sem támogatják majd a pályázó producereket. Nagyobb hangsúly helyeznek az elkészült filmek értékelésére is, hogy döntésük eredményével szembenézhessenek. Felajánlják továbbá a támogatásban részesülő produkcióknak a gyártás közbeni konzultáció lehetőségét.
Sok kicsi vagy kevés nagy?
Régi probléma merült fel a „kevesebb film kapjon többet vagy több film kevesebbet” dilemma kapcsán. Grunwalsky hangsúlyozta, hogy az MMK döntése csak az alaptámogatást jelenti, minden produkciónak további pénzeket kell felkutatnia, hogy elkészülhessen a film (az MMKA támogatás a költségvetésnek csak 65 %-át adhatja). Előfordulhatnak olyan tervek is, melyek mégsem tudnak elindulni a megvalósítás felé, s ilyenkor a nekik ítélt támogatást át kell csoportosítani más produkciók számára. Ez rugalmas és folyamatos munkát jelent a kuratóriumnak. Kőrösi Zoltán kiemelte, hogy a rendelkezésre álló pénzből 12 tervet lehetett volna maximálisan segíteni, s ilyen kis számú film esetében ez nagy kockázatot jelentett volna. Ugyanakkor a kuratórium a 2004. évre vonatkozó szándéknyilatkozataival együtt az 1,2 milliárd forint kb. duplájáról hozott döntést, s ezt az előregondolkodást fontos szempontnak tartja.
Kockázatok és felelősség
Durst György producer felhívta a kuratórium figyelmét arra, hogy a támogatási rendszernek együtt kellene lélegeznie a produkcióval, valamint a producerek pénzügyi kockázatai miatt kívánatos lenne egy kockázati és befejezési alap létrehozása.
Grunwalsky Ferenc válaszában elmondta, hogy Magyarországon jelenleg az egyetlen producer az MMK, mert a filmgyártásra szánt megemelt állami pénz voltaképp csak az MMK-nál emelkedett, ugyanakkor a 65%-os maximális támogathatóság kritériuma megmaradt. Grunwalsky szerint a producereknek maguknak kellene létrehozni tartalékalapot, mely megóvja őket a fizetésképtelenségtől. Ebben az évben a folyamatok átalakuló jellege miatt nehezebben fognak filmek születni, s ez egyúttal nagyobb felelősséget ró a producerekre is.
Trendek 2003-ban
A filmhu kérdésére, miszerint a benyújtott filmtervek alapján milyen kép rajzolódik ki a magyar film jelenéről, Schubert Gusztáv elmondta: a kuratórium szempontjai között nem csupán egy-egy forgatókönyv értéke, eredetisége, a megformálás minősége számított, szem előtt tartották azt is, hogy egyetlen ízlésvilág, tematika, műfaj se kerüljön nyomasztó túlsúlyba, sokszínű magyar filmgyártást szerettek volna támogatni. Ugyanakkor kiemelte, hogy bizonyos témák vagy műfajok iránt minimális az érdeklődés, a beérkezett pályaművek között például csak egyetlen gyerekfilm volt, holott például Németországban a 10 legnézettebb hazai film között 4 ebből a műfajból való. Hiányoznak az olyan tiszta zsánerek is, mint a bűnügyi film. Arányaiban még mindig kevés a „2003-as”, a jelen élményeiből, társadalmi és egyéni tapasztalataiból eredő ma játszódó történet, vagy ha mégis, sok benne az irodalmias sablon, a publicisztikai közhely. A stílusváltás mögött mindig nemzedékváltás is áll, az a tény, hogy a fiatal rendezők a korábbi évtizedeknél nagyobb számban indulhatnak el a pályán, ezért is különösen fontos. Ugyanakkor sem az izgalmas témaválasztás, sem a fiatalság nem érdem önmagában, a minőség számít.
Prekop Gabriella hozzátette, hogy ő leginkább a jól megírt „személyiség központú dráma” műfaját hiányolta leginkább, ahol nem a látványosan extrém helyzet vagy hős áll a középpontban, hanem az átlagember, a maga kevésbé látványos, de nagyon is izgalmas problémáival. Böjte József kiemelte, hogy 8 filmkészítő is erős irodalmi alapú tervet dolgozott ki, ami azért is fontos, mert az erős irodalmi alap vagy a kiváló írókkal való együttműködés sokat lendíthet a magyar forgatókönyvek színvonalán.
A közeljövő létkérdései
Grunwalsky Ferenc záróbeszédében felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy a filmgyártás költségeinek maradék 35%-ára a forráslehetőségeket egyelőre nincs, aki biztosítsa. A televíziók (a Duna kivételével) egyelőre elzárkóznak attól, hogy részt vegyenek a filmgyártásban, a magántőke részvétele sem meghatározó. Egyedüli partnerként az ORTT maradna, arról azonban még zajlanak a tárgyalások, hogy a testületet meggyőzzék a játékfilm-támogatásban betöltendő nélkülözhetetlen szerepéről.
Bevezetőjében Grunwalsky Ferenc, az MMKA Kuratóriumának elnöke röviden összefoglalta a Közalapítvány pénzosztási stratégiáját. Mióta a Filmszemlén a miniszterelnök és a kulturális miniszter ígéretet tett az 5 milliárdos állami filmtámogatásra, a szakma fokozott figyelemmel várta az MMK nagyjátékfilmes pályázatának kiírását, majd eredményét. Az MMK helyzetét egyrészt a pénz két részletben való átutalása nehezítette, másrészt pedig az ÁSZ-vizsgálat kapcsán a Közalapítvány jogi és strukturális rendbetétele sem maradhatott el. Szigorodott az ellenőrzési és a kuratóriumi munka, valamint megváltozott a szervezési és működési szabályzat is.
Grunwalsky a legfontosabb változások között említette, hogy dinamikus szervezetet hoztak létre. A kuratóriumok most már hetente üléseznek, hogy a szakma gyorsan változó tényezőire gyors reakciókat tehessenek. Ez a modell a korábbinál nagyobb pénzösszeg rugalmas kezelését is lehetővé teszi. Ugyancsak lényeges, hogy az MMK-n keresztül egy-egy filmterv költségének legfeljebb 65%-át finanszírozzák, valamint a megítélt támogatás tényleges felhasználásához a producernek igazolnia kell a költségvetés 100%-os meglétét. Fontos változás az is, hogy utoljára osztottak ki utólagos befejezési támogatást.
Az elbírálás szempontjai
Jelen voltak a Játékfilmes Szakkollégium tagjai (Schulze Éva elnök, Andor Tamás, Forgách András, Kőrösi Zoltán, Schubert Gusztáv, Prekop Gabriella és Böjte József ), akik közül Schulze Éva ismertette a támogatások megítélésének metódusát. A Kuratórium minden eddiginél nagyobb pénzösszeg felett dönthetett, összesen 1.450.000.000Ft-ról, amelyben benne van az elsőfilmeseknek szánt 200 millió is. Azért nem írtak ki végül nekik külön pályázatot, mert a most beérkezett filmtervek között már nagy számban megjelentek az elsőfilmesek is. Schulze elmondta, hogy sosem érkezett még be ilyen sok és ilyen magas színvonalú nagyjátékfilm-pályázat. A 107 filmtervből a kuratórium 43-at tartott támogatásra érdemesnek, melyből 14 elsőfilmes produkció. A Filmszemlén már bemutatott filmek utótámogatására pedig azért volt szükség, mert sem az ORTT-től, sem a televízióktól nem lehetett új forrásokra számítani, ugyanakkor a produkciók tartozásait (elsősorban a filmszakmai stábok felé) kifizetve tiszta lappal lehet átvezetni a szakmát az új elosztási struktúrába.
A kurátorok ítéletalkotásában elsősorban a forgatókönyv a meghatározó alap. A mostani pályázati anyagnál 11.000 oldal filmtervet kellett elolvasniuk, melyhez 4-5.000 oldalnyi dokumentáció is tartozott. Az alapelveket az MMK alapító okirata rögzíti: különböző műfajok és generációk filmjeinek megvalósulását kell elősegíteni. Így aztán egyaránt hangsúlyt fektettek a művész- és a közönségfilmek támogatására, az elsőfilmesektől a másod- és középgeneráción át az „öregekig” minden korosztály alkotói jelen vannak a támogatottak között. Több szakaszban zajlott a válogatás. Az előszavazáskor csak az egyöntetűen alkalmatlannak vélt terveket utasították el, majd részletes megbeszéléseket tartottak. Folyamatosan szűkült a kör, s többször átrendeződött a mezőny. Végül, mint Schulze Éva fogalmazott, ahogy a filmeket is be kell fejezni, nekik is ki kellett mondani a végső szót.
Forráslehetőségek
Böjte József összefoglalta az MMK-tól származó játékfilmes forrásokat. Ez 6 lehetséges utat jelent filmtámogatás elnyerésére:
1. Elkészült és bemutatott filmek utótámogatása. (Cserébe a jogok átadásáért és ezúttal utoljára!)
2. korábban már támogatott filmtervek is pályázhattak a 100 millióra való kiegészítésre,
3. az új filmtervek támogatása,
4. a 2004-es évi támogatásra szóló szándéknyilatkozatok a tervezhetőség érdekében,
ezen felül új forráslehetőséget jelent majd:
5. a koprodukciós alap, melynek pályázati kiírása készülőben van,
6. és a törvénykoncepció által is képviselt normatív támogatás, mely még idén csatlakozhat az eddig meglévő forrásokhoz.
Böjte kiemelte még, hogy ezen túl nem csak köztartozás, de filmszakmai tartozás esetében sem támogatják majd a pályázó producereket. Nagyobb hangsúly helyeznek az elkészült filmek értékelésére is, hogy döntésük eredményével szembenézhessenek. Felajánlják továbbá a támogatásban részesülő produkcióknak a gyártás közbeni konzultáció lehetőségét.
Sok kicsi vagy kevés nagy?
Régi probléma merült fel a „kevesebb film kapjon többet vagy több film kevesebbet” dilemma kapcsán. Grunwalsky hangsúlyozta, hogy az MMK döntése csak az alaptámogatást jelenti, minden produkciónak további pénzeket kell felkutatnia, hogy elkészülhessen a film (az MMKA támogatás a költségvetésnek csak 65 %-át adhatja). Előfordulhatnak olyan tervek is, melyek mégsem tudnak elindulni a megvalósítás felé, s ilyenkor a nekik ítélt támogatást át kell csoportosítani más produkciók számára. Ez rugalmas és folyamatos munkát jelent a kuratóriumnak. Kőrösi Zoltán kiemelte, hogy a rendelkezésre álló pénzből 12 tervet lehetett volna maximálisan segíteni, s ilyen kis számú film esetében ez nagy kockázatot jelentett volna. Ugyanakkor a kuratórium a 2004. évre vonatkozó szándéknyilatkozataival együtt az 1,2 milliárd forint kb. duplájáról hozott döntést, s ezt az előregondolkodást fontos szempontnak tartja.
Kockázatok és felelősség
Durst György producer felhívta a kuratórium figyelmét arra, hogy a támogatási rendszernek együtt kellene lélegeznie a produkcióval, valamint a producerek pénzügyi kockázatai miatt kívánatos lenne egy kockázati és befejezési alap létrehozása.
Grunwalsky Ferenc válaszában elmondta, hogy Magyarországon jelenleg az egyetlen producer az MMK, mert a filmgyártásra szánt megemelt állami pénz voltaképp csak az MMK-nál emelkedett, ugyanakkor a 65%-os maximális támogathatóság kritériuma megmaradt. Grunwalsky szerint a producereknek maguknak kellene létrehozni tartalékalapot, mely megóvja őket a fizetésképtelenségtől. Ebben az évben a folyamatok átalakuló jellege miatt nehezebben fognak filmek születni, s ez egyúttal nagyobb felelősséget ró a producerekre is.
Trendek 2003-ban
A filmhu kérdésére, miszerint a benyújtott filmtervek alapján milyen kép rajzolódik ki a magyar film jelenéről, Schubert Gusztáv elmondta: a kuratórium szempontjai között nem csupán egy-egy forgatókönyv értéke, eredetisége, a megformálás minősége számított, szem előtt tartották azt is, hogy egyetlen ízlésvilág, tematika, műfaj se kerüljön nyomasztó túlsúlyba, sokszínű magyar filmgyártást szerettek volna támogatni. Ugyanakkor kiemelte, hogy bizonyos témák vagy műfajok iránt minimális az érdeklődés, a beérkezett pályaművek között például csak egyetlen gyerekfilm volt, holott például Németországban a 10 legnézettebb hazai film között 4 ebből a műfajból való. Hiányoznak az olyan tiszta zsánerek is, mint a bűnügyi film. Arányaiban még mindig kevés a „2003-as”, a jelen élményeiből, társadalmi és egyéni tapasztalataiból eredő ma játszódó történet, vagy ha mégis, sok benne az irodalmias sablon, a publicisztikai közhely. A stílusváltás mögött mindig nemzedékváltás is áll, az a tény, hogy a fiatal rendezők a korábbi évtizedeknél nagyobb számban indulhatnak el a pályán, ezért is különösen fontos. Ugyanakkor sem az izgalmas témaválasztás, sem a fiatalság nem érdem önmagában, a minőség számít.
Prekop Gabriella hozzátette, hogy ő leginkább a jól megírt „személyiség központú dráma” műfaját hiányolta leginkább, ahol nem a látványosan extrém helyzet vagy hős áll a középpontban, hanem az átlagember, a maga kevésbé látványos, de nagyon is izgalmas problémáival. Böjte József kiemelte, hogy 8 filmkészítő is erős irodalmi alapú tervet dolgozott ki, ami azért is fontos, mert az erős irodalmi alap vagy a kiváló írókkal való együttműködés sokat lendíthet a magyar forgatókönyvek színvonalán.
A közeljövő létkérdései
Grunwalsky Ferenc záróbeszédében felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy a filmgyártás költségeinek maradék 35%-ára a forráslehetőségeket egyelőre nincs, aki biztosítsa. A televíziók (a Duna kivételével) egyelőre elzárkóznak attól, hogy részt vegyenek a filmgyártásban, a magántőke részvétele sem meghatározó. Egyedüli partnerként az ORTT maradna, arról azonban még zajlanak a tárgyalások, hogy a testületet meggyőzzék a játékfilm-támogatásban betöltendő nélkülözhetetlen szerepéről.
