Hetek óta lázban tartja a hazai közönséget Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon, ami a február 19-i premier óta vezeti a mozis nézettségi listát: március 11-el bezárólag már 152.330 nézőt gyűjtött. A pszichológiai thriller és politikai szatíra határán mozgó, sajátos hangulatú alkotás már most az egyik legnagyobb magyar függetlenfilmes mozisiker, amelynek nem pusztán feszült és fordulatos története, de keletkezésének körülményei is rengeteg érdekességet rejtenek. Alábbi cikkünkből olyan kulisszatitkok derülnek ki a filmről, amiket talán te sem tudtál. (Kritikánk itt olvasható Holtai Gábor első egész estés alkotásáról.)
1. Nem a választásokra akarták időzíteni
Molnár Áron és Lovas Rozi a filmben / Fotó: Varsics Péter
Mivel a filmben végig erőteljes a történet politikailag allegorikus jellege és egyes karakterek viselkedéséből könnyedén kiolvashatók olyan hatalomgyakorlási mechanikák, amik eszünkbe juttathatják a mai politikai színtér jeles figuráit, sokan azt feltételezik, hogy a film bemutatóját tudatosan az áprilisi országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakra időzítették. Ezzel szemben a valóság az, hogy a forgatókönyv már 2021 tavaszán véglegesítve lett és eredetileg az elsőfilmeseknek szóló Inkubátor Program keretein belül szerették volna leforgatni, ám a döntőbizottság nem szavazott bizalmat a filmnek, így a költségvetés csak hosszú évek küzdelmes munkája után állt össze, a forgatás pedig 2024-ben kezdődhetett el. Így tolódott végül a magyar mozipremier 2026 februárjára.
2. A történet egy söröző asztalánál született
Holtai Gábor és a szereplők a forgatáson / Fotó: Varsics Péter
A film írója Veres Attila és Holtai Gábor rendező 2020 októberében épp első közös munkájuk, a Második kör című rövidfilm sikerét ünnepelték meg egy söröző teraszán, amikor felmerült bennük, hogy a sikeres rövidfilmes munka után ideje lenne belevágni egy nagyjátékfilm megalkotásába. Már ott helyben beindult a közös ötletelés és mire a korsó sör elfogyott, megszületett az Itt érzem magam otthon történetének vázlata, a főbb karakterek, sőt, még a film emlékezetes zárómondatát is már ezen az estén kitalálták.
3. Árpádéknál még a legkisebb családtag is fogolyként kezdte
Simon Kornél és Simon Soma a forgatáson / Fotó: Varsics Péter
A főszereplő Ritát foglyul ejtő Árpád család tagjairól a film során fokozatosan kiderül, hogy valójában mindannyiukat elrabolták és hosszas agymosás árán vették rá, hogy felvegyék a családfő által megírt szerepeket. Veres Attila forgatókönyvíró minden családtagnak részletes háttértörténetet írt, amelyből kiderül, kik voltak ők az elrablásuk előtti életükben, ám ezeket a jegyzeteket csak a szerepeket megformáló színészek olvashatták el. Az mindenesetre biztos, hogy egyedül a családfő, vagyis a Papa az, akit nem erőszakkal tettek a család részesévé. Számos nézőt tartott izgalomban a kérdés, hogy a Gryllus Dorka által alakított Juli és 10 év körüli kisfia Istvánka (akit a színésznő saját fia, Simon Soma alakít a filmben is) vér szerinti rokonok-e. A válasz az, hogy nem. Istvánkát ugyanúgy elrabolták, akár a család többi tagját.
4. Ákos helyett gyémántra lelhetünk
Szervét Tibor, Lovas Rozi és Molnár Áron a filmben / Fotó: Varsics Péter
A Lovas Rozi által megformált Rita – akinek a Papa azt a feladatot adja, hogy verseket írjon és adjon elő a család szórakoztatására – rájön, hogy az úgynevezett verseskötet, amit az elődje elkezdett valójában olyan híres magyar slágerek dalszövegeit tartalmazza, mint például a Kispál és a Borz Ha az életben vagy a Kimnowak együttes Gyémánt című dala. Ezt követően Rita a Tankcsapda Fiúk ölébe a lányok című slágerével bővíti a repertoárt, amit egy emlékezetes jelenetben el is szaval Árpádéknak. Az eredeti elképzelés szerint azonban nem Kimnowak, hanem egy Ákos dalszöveg lett volna felismerhető a füzetben. Ennek célja az volt, hogy olyan rendszerváltás idején ikonikussá vált előadók legyenek megidézve, akiket különböző politikai kurzusok tüntettek ki Kossuth-díjjal és melléjük érkezzen meg nevető harmadikként a Tankcsapda, amely a legnyersebben énekelte meg a rendszerváltás utáni kiábrándultság érzetét. Végül azonban Ákos menedzsmentje nem járult hozzá ahhoz, hogy a dalszövegét felhasználják a filmben.
5. Nem csak a színészeké a világ
Znamenák István a forgatáson / Fotó: Varsics Péter
Számos kritika kiemeli, hogy a film roppant erős színészi alakítások sorát tartalmazza. Az már a forgatókönyv megírása idején biztos volt, hogy a főszereplő párost Lovas Rozi és Molnár Áron játsszák majd el, akik már a Második körben is együtt dolgoztak a Holtai-Veres párossal. De számos méltatás éri Szervét Tibor Papáját és Znamenák Istvánt is, mint Rudi bácsi. Külön érdekesség, hogy Znamenák, aki Lovas Rozi osztályfőnöke volt a kaposvári egyetemen, most először játszott együtt egykori tanítványával. Ám a kisebb szerepekben és egy-egy cameo erejéig számos nem hivatásos színész szereplő is felbukkan, akikre érdemes odafigyelni: a filmbeli fényképészeti szaküzlet vezetőjét például Kovács Bálint filmkritikus alakítja, egy hajléktalan férfi szerepében a filmet író Veres Attila látható (hálózsákba bújt társát, akinek csak a lába látszik a rendező, Holtai Gábor játsza), Rita film eleji munkahelyének, a cipőboltnak a reklámplakátján Szőke Abigél színésznő szerepel, abban a jelenetben pedig, amikor az utcán Rita kétségbeesetten próbál segítséget kérni egy járókelőktől, akinek aztán mindenféle trágár szavak kíséretében beint, a film egyik producerét, Farkas Ádámot lehet kiszúrni.
6. Ilyen kamera előtt játszott Tom Cruise is
Znamenák István, Lovas Rozi és Simon Kornél a forgatáson / Fotó: Varsics Péter
Noha a film roppant alacsony költségvetésből készült, mégis ugyanolyan Sony Venice kamerával forgatták, mint a legújabb Mission: Impossible-filmet. Ennek az az oka, hogy a filmet különböző technikai eszközökkel ellátó kölcsönző cég azt a felajánlást tette a szűkös erőforásokkal küzdő produkciónak, hogy ingyen használhatják azokat az eszközöket, amiket a nagyköltségvetésű Magyarországon forgató külföldi produkciók nem bérelnek ki. Az eredetileg kiválasztott, egyébként gyengébb teljesítményű kamerát azonban az utolsó pillanatban kibérelték, így az egyetlen szabadon maradt kamera egy csúcskategóriás Sony kamera maradt, amihez hasonlókkal a legnagyobb hollywoodi filmeket forgatják.
7. Feldühödött újlipótvárosiak szabotálták a forgatást
A nyitójelenet forgatása / Fotó: Varsics Péter
A legtöbb független magyar film általában a széleskörű szakmai és civil összefogás, valamint önzetlenség révén tud megvalósulni, de olykor előfordul az is, hogy a legváratlanabb helyzetben próbálják meg ellehetetleníteni a forgatást. Ez történt azon a forgatási napon is, amikor egy újlipótvárosi társasházban játszódó jelenet forgatásához készülődő stáb munkáját a helyi lakóközösség feldühödött képviselői akasztották meg. A lakók akkora vehemenciával nehezményezték a forgatással járó zajt és felfordulást, hogy a stáb végül úgy döntött, hogy a meglévő érvényes forgatási engedély ellenére is inkább visszavonulót fúj. Később egyébként egy a film világához sokkal jobban illő lépcsőházban sikerült felvenni a jelenetet.
8. Mindig a Papa fejében vagyunk
Molnár Áron és Szervét Tibor a filmben / Fotó: Varsics Péter
Az Árpád családnak otthont adó lakás látványvilágára és a szereplők jelmezeire is jellemző, hogy különös egyvelegét alkotják a klasszikus Kádár-kori (ragasztott tapéta, ócska bútorok, kötött mellények, régi lemezjátszó) és századfordulós elemeknek (cselédlányokéra emlékeztető női ruházat). Miközben a történetből egyértelműen kiderül, hogy nem a 20. században játszódik, odabent mégis mintha megállt volna az idő. Az alkotók ugyanis így szerették volna kifejezni, hogy ebben a világban minden a Papa ízlését és értékrendjét tükrözi vissza, az általa tökéletesnek és biztonságosnak gondolt világ alappillére a kultúranélküliség és az állandóság. Épp ezért érdemes úgy vizsgálni a filmbeli lakás berendezését, a tárgyakat, bútorokat, eszközöket, mint a Papa elméjének manifesztációját.
9. Egy író lakásán nem csak forgatókönyvek születnek
Molnár Áron a forgatáson / Fotó: Varsics Péter
A szűkös költségvetés egy másik hozadéka az volt, hogy az utómunka bizonyos részeit, például az utószinkront már nem tudták profi stúdióban felvenni, így Veres Attila forgatókönyvíró lakását rendezték át alternatív szinkronstúdióvá, ahol könyvespolcokkal kerítették körbe a színészeket, hogy a lehető legkevesebb zaj szűrődjön be a mikrofonba. De ugyanitt készültek el olyan filmbeli kellékek is, mint például a családtagok emlékeiről szóló megtépázott, toldozott-foldozott füzet vagy a Papa által felrajzolt családfa, amiket a szűkös látványtervezői csapattal összefogva a stábtagok maguk készítettek el.
Az Itt érzem magam otthon továbbra is látható a mozikban, a Fórum Hungary forgalmazásában.
